Debreceni mese: így zúg bele Bence a válogatós királylányba
Szerző: Piskóty Teréz | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.02.09. 09:20 | Frissítve: 2015.02.09. 16:53
Debrecen – Mi más lehetne szebb mondanivalója egy mesének, hogy az élet barátok, utazás, kihívás és szerelem nélkül nem ér semmit sem? S hogy a képességeink sem bontakozhatnak ki ezek nélkül?
A Vojtina Bábszínház legújabb előadása, a Szélike királykisasszony két helyszínnel, két királysággal kezdődik. A két ország királyainak megvan a maguk baja. Egyik fiát, másik lányát próbálja jobb belátásra bírni. A felnőttek számára ezen a ponton válik a mese kortárs darabbá úgy, hogy közben a gyerekek is szórakozhatnak és tanulhatnak belőle. Ugyanis – mai szemmel – a két királyi sarj korunk két fiatal felnőtt típusát jeleníti meg, természetesen sarkítva. Bence királyfi az otthon melegét kedvelő, a semmittevésben örömét lelő, lődörgő ifjú. Míg Szélike királykisasszony az örökmozgó karrierista, akinek apja, a Király inkább edzővé avanzsál, csak azért, hogy néha visszafoghassa lányát a futóversenyeken. Bence lustaságában és Szélike nyugtalanságában is a céltalanság fedezhető fel.
Már Benedek Elek meséje sem nevezhető tipikusnak, hiszen egy királyfi megy vándorútra. A királylány pedig nem az otthonülő, szőke hercegeket váró, toronyba zárt leányzó. Ő inkább legyőzi kérőit, mint válogatna közülük. Mégis jót tett a történetnek az átdolgozás. Igaz, hogy „a nagy mesemondó” talán nem akart ennyire direkt lenni, de a színpadra való átírás mégis jól sikerült. Még frissebb lendületet adott Kolozsi Angéla és Nagy Viktória Éva munkája a cselekménynek.
Nézőként már a két ellentétes jellem feltűnésével várjuk, mi lesz, ha találkozik Szélike és Bence. Majd szép lassan visszakerülünk a mesék világába, de továbbra is többet hallva és látva azon túl, ami a színpadon folyik, hiszen a valóságban is mindenki útkereső. Meg kell találnunk életünkben a célt, hogy küzdhessünk érte, s ha megszereztük, akkor tudjunk további célokat kitűzni.
Bence királyfi összeszedi magát és útra kell. Ebben az elhatározásban az segíti leginkább, hogy barátra lel Villámgyors személyében, akinek nincs versenytársa futásban. Kettőjük célja lesz, hogy kihívást keressenek Villámgyorsnak. Majd jönnek a többiek: Hegyhordó, Fúvó, Jóltaláló és Mindenthalló, akik szintén nem találnak képességeiknek megfelelő feladatot. Végre Bencének is lesz feladata: a segítség. A közös úton minden magányos tehetségnek lesz barátja, a megbízások pedig rátalálnak mindenkire sorjában. Villámgyors kihívóra talál Szélikében, Mindenthalló és Jóltaláló megmentő lesz, Hegyhordó pedig Bence találékonyságával, kiüríti a Király kincstárát, míg Fúvó legyőz egy egész hadsereget. A kalandok révén pedig Bencére rátalál a szerelem.
Ami a bábszínészeket illeti, kitettek magukért. Schneider Jankó öt nagyon eltérő szereplőnek, kölcsönzi hangját és ad személyiséget, miközben remekül dolgozik együtt a Bencét alakító Hajdú Péterrel. Hell Krisztina pedig jól ábrázolja az önállóságra vágyó mégis burokban nevelkedett, elkényeztetett királykisasszonyt.
Az összehangolt munka eredményes, csak egy apróság bánt, hogy hirtelen lesz vége az előadásnak. Lehet, hogy azért éreztem így, mert még szerettem volna többet megtudni a szereplőkről, de így is mindenki kiválaszthatja Bence bajtársai közül a kedvencét. Nekem Mindenthalló tetszett a legjobban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)