Ennyire szerelmes félszemű fickóval se találkoztunk még a moziban

---

Debrecen – Több sebből vérzik Szász János új filmje, valami mégis arra sarkallja nézőjét, hogy csodálattal meredjen a mozisvászonra. Hogy miért, az egyéntől függ. Kritika.

---

Mindig nagy izgalommal várja a mozikedvelő a címük, rendezőjük vagy előzetesük alapján formabontónak és dacosnak elkönyvelhető alkotásokat: főleg akkor, ha az olykor egyhangúnak tetsző magyar filmipar vadhajtása, és közel 600 millióból készült a Filmalap támogatásával.

A hentes, a kurva és a félszemű

Vajon milyen film az, ami egy rendre kisípolt szót tartalmaz a címében, mégis egy nagy vagonnyi pénzzel dobták meg?

A hentes, a kurva és a félszemű több szempontból is megosztó alkotás. Van, akit már a címével is eltántorít (csak jelzem, nem csupán a prűd nyárspolgárokra igaz ez), másokat a fekete-fehér képi világ lomboz le, a megmaradt maroknyi – értőnek nevezhető – közönség pedig várja, hogy mit lehet kihozni ebből. Az érzések pedig legalább annyira vegyesek a film megtekintése után, mint a moziba érkezés előtt.

A rendező az 1920-as évek egyik legnagyobb port kavart gyilkosságát eleveníti fel: Kodelka Ferenc gazdag hentesmester erős vágyat érez a kegyvesztett csendőrtiszt, Léderer Gusztáv felesége iránt. Az agyafúrtnak kevésbé, gonosznak annál inkább nevezhető házaspár tervet sző a zsírszalonna gúnynevű udvarló ellen: minden áron pénzt akarnak kicsikarni tőle, a gyilkossági kísérletek pedig egymást követik inkább kevesebb, mint több sikerrel…

Az anno Budapesten történt mészárlás olyannyira mély nyomott hagyott a magyar folklórban, hogy még egy dalocskát is írtak róla:

„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába”.

Talán a felkorbácsolt kedélyek és a közvélemény nyugtatására is szolgált ez a mókás hangvételű, de roppant sötét hátterű szöveg. Azóta szinte feledésbe merült a sztori: talán nem is nagyon lett volna érdemes felhánytorgatni, annyi szörnyű bűneset történt az azóta eltelt közel száz évben. Persze a szerelemféltés és a pénz iránti éhség mindig aktuális téma, ez az opus viszont nem tud eleget elmondani a feldolgozott témáról ahhoz, hogy egy kerek egészet kapjunk.

Az alkotás leginkább abban a tekintetben siklik félre, hogy nem tudja, mit akar igazán mondani, sőt azt sem, hogy hogyan, milyen vonatkozásban kíván fényt deríteni a hidegvérű mészárlásra.

A ráaggatott dráma műfajmegjelöléshez túl vicces és komolytalan, dokumentarista jellegű alkotásként pedig nem működik, annyira sok benne a csúsztatás és a változtatás,

hogy a debreceni díszbemutatón Hegedűs D. Géza az általa játszott karakternek is rosszul mondta a nevét (Kodelka helyett rendre Kudelkának nevezte a hentest). Az első gyilkossági kísérlet után pedig egyszerűen fojtott nevetésben tört ki a közönség nagy része: itt vetődik fel a kérdés, hogy egy tragikus eseménynek tragikomikusba kell-e átmennie? Emellett a helyszínt áthelyezték a fővárosból egy meg nem nevezett, Isten háta mögötti faluba (Rónabányán folyt egyébként a forgatatás), ami szintén kevésbé okos elgondolás. Szász János arra hivatkozott, hogy zárt közösségbe szerette volna áthelyezni a szereplőket: ez olyannyira sikerült, hogy a címszereplőkön kívül mindössze még egy kocsmárosné kap szerepet, az utcák rendre néptelenek és az létezés teljes értelmetlenségét és sárba süllyedtségét sugározzák. A gyilkosság módozatait is rendesen megváltoztatta a stáb fantáziája: annyira, hogy az egyik kísérlet után mélyen elgondolkodik a néző, hogy biológiailag egyáltalán lehetséges-e, hogy valaki mindezek után életben marad.

Szász János arra is rámutatott a bemutatón, hogy kíváncsiságát az hajtotta főként, hogy lehetett a házaspár annyira ostoba, amennyire volt. Ez egy szép motiváció, viszont vajmi kevés jelent meg ebből a vásznon:

felkészültsége össze sem hasonlítható például Sopsits Árpádéval, aki a közelmúltban A martfűi rémről infókat gyűjtve 6000 oldalnyi periratot olvasott végig.

A nagy füzet rendezője inkább a filmművészeti finomságok kidomborítására ment rá: alkotása egy félig megvalósított művészfilmnek is tekinthető, amely az első tíz percében még a némafilmekre jellemző inzerteket, a film elején látható stáblistát és a jelentek közötti átmeneteket alkalmaz. Ezt a kevéssé indokolt ’20-as évekbeli nosztalgiát aztán egyszer csak elfelejteni látszik, és a múltat már csak a fekete-fehér képi világ idézi fel: hőseink akár az ’50-es években is lehetnének.

Ami a filmet megmenti, az a szép és okosan megalkotott képi világ, valamint a remek színészi játék. Gyönyörű képek és remek kameraállások teszik élvezetesebbé a filmet:

az egyik legerősebb pillanat az, amikor egy rézsútos kameraállásból felvett jelenetben látjuk a Mária kép és kereszt alatt szeretkező prostituáltat, Máriát gyilkos férjével. A rendező undorító nüanszokhoz való filmes vonzalmával is szembesülünk, amikor a – csak a fim kedvéért – 110 kilósra hízott Hegedűs D. Géza serényen tömögeti a lehetetlen pózokba fektetett Gryllus Dorkát, vagy amikor precízen feldarabolnak „hőseink” egy emberi testet. A törékeny és halk szavú színésznő elképesztő lelki erőről tett tanúbizonyságot a forgatás alatt: az első két napon hat különböző férfival kellett szexjelenetet forgatnia. Nagy Zsolt is jelentős változáson ment át nap mint nap, hogy az arcát elcsúfító hegeket és a kilőtt szem hatását keltő kontaktlencsét megkapja.

A hentes, a kurva és a félszemű tipikusan olyan film, amelyet többször meg kell nézni ahhoz, hogy az ember el tudja dönteni azt, tetszik-e neki az alkotás, avagy sem.

Mivel egy szálon, elég lassan és döcögősen halad a cselekmény, sokszor untatóvá válik, míg az okos művészeti törekvések helyrebillentik ezt az érzetet, és egy összességében élvezhető és elgondolkodtató filmet kapunk. Nyilván nem tudta minden elképzelését megvalósítani Szász János és csapata, a kimaradt darabok képzelt beillesztése már a mozi közönségének feladata.

A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: február 14-ig. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Így még biztosan nem látta Micimackót, de imádni fogja	2018.01.21
Így játszik egy vérbeli pókerkirálynő, aki túlzottan becsületes	2018.01.07
Ilyen a Mamma Mia cuki csajok és fülbemászó dalok nélkül	2018.01.14
Az álmok világába repíti nézőit a legnagyobb showman	2017.12.31