Dixie, ragtime, boogie: minden, amit tudni akarunk a dzsesszről
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.02.20. 14:22 | Frissítve: 2012.02.21. 08:29
Debrecen – Életre kelnek a 125 éves műfaj aranykorának irányzatai a Kölcseyben: kedden a Debrecen Dixieland Jazz Band játszik.
Igazi dzsessztörténeti stílusbemutatót tart a Debrecen Dixieland Jazz Band február 21-én 19 órától a Kölcsey Központban. Játszanak bluest és ragtime-ot, dixieland-örökzöldeket és boogie woogie-darabokat a 20-as évekből, valamint lendületes szvingeket az aranykornak tartott 1930-as évek szerzeményei közül. A koncert kapcsolódik a Debreceni Egyetemi Jazzklub előadásaihoz is, mely a lassan 125 éves műfaj különböző irányzatait mutatja be.
Bár eredendően dixieland zenekar vagyunk, nem idegen tőlünk a dzsessz több más műfaja sem – árulta el a Dehir.hu kérdésére Erdei Kálmán, a Debrecen Dixieland Jazz Band zenekarvezetője és zongoristája. Felléptek már filharmóniai sorozatban is, s így szívesen vállalták a koncertet a dzsessztörténeti vonalon is.
A műfaj jövőjét illetően ugyanakkor Erdei Kálmán nem egészen optimista. Mint elmondta, úgy érzi, a dzsessztől, ami mindig is rétegműfajnak számított, egyre inkább eltávolodik a közönség. S nem csupán hazai jelenségről van szó, mivel hasonlót lehet tapasztalni külföldön is – még a dzsessz szülőföldjén, New Orleansban koncertező zenészbarátai is visszaesésről számoltak be. Ugyanakkor maga a dixieland egy olyan műfaj, ami viszonylag populárisabb, befogadhatóbb, akár még énekelhetnek is benne – s talán ezért is máig megvan a közönsége Erdei Kálmán szerint.
Bár a jövő a fiataloké, az elmúlt 20 év nagyon átformálta a fiatalok ízlését. A debreceni zongorista úgy látja, nagyon a popzene irányába ment el minden. „Nem ártana pedig, ha a dzsesszben is meglátnák és meghallanák a jót a fiatalok, mert ez egy nagyon színes világ.” Példaként hozta például az olyan lehetőségeket, amikor a dzsessz nemzeti jelleget is ölthet: bolgár muzsikusok hazájuk népzenéjét ugyanúgy ötvözhetik a dzsessz harmóniáival, ahogy a hazai zenészek is, s ezáltal nagyon más dallamvilágok születhetnek. Az persze más kérdés, hogy a viszonylag kötöttnek számító dixieland az ilyesmi fúziót mennyire teszi lehetővé. Erdei Kálmán kérdésünkre azokat a kísérleteket említi, amikor a dixie-t és a magyar nótát próbálták például házasítani hazai muzsikusok.
Reményekre ad ugyanakkor okot az, hogy az utánpótlás a dzsesszben is ott van, véli Erdei Kálmán. Február 21-én a Kölcsey közönsége olyan nagy tehetségű fiatal muzsikusokkal is találkozhat a Debrecen Dixieland Jazz Band koncertjén, mint Subicz Gábor és Bolla Gábor. Ez a két fúvós – a trombitás Subicz és a harsonás Bolla – világszínvonalon játszanak, bárhol megállják a helyüket.
A dzsessz folyamatosan változik – összegez Erdei Kálmán. Ez a keddi koncert pedig visszaidézi majd azt a múltat, ami ma is izgalmas és megkerülhetetlen, hiszen része a világ zenetörténetének.
A keddi koncerten közreműködnek: Erdei Kálmán – zongora, Gyarmati Zoltán – szaxofon, Gyarmathy István – klarinét, Subicz Gábor – trombita, Bolla Gábor – harsona, Tikász Sándor – bendzsó, Gombos Géza – bőgő, Pataji Géza – dob.
A dzsessztörténeti sorozat március 6-án Váczi Eszter és a Quartet, 20-án a Tzumo Trió, április 10-én a Debrecen Jazz Group, 24-én a Grencsó Kollektíva koncertjével folytatódik majd.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)