Debreceni anyanyelvőrségen: „dinnye termelők” a „malac vásárban”

---

A mindennapok nyelvhasználatában számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.

---

Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.

E hibák gyakran az egybe-, illetve különírás szabályait szegik meg.

„A számlára az kerüljön, hogy úszó jegy vagy úszó bérlet” – írják a világhálón. Csak el ne ússzon a számla is! Szó szerint megússzuk szárazon, ha úszójegy vagy úszóbérlet kerül a számlára...

„Beteg ápolás területére beteg látogatókat” keresnek az egyik honlapon. Beteg az ápolás? Betegek a látogatók? Nem, a helyesírás beteg, a szöveg az értelme szerint ugyanis betegápolásról, azaz betegek gondozásáról, nem az ápolás betegségéről beszél. S az állást nem beteg látogatókkal, hanem munkaképes beteglátogatókkal kívánják betölteni.

„Mire tud még átállni egy dinnye termelő?” – olvassuk meghökkenve egy internetes felületen. Lehet, hogy egy dinnye (azaz: ’dinka, buta, bolond’) termelő semmire sem tud átállni, ám a dinnyetermelőnek, azaz a dinnyetermeléssel foglalkozó talpraesett gazdának megvan a magához való esze, „át tud állni”, más (termelő)munkába is bele tud fogni, bele tud tanulni, ha a szükség úgy hozza.

Egy a közlés sem kevésbé meghökkentő: „Malac, disznó eladás és vásár”. Biztosan nem (le)minősíteni akarta a tájékoztatás szerzője a sokadalmat, tehát szó sincs róla, hogy rendetlen vagy piszkos volna, netán illetlenkedne, szemérmetlenkedne, trágárkodna az állatpiacon a kereskedő (és a vevő), hanem a szövegező helyesírásával van baj. A szóban forgó rendezvény tehát: malac-, disznóeladás és -vásár.

Összevonjuk a szemöldökünket azt olvasván, hogy „hideg konyhai szakács” kerestetik. Kézenfekvő, hogy nem érzelmek (stb.) híjával levő dolgozók jelentkezésére számítanak, hanem hidegkonyhai munkák végzésre alkalmas szakmunkások, szakmunkásnők pályázatára. Akik e citált formákat írták, utánanézhettek volna e munkakörök pontos írásmódjának, elkerülendő a félreértést, a hirdetések pikantériáját…

„Beajánlott egy ismerős doktornőhöz, aki újszülött gyógyász”

– olvasom egy fórumon a mosolykeltő szöveget. Csecsemőként praktizál az illető? Igaz, a gyógyítást sem lehet elég korán kezdeni, mégis maradjunk annyiban: újszülöttgyógyászt, azaz újszülötteket hivatásszerűen gyógyító szakembert ajánlottak a szülő figyelmébe.

Kacagtató az a tájékoztatás is, amely az ünnepek alatti „szemét szállítást” részletezi. A polgárok talán inkább szemétszállítást kérnének, tudván, a szemét (azaz: ’silány, gyatra, vacak, tisztességtelen’ stb.) szállításban aligha van sok köszönet…    

Azt kérdi egy internetes lap kommentje:

ha nincs bizonyíték arra, hogy a túlzott mértékű okos telefonhasználat káros az egészségre, akkor miért kutatják ezt a témát?

Azt távbeszélési ügyekben laikusként is bizton állíthatjuk: az okos (azaz: észszerű, bölcs, logikus stb.) telefonhasználat semmilyen kárt nem okoz az egészségben. Az azonban tényleg tisztázandó: az okostelefon-használat, tehát a sokfunkciós (mobil)telefon – az okostelefon – igénybevételének milyen gyakorisága esetén tarthatunk attól, hogy szervezetünk jelezni fog…

S ha egy különírt szókapcsolat (pl. levelező tagozat, használt autó) az egészhez járuló utótagot kap, az egyébként különírandó előrészt az új összetételben egybeírjuk, és ehhez az utótagot kötőjellel kapcsoljuk, függetlenül a szótagszámtól (az úgynevezett mozgószabály alapján).

Egy különleges sütemény, a hájas tészta készítésének fortélyait elsajátítandó, „a versenyt megelőző hetekben egy hájas tésztakészítő foglalkozást is hirdetett” – olvasom a világhálón. Nyilván nem a szakember súlyfölöslegére kívántak itt célozni, azaz hájastészta-készítőt kellett volna írni.   

Ugyancsak mulatságos nyelvi szerkezetet alkotott, aki egy állásajánlatban a munkakört így nevezte meg: „használt ruhakereskedő”. Világos, hogy nem megfáradt, elcsigázott (stb.) jelentkezőket várnak, csak épp a helyesírás ismeretével van baj… Tehát használtruha-kereskedőkre, azaz használt ruha árusításához értő eladók jelentkezésére számítanak…

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Mi a gond a magyar nyelvvel?	2019.04.13