Dosztojevszkij idiótája áll a debreceni színpadra

---

Debrecen - Ütközés a társadalommal, a művészi struktúrával a művészetért és a szépségért.

---

Idióta címmel Sardar Tagirovsky állítja színpadra Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású regényét, A félkegyelműt a Csokonai Színházban, a bemutatón április 27-én, pénteken vehetünk részt. Megmentheti-e a jóság, a krisztusi szeretet az erkölcsleg romlott, önzéstől szenvedő világot? - ez a regény központi kérdése. Dosztojevszkij Miskin alakjában a tökéletes szépségű, felsőbbrendű embert akarta megteremteni, aki fényt hoz a világba. Mivel vágyunk és azonosulunk ezzel a fénnyel olvasás vagy találkozás közben, ezért újra és újra az „eredendő jóság” keresésére indulunk. Ekkor botlunk bele Miskin személyébe, akár a regény szereplői. Elkerülhetetlenül sorsszerűvé válik minden találkozás, miközben még hiszünk abban, hogy képesek vagyunk változtatni az élet menetén. Ez a sorsszerűség-érzet tartja fent az akadály illúzióját, hogy hiába változtatunk. Mégis kénytelenek vagyunk kilépni a kényelmes mátrixból, amikor a herceg leül velünk teázni és beszélgetni.

A rendező szerint „Miskin krisztusi jósága a mi idealizált világunk vágya is egyben, nem csupán az akkori Oroszországé. A szépség túlélésünk utolsó mentsvára vagy lehetősége, mert ez teljesen szembe megy az ösztönös, zsigeri vadászattal, amit az őskori ember képvisel, és szembe megy az érdekhajhászó üzleti világot előtérbe helyező emberrel. Az ember számára mindig van lehetőség arra, hogy észrevegye, akármilyen helyzetben is van, a költészetet, s joga van valami olyannal felvenni a kapcsolatot, amire nincsenek szavak. A szépség szükséges ahhoz, hogy a hitet megtaláljuk." 

Tagirovsky értelmezésében Miskin egy kényelmetlen pontja a társadalomnak, s ilyen értelemben antihős. „ Szerintem mindannyiunkban ott a miskinség: a vágy, hogy megpróbáljuk naivan és tisztán kezelni a helyzeteket, mindenféle elvárás nélkül.

Tulajdonképpen Miskin ilyen értelemben egy idea, egy nem létező jó embernek az ideája. Egy Don Quijote, aki a lovagkorba akarja visszavinni a világot. Miskin, a maga módján, behozza a hercegséget a társadalomba, ahol hihet abban az ember, hogy ha jól cselekszik, akkor elnyeri jutalmát. Persze, feltevődik a kérdés, hogy mi az, hogy jó. Miskinnek ez az ösztönös jóság-keresése kényelmetlen a polgári világ számára, mert kilép a konvencionális keretek közül. Manapság a színház egyre inkább elmozdul az összművészet irányába. Ha a Miskin herceg, vagyis az idióta analógiája a színész, akkor az előadás sem pusztán színházi előadás, hanem összművészeti alkotás. Mert az idióta olyan, mint egy művész, aki nehezen illik bele a rendszerbe, folyamatosan érzékeli a társadalom részéről a játszmákat. Az előadás kísérlet arra, hogy mint „idióták” tetten érjük az összművészeti elemeket egy szokványosnak tűnő polgári szalonban, színházi előadásban."
A rendező arra tesz kísérletet, hogy ütköztesse az idiótát, nemcsak az orosz arisztokrata társadalommal, hanem a társadalom és a szakma elvárásaival, és a saját maga elvárásaival is. „Az Idióta számomra egy ütközés a társadalommal, a művészi struktúrával a művészetért, a szépségért."

Sardar Tagirovsky rendezéseire készülnek a színházak. A Kazanyban született fiatal rendező  nem a szokványos módszerekkel dolgozik,

megpróbálja olyan helyzetekbe, játékokba hozni a színészeket, amelyek arra hivatottak, hogy előhívják az érzelmeiket, felszabadítsák a képzeletüket, vagy ami talán még fontosabb, szeretné megéreztetni velük, hogy ne kreáljanak karaktereket. Tagirovsky a 90-es évek óta él Magyarországon. Tanult a Shakespeare Színművészeti Akadémián, a Budapest Bábszínház stúdiójában és Rómában Paolo Antonio Simioninál. Kísérletezett rendezéssel és színészettel. Első hivatalos színházi munkája, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Meggyeskert a 2015-ös POSZT-on elnyerte a közönségzsűri díját. 2016-ban megkapta a 35 év alatti rendezőnek járó Játéktér-díjat Erdélyben. 

Szereposztás

Kiss-Gergely Máté
Papp István
Zeck Juli
Kránicz Richárd
Csikos Sándor
Edelényi Vivien
Horváth Juli
Mészáros Ibolya
Vékony Anna
Janka Barnabás
Nánási Brigitta
Továbbá: a Csokonai Színház Énekkarának tagjai

zongorista
Dargó Gergely
zeneszerző
Bakk-Dávid László és Katona Dávid
Díszlet-és jelmeztervező
Giliga Ilka
Fénytervező
Bányai Tamás
Dramaturg
Adorján Beáta
Ügyelő
Sárkány Gyula
Súgó
Menich Éva
Rendezőasszisztens
Homonna Nóra/Ozoroczki Erika

Rendező
Sardar Tagirovsky

Bemutató időpontja: 2018. április 27.