Belépés
Regisztráció
Düh, drog, szex, erőszak: Csernus Imre és Szabó Győző feszül egymásnak a Toxikomában
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.12. 08:20 | Frissítve: 2021.10.01. 09:50
Debrecen - Hihetetlenül látványos Herendi Gábor új filmje, viszont nélkülözi a valódi mélységeket. Kritika.
A drog rossz, értem? Sokan ismerjük ezt a humoros kérdést a South Parkból, ám tudjuk azt is, hogy a drog nemcsak rossz, hanem – ha igazán belecsúszik valaki – borzalmas, családokat, karriereket és egészséget is lerombol, a vég pedig sok esetben elkerülhetetlen. Herendi Gábor új filmje bemutatja azt, hogy a drog milyen sokrétűen rossz, és milyen embertelenül nehéz a visszaút a gödör aljáról. De a jó hír: a vállalkozás nem lehetetlen, ha a terápiában résztvevő felek igazán magukba néznek.
Toxikoma
A Toxikoma című film mégsem csak arra világít rá, hogy mik a szerhasználat hátulütői: két egocentrikus, önfejű, a saját céljai érdekében bárkin átgázoló alfahím kegyetlen összecsapását ábrázolja sokrétűen. A szuper plakát is erre mutat rá: a közismert pszichiáter, Csernus Imre (Bányai Kelemen Barna) és a népszerű, heroinista színész, Szabó Győző (Molnár Áron) minden dühével és megmaradt erejével egymásnak feszül, míg egymást formálva le nem rombolják a falakat, s hosszú, döcögős út után barátokká nem válnak.
A történet a Valami Amerikára készülő, a hernyóban nyakig elmerülő színész leszokását kíséri végig: Győzőnek megromlik a viszonya a családjával, a karrierje is megfeneklik, minden pénzét elszórja szenvedélyére.
A Csernus dokival való megismerkedése után viszont egyértelművé válik számára, hogy le kell jönnie a cuccról: hosszú időt tölt kórházban, ám a leszokás sokkal nehezebb, mint elsőre hitte volna...
Az előzetes alapján azt gondoltam, hogy a Szabó Győző életét feldolgozó könyvből készült azonos című mozi egy gyengécske Trainspotting-koppintás lesz némi Rekviem egy álomért beütéssel, ám a valóság ettől igen távol áll. A Toxikomának saját világa van, ami kevésbé mély és sokkoló, mint közismert „elődei”, viszont más dimenziókra világít rá: a magyar egészségügy nem túl rózsás helyzetére, a kórházi hierarchia felépülésére, az indokolatlan talpnyalásra, a segítségre és a szembenézésre való képtelenségre.
Remekül mutatja be a film a függés mibenlétét, fájdalmait, erősségét, de egy idő után a sztorit egy fiktív szerelmi szál viszi el nagyon: a történetbe beemelték egy gyógyult ápolónő és Csernus ügyetlenkedő románcát, ami nyilván meg sem történt, a mozi jelzi is az elején, hogy a valós történetbe fiktív elemeket vegyítettek (ha a sztori már amúgy sem lett volna alapból elég ütős). Az ápolónő Éva (Török-Illyés Orsolya) és a szintén függő Lili (Sodró Eliza) karaktere viszont még inkább rávilágít arra, hogy
ezek a férfiak semmitől nem rettenek meg akkor, ha saját képzelt hatalmukat kell fitogtatniuk.
A remek színészválasztás ugyanúgy a film számlájára írható, mint a pazar látványvilág és képi megoldások: Molnár Áron igazán hiteles az öntelt, nagyszájú, a szerért folyton izzadó vagány szerepében, aki addig hordja menősége álarcát, míg valamilyen atrocitás nem éri. Bányai Kelemen Barna is jól hozza a mindig feszült, izgága, titkokat rejtegető szakembert, aki egyedi módszerével igyekszik segíteni az elesetteken. A drogos tripek átütő erejét bemutató jelenetek gyönyörűek, átélhetőek, viszik magukkal a nézőt, teljesen el tudjuk képzelni azt, milyen hatással volt a szerélvezőre a lövés.
Viszont mégis hiányérzettel távoztam a moziból, a filmből ugyanis olyan infók is kimaradtak, mint hogy Győző hány éven át tolta a drogot, miért és hogyan kezdte el használni a szert, milyen volt az élete a függőség előtt. Nyilván ez nem egy dokumentumfilm, de ezek az elemek mélyítették volna el még inkább a filmet. Sokkal jobban kidolgozott mellékszereplőkkel és párbeszédrészletekkel pedig pontosabban körvonalazni lehetett volna ennek a sajátos világnak a határait, a benne lévők érzelmeit, háttérsztoriját, indítékait.
A Toxikoma című film érdekes, pont megfelelő mértékben nyomasztó és elgondolkodtató, de minden bizonnyal megosztó alkotásként él majd tovább.
Herendi Gábor munkájára nem lehet panaszunk, a színészek teljesítményére sem, csak egy kis plusz kellett volna, ami egy szinttel magasabbra emeli a végeredményt.
(Érdekesség, hogy a film betétdalát egy fiatal hajdúböszörményi énekesnő, Nagy Bettina adja elő.)
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1050 Ft, 2D gyermek/diák – 950 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 850 Ft, 3D normál: 1280 Ft, 3D gyermek/diák – 1180 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1080 Ft.
Kapcsolódó cikkek:
2024.02.03.
