Ezeket a debreceni filmeket ingyen láthatja a közönség

---

Debrecen – Sokféle alkotás közül válogathatnak az érdeklődők: a Noé bárkája, a Titkok kertje és A köröstárkányi mészárlás is ott van a kínálatban.

---

Gazdag filmes terméssel, olykor hiánypótló, s akár az iskolai oktatásban is használható filmekkel találkozhat, aki Médiacentrum Debrecen médiaműhelyének Youtube csatornájára kattint. Túlzás nélkül állítható, hogy jelentős művek készültek az elmúlt években a Médiacentrum Debrecennél. Ezeket több ízben vetítették a hazai televíziók, s nem egy díjak sorát is begyűjtötte már.

Jelenet a Noé bárkája című filmből

A Debreceni Médiaműhely Youtube csatornáján ezek a filmes különlegességek teljesen ingyen elérhetők a nagyközönség számára. Nem csupán a karantén, az otthon maradás időszakában érdemes köztük böngészni, de most talán még inkább remek időtöltésre adnak lehetőséget.

Minden debreceni diáknak látnia kellene

Néhány éve készült ez az alkotás a cívisvárosról, ám ma is teljesen érvényes: a 650 év – 650 másodperc olyan film, melyet minden debreceni diáknak látni kellene, aki itt él, vagy itt tanul.

Debrecen 1361-ben Nagy Lajos királytól kapott mezővárosi rangot. A város a magyar történelemben több alkalommal vált az ország politikai, gazdasági és szellemi értelemben vett központjává. Egy korabeli felmérés szerint 1870-ben Debrecen lakosságának 60 százaléka már írástudó volt, miközben az országos átlag csak 15 százalék körül járhatott. Mindehhez jelentősen hozzájárult a Református Kollégium és az Alföldi Nyomda is, amely 2011-ben ünnepelte alapításának 450. évfordulóját.

Az egyenként 650 másodperces epizódokból álló 12 részes sorozat a váradi adományozó levéltől egészen napjainkig tekinti végig a cívisváros történetének legjelentősebb pillanatait, s feldolgozza a jeles történelmi eseményeket.

Noé bárkája Debrecen mellett

A cívisváros egykori birtokára a Hortobágyra visz egy másik alkotás: a Noé bárkáján című film (melyet több mint 47 ezren láttak eddig) a 40 éves Hortobágyi Nemzeti Parkot mutatja be.

„40 esztendő a Hortobágyon, a puszta életében egy füttyentés csupán. Ezt eleinte nem éreztük, senki nem is gondolt rá. Azt gondoltuk, hogyha öt perc alatt meg nem védjük, azt amit előtte száz évig nem védtek meg, akkor teljesen el fog minden pusztulni.

A puszta az nem fog soha eltűnni, azt hiszem mindent kihevert idáig, csak arra kell vigyázni, hogy ne kerüljön túl hosszú időbe, míg kihever egy-egy beavatkozást

és az a természetvédelem által végzett legnagyobb feladat, amit el tud látni.”

Dr. Kovács Gábor természetvédelmi őr fogalmazta meg így, mit jelent négy évtized a Hortobágy történetében. A Debrecen Televízió 40 perces dokumentumfilmje a 40 év eseményeit dolgozza fel, kicsit visszatekintve az előzményekre és az okokra, amiért szükségessé vált megvédeni a pusztát. Többek között azt a kezdeti küzdelmes időszakot, amikor még magashegyi lámát, libát, vagy gyöngytyúkot akartak tenyészteni a pusztán, mikor a pásztorok kibontott karikással, kampósbottal estek neki a pusztát feltörni szándékozóknak.

A DTV stábját a táj egyedülálló hangulata mellett az az elhivatottsággal átitatott miliő is lenyűgözte, melyben a természetvédelmi szakemberek dolgoznak. Ezért volt a munka is élvezet, ezért vállal újra és újra szerepet a Debrecen Televízió a természetvédelemben és tekinti hitvallásnak a magyar táj, a magyar érték bemutatását.

Nobel-díjas tudós nyomában

Nem csak a házai pályán voltak képesek emlékezetes értéket alkotni a Médiacentrum Debrecen munkatársai: készítettek filmet a világhírű tudósról, Szent-Györgyi Albertről is. A Nobel-díjas kutató az Amerikai Egyesült Államokban, Woods Hole temetőjében nyugszik. Sírfelirata lett a róla szóló film címe: Csodálattal és hálával. Szent-Györgyi sírját egy maroknyi magyar motoros kutatta fel, a Médiacentrum Debrecen munkatársai pedig két országban is megfordultak a tudós emlékei nyomában járva.

Barbár vérengzés két magyar faluban

De említhetjük A köröstárkányi mészárlás című alkotást is. A film egy olyan esetet idéz fel, mely máig kimaradt a magyar és a román történelemkönyvekből is. A középkort idéző barbár és véres gyilkolást hajtottak végre 1919. április 19-én két magyar faluban, a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok. Válogatás nélkül öldököltek nőket, férfiakat, időseket, fiatalokat: a vérengzésnek 91 tárkányi és 17 nyégerfalvi áldozata lett. A mészárlást három napig tartó garázdálkodás, rablás, erőszak követte.

A gyilkosságokra évtizedekig nem emlékezhettek sem a tárkányiak, sem a nyégerfalviak. Sőt, a Ceausescu-időkben

a hatalom képviselői mindent elkövettek, hogy a gyilkosságok emlékét is  eltüntessék. A családi krónikákat azonban nem lehetett elpusztítani.

A helybeliek 1999 augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az öldöklésben elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek.

A dokumentumfilm azoknak a magyaroknak állít emléket, akik a nehéz időkben is vállalták nemzeti hovatartozásukat, és azoknak a mai tárkányiaknak, akik tovább őrzik közösségük szellemiségét, a magyarságot. A köröstárkányi mészárlás korábban komoly sikert ért el, a Savaria Filmszemlén különdíjat kapott a dokumentumfilmek kategóriájában.

Élő örökségünk nyomában

A felsoroltak mellett több, a tradíció világához kötődő alkotás is elérhető a Médiacentrum Debrecen csatornáján.

Évszázadok óta minden hónaphoz kapcsolódik népi és egyházi hagyomány, amely egy-egy ünnepet, munkafolyamatot vagy magatartásformát jelölt annak az időszaknak a jellegzetességeire építve. Ezt gyönyörűen mutatja meg az Élő örökség sorozat.

A Virág virágossága pedig Pap Gábor művészettörténész segítségével a Tiszahát hat templomának (Técső, Csetfalva, Tákos, Csenger, Csengersima, Gyügye) örökségét mutatja be

„Ha van olyan fejezete a magyar művészettörténetnek, amely az egyetemes emberi művelődés szemszögéből vizsgálva minden kétséget kizáróan egyedülálló jelentőségű, akkor a festett kazettás mennyezetek emlékcsoportja bízvást ilyennek mondható.”

Így vall a több száz éves református örökségről Pap Gábor. Az alkotás zenei szerkesztése is figyelemre méltó, hiszen a kazetták ábrázolásai inspirálták Pikó Sándort zeneszerzésre, így a dallamok mentén kelnek életre a képírás ősi jelei.

Mindenkit vár a Titkok kertje

Van egy kert Debrecenben, mely ezernyi titkot rejt. A növényvilág legszebb egyedei, különlegességek, titkok és csodák egy debreceni iskola udvarán. Sokan nem is tudják, milyen ritkaságokat rejt a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola kertje. Ezt mutatja be a Debreceni Médiaműhely négy évszakon keresztül forgatott film.

Szerelmes etűd

S itt egy egészen friss, lírai darab is: Weöres Sándor egyik legszebb versét a Médiacentrum vágó-animátora, Andriska János és Dánielfy Zsolt, a Csokonai Színház művésze keltette életre. Erről bővebben itt olvashatnak, a filmetűdöt pedig itt láthatják.