Belépés
Regisztráció
Elfeledett történelmi személyiség alakját idézi meg új filmjében az egykori debreceni színész
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2023.03.11. 10:05 | Frissítve: 2023.03.13. 12:37
Debrecen - Trill Zsolt éveken át bizonyított a Csokonai Színház előadásaiban. Most címszereplőként láthatjuk a Hadik című történelmi filmben. Kritika.
Az utóbbi években egyre nagyobb hagyománya van annak, hogy a magyar filmesek kis hazánk történelméből merítve forgatnak játékfilmeket, sorozatokat valós események által ihletve, máskor a kor miliőjébe helyezett fiktív történeteket ábrázolva. A végeredményként szolgáló alkotások hol alacsonyabb, hol jobb minőséget képviselnek. Valahol a kettő határán helyezkedik el az új megaprodukció, a Hadik, ami kalandfilm létére nem túl pörgős vagy fordulatos, viszont több erénye miatt mégis egy egész nézhető, érdekes történelmi momentumról szóló filmet ad.
Hadik
1757-ben Hadik András (Trill Zsolt), Mária Terézia hű huszártisztje a királynő parancsára Berlin elfoglalásának reményében megindul nyugatra egységeivel: magával viszi régi barátját (Szalma Tamás) és fiatal tanítványát (Molnár Áron) is.
Útjuk egyáltalán nem zökkenőmentes, de a királynőnek tett ígéret hajtja előre a csapatot, amíg a nagyváros hatalmas kapujánál nem találják magukat...
A magyar történelem eme kevésbé ismert mozzanatát, a Berlin felé tartó csapat viszontagságait és az udvarban zajló intrikákat mutatja be a film, ami nem túl érdekes, de nem is kifejezetten unalmas: a mozi mellett szólnak a gyönyörűen kivitelezett jelmezek, a szép tájak, a néhány kedves poén és a jól kivitelezett, látványos harci jelenetek. Viszont fájóan leesnek a mondatok a vászonról: több mint 250 éve biztosan nem olyan stílusban beszéltek, viselkedtek az emberek, mint manapság. Néhány színész játéka pedig egyenesen a ripacskodás határát súrolja, a legkellemetlenebb számomra a főhős feleségét játszó Julia Jakubowska alakítása volt.
Nem tett jót az összhatásnak az sem, hogy a jelenetek többsége alatt olyan diadalmi zene szólt, mintha épp a győzelem utáni pillanatokat ünnepelnék a szereplők és a nézők egyaránt: ez az elem lehetetlenné tette, hogy az igazán fontos, érzelmes pillanatokat a maguk teljességében éljék meg a mozinézők. A film egészére is jellemző ez, hogy nem visz magával, nem érezzük azt, hogy a huszárok között sétálunk az erdőben, nem izgulunk velük együtt: a film maga súlytalan, hisz tudni, mi lesz a vége.
A mozi másik bizarr sajátossága a kisarkított bemutatása bizonyos nemzeteknek: míg a magyarokat sziklaszilárd, tökéletes keresztényekként mutatják be, akik a legvégsőkig harcolnak, népdalokat énekelnek, tutujgatják csemetéiket és pulit tartanak az udvarukon,
a poroszok ábrázolása olyan bugyuta és együgyű, mint a Szaffiban a Feuerstein lovag vagy Puzzola megjelenítése.
A címválasztás is viszonylag furcsa, mert nem a főhős alakját járja körbe a film: ő inkább egy szimbolikus figurának hat, aki a korszellemet, a jellemességet hivatott bemutatni. Hadik jó apa, remek huszár, ügyes harcos: mégsem annyira jelentős, hogy a neve fennmaradjon. S valószínű, hogy oka is van annak, hogy személye feledésbe merült.
Ha a történelmi személyiségnek és a berlini útnak kicsit utánaolvasunk, megtudhatjuk azt is, hogy nem egy maroknyi csapattal támadt Hadik a város ellen: több mint 4300-an indultak útnak. Míg a filmben az út során körülbelül 50 főt látunk menetelni, a város falai körül meg már egy jelentős sereg gyűlik össze a huszárokból. Ez különösen szembetűnő furcsaság volt (nem is beszélve arról a jelenetről, amikor a frissen félig megvakított katona a megszúrt szemével céloz Hadik után egy puskával). A balkezes kesztyűk legendáját is továbbviszi a mozi, s arról is igazat szól, mennyi sarcra pályázott a csapat, s mennyi ideig maradtak Berlinben.
A Hadikban egyébként a legnépszerűbb hazai színészeket láthatjuk a filmek és színházi előadások sorában bizonyító Trill Zsolt oldalán: felbukkan Mucsi Zoltán, aki hozza a formáját, Reviczky Gábor, aki üde színfoltja a filmnek, s Szabó Győző is, akin a Toxikoma című nagy dobása után különösen furcsán áll a katonai egyenruha. De látjuk még László Zsoltot, Tordy Gézát és Gáspár Sándort is.
Egész jó irányvonal lehet olyan múltbéli események felelevenítése, amelyekre a történelemkönyvek is csak kisbetűs lábjegyzetben térnek ki: viszont akkor sokkal jobban kidolgozott történetre is szükség van, mert így az összhatás elég lapos.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1590 Ft, 2D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1350 Ft, 3D normál: 1690 Ft, 3D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1400 Ft.
Kapcsolódó cikkek:
2024.02.03.
