Debreceni anyanyelvőrségen: csokitörténetet ennél? Komolyan?

---

Debrecen – Miről szól a történet? Tényleg történet? Tényleg szól valamiről? Nyelvhasználatunkban szinte burjánzik a sztori nélküli történet.

---

A kísérletező ember című esszégyűjteménye előszavában írja Németh László: e sokféle írás „mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, gondot vagy csapást mért rá, a kísérletezés öröme hogyan alakíthatja át mulatsággá; ami másnak unalom, robot, elkeserítő kelepce, hogy válhat egy éber, világvallató figyelem előtt játékká, laboratóriummá”. Az idézetben a szól valamiről kifejezés használata pontos, szabatos, ez az értelme: ’írásmű, tárgyaként szerepel valaki, valami’.

Napjainkban azonban mértéktelen jelentésbővülésen ment át, s unos-untalan felbukkan a beszédben és az írásban is a szól valamiről. Ám ha túlzásba visszük az átvitt értelmű használatát, annak szürke, közhelyes írás és beszéd lesz a következménye: „a módosítás arról szól, hogy minden versenyzőnek le kell fotóznia magát”; „a felvételi arról szól, hogy jussanak be az egyetemre”; „a konferencián minden arról szól majd, milyen új trendek és technológiák születtek”; „a pénteki meccs arról szól, hogy megtudjuk, hol tartunk”; „miről is szól a pünkösd ünnepe?”. Szemléletes, tartalmas szavakkal: a módosítás abban áll, hogy…; a felvételi tétje, hogy…; az egész konferencia tárgya, témája az lesz (a konferencián végig arról beszélnek, arról tartanak előadásokat, azt ismertetik majd, hogy…); a meccs végén kiderül (a meccs megmutatja): hol tartunk; mi is pontosan a pünkösd ünnepe, mi a tartalma?

„A történet arról szól, hogy erről a területről kitiltják a járműveket”

– olvasom a sajtóban. Márpedig itt nincs semmilyen sztori (történet), és az nem is szól semmiről… Intézkedés van, s annak lényege, hogy kitiltják a területről a járműveket.

S ha már szóba került a történet főnév, nem árt tisztázni a jelentését: valóságos vagy kitalált események, cselekvések sora, láncolata. Van története településnek, találmánynak, van az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek, a filozófiának stb. Előadhatják élőszóban, rögzíthetik írásban. Filmre vihetnek megtörtént eseményeket vagy fikciósort. A lényeg, hogy ha történetről beszélünk, minden esetben van sztori. Van eseménysor, cselekmény. Pl.: „Az irgalmas szamaritánus. Ez a történet arról szól, hogy szeretnünk kell másokat”. Vagy: Herczeg Ferenc Bizánc című tragédiája „örökérvényű történet arról, hogyan tudnak az emberek alakoskodni bizonyosfajta változáskor, hogyan próbálnak meg mindenáron előnyhöz jutni, minden erkölcsi és ideológiai határ nélkül átállni a másik oldalra”. Továbbá: „Igaz történeten alapul” A király beszéde című film.

Semmibe véve a történet meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs eseménysor, nincs sztori. Afféle jolly joker-szóvá, számtalan kifejezés pótlójává lett ez a főnév. A mai beszédben és írásban olyan helyekre kószált, ahol semmi keresnivalója.

Betévedt a gasztronómia berkeibe: „Egész héten arra vágytam, hogy valami csokitörténetet egyek” – nyilatkozta egy show-műsor résztvevője. Korrekten: csokit tartalmazó édességet kívánt. A történet ilyen szövegösszefüggésben – ha ugyanis nincs sztori – szótévesztés, sőt képzavar. Aztán: „a hagymás-szalonnás-tejfölös történet sokkal jobban ízlett mindenkinek!”; „jól sikerült az aszalt szilvás történet”. Precízen akkor fűzték volna a szót, ha például ételkülönlegességet, ételspecialitást írnak.

A konyha világán kívül számos más területen burjánzik a sztori nélküli történet. Íme:

„Nem Svédországban indult el a falas történet, hanem Japánban.” Inkább a falas játék (vetélkedő), hiszen logikai játékon alapuló show-műsor a szóban forgó.

„Egy motorülés elkészítése nem annyira nehéz történet.” Itt elhagyható a megjelölt szó: Egy motorülést elkészíteni nem annyira nehéz. Vagy helyettesíthető: Egy motorülés elkészítése nem annyira nehéz munka (vagy: nem annyira nehéz foglalatosság, teendő). „Ez a bojler fűtőszálas történet?” – kérdezik egy netes fórumon, a készülék, berendezés helyett, illetve fölöslegesen használva a szóban forgó kifejezést. Tudniillik elég lett volna ennyi: Ez a bojler fűtőszálas?

„Legjobb tudomásom szerint nem lehet rajta állítani, automata történet” – írják egy másik, egy autós fórumon a tengelykapcsolóról. Itt is cserélendő a történet szó – eszközre, kuplungra, tengelykapcsolóra –, illetve mellőzhető: Legjobb tudomásom szerint nem lehet rajta állítani, automata.  

Sztori híján, eseménysor nélkül tehát szótévesztés, képzavar a történet főnév alkalmazása.

S hogy „miről szól” ez a „történet”? Semmiről sem „szól”, mondjuk inkább azt, hogy az említett probléma lényege: gyakran pontatlanul használja a beszélő a szól valamiről kifejezést és a történet főnevet. A maguk helyén tartalmas nyelvi elemek ezek, de ha „eltévednek” – mint számos példát citáltunk erre –, elcsépelt divatszavakká válnak. Láttuk: e két „elcsavargott” kifejezés ellenében is egész sor szinonima áll rendelkezésére a nyelvhasználónak. Már aki nem rest megkeresni a szövegbe pontosan illő szavakat…