Elhunyt Halmos Béla népzenekutató, zenész

---

Elhunyt 67 éves korában Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész - tudatta felesége az MTI-vel pénteken. Gyenes Katalin tájékoztatása szerint Halmos Bélát csütörtökön budapesti otthonában váratlanul érte a halál.

---

A Hagyományok Háza MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 67 éves népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A 2013. március 15-én Széchenyi-díjjal elismert népzenei előadóművész, népzenekutató, a népművészet mestere A magyar folk története című kötet áprilisi bemutatóján Japánban szerzett friss élményeit osztotta meg a könyvpremier résztvevőivel. Kiemelte: a távol-keleti országban - ahol együtt jártak Sebő Ferenccel még a táncházmozgalom kezdete előtt - ma tökéletesen beszélik a táncházi "nyelvet".

Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben.

1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Népzenével - főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött - a magyar mellett - szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot.     1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében  a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével - nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

Jantyik Zsolt: Egyszerre volt mentorunk, tanítónk és alázatos zenekari tag

Egyszerre volt mentorunk, tanítónk és alázatos zenekari tag, büszke vagyok rá, hogy ismerhettem - emlékezett Halmos Bélára Jantyik Zsolt, a PG Csoport alapító frontembere.

A zenész az MTI-nek felidézte, hogy 2007-ben találkoztak először Halmos Bélával egy népzenei kiadvány felvételén. "Nagyon megtetszett neki a zene, amit csináltunk, azt mondta rá, hogy autentikus, olyan mint a népzene" - fogalmazott Jantyik Zsolt, hozzátéve, hogy ez is mutatja, mennyire nyitott ember volt Halmos Béla a zene térén is.

Megjegyezte: először csak néhány koncerten játszottak együtt, majd 2008-tól állandó tagja lett a PG Csoportnak. "Egyszerre volt mentorunk, tanítónk, alázatos zenekari tag, mindig figyelt a másikra. Jobb ember vált belőlem azáltal, hogy vele dolgozhattam, kihozta mindenkiből a legjobbat. Ha kellett, erőszakos, határozott volt, máskor tréfával hajtott minket" - emlékezett Jantyik Zsolt, hozzátéve, neki köszönhetik azt is, hogy akusztikus hangszereken is elkezdtek játszani.

"Mindig kérdezte, hogy mi lesz, ha elmegy az áram? Őt amúgy is bosszantotta a hangosítás, így nekiálltunk akusztikus hangszerekre áttenni dalokat. Azóta zenélünk templomokban, táborokban" - fogalmazott.

"Az egyetemes magyar kultúra vesztett el egy fontos embert. Mindig közösségben gondolkodott, talán a legtöbbet tette a magyar táncházmozgalomért" - emlékezett a frontember, aki kitért arra is, hogy Halmos Béla kitartóan dolgozott a magyar táncházi archívum létrehozásán, ám munkája halálával félbemaradt. "Ez hatalmas érték, amit valakinek tovább kell vinni" - tette hozzá.

Felidézte, hogy januárban Halmos Béla Japánban zenélt, a több mint húsz fellépésről több felvételt átadott neki. "Japánok énekelnek rajtuk enyhén palócos tájszólásban magyar népdalokat, a lányok pedig olyan legényest táncolnak, amit sok magyar fiú is megirigyelhetne" - emlékezett, hozzátéve, hogy ez is bizonyíték arra, hogy Halmos Béla hitt a magyar zene erejében, és munkájának meg is lett a gyümölcse.