Ezt a magyar filmet mindenkinek látnia kell!
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2023.04.01. 13:30 | Frissítve: 2023.04.02. 23:53
Debrecen – Igazán különleges filmet álmodott vászonra egy magyar szerzőpáros. A Műanyag égbolt egy kipusztult Földön követi egy házaspár útját a túlélésért. Kritika.
Igyekszik a magyar filmipar: egyre több műfajban, egyre változatosabb alkotásokat visznek nagyvászonra a hazai alkotók. Forgattak az elmúlt években horrort, történelmi drámák is készültek mostanság (köztük a Hadik, amelyről itt olvashat kritikát), illetve vászonra kerültek személyes sorsokat felvonultató remekművek (ilyen a Larry, amiről itt írtunk, vagy a Hat hét, amelyről szintén írtunk kritikát).
Műanyag égbolt
Most újabb hazai alkotás érkezett a mozikba: a Műanyag égbolt, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első nagyjátékfilmje.
Az animációs sci-fiben Magyarországon járunk száz évvel jelen korunk után, 2123-ban. A Földön minden növény és állat kipusztult, sziklás sivataggá váltak országunk csodálatos tájai. Az emberek Budapesten egy búra alatt tengetik napjaikat, egészen 50 éves korukig, amikor egy magot ültetnek a szívükbe, így testük táptalaja lesz egy ételt adó különleges fafajnak, amelyet mesterségesen hoztak létre, s az emberiség túlélést garantálja. Nóra (Szamosi Zsófia) elkeseredésében sokkal hamarabb jelentkezik önként a beültetésre, férje, Stefán (Keresztes Tamás) legnagyobb megdöbbenésére.
A férfi versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza a növény fejlődését Nórában. De vajon el lehet távolítani az élet magját a nőből? Érdemes egyáltalán egy ilyen világban élni a műanyag égbolt alatt? Joga van az emberiségnek tovább létezni, miközben mindent elpusztít maga körül?
A Műanyag égbolt nem egy könnyen emészthető alkotás, a stáblista után szükség van néhány nagy levegővételre, hogy az ember fel tudjon állni a székéből. Olyan kérdéseket feszeget, mint a klímaváltozás, az éhezés, az önfeláldozás, az önzés, a család fontossága, az egymás iránt érzett szeretet ereje, vagy az emberi lét felsőbbrendűsége más élőlények felett.
Mindezekkel igen kényelmetlen szembenézni, mégsem lehet elfordítani a fejünket vagy becsukni a szemünket, mert ezt a filmet nézni kell.
A színészek szinkronja kiemelkedő, s a szereplők nem csak hangjukat adták. A filmet ugyanis úgynevezett rotoszkóp technikával készítették, amely során a színészek mozgását követve alkották meg az animációt, így az arcmimikát, az apró rezdüléseket is át tudták vinni az animált környezetbe. Az alkotás kinézete talán nem nyeri majd el mindenki tetszését: a látványvilág ötvözi a képregények részleteit az olajfestmények finomságával, de azt el kell ismerni, hogy a táj a kietlensége ellenére mégis valahogyan szemet gyönyörködtető.
A sci-fi műfaj ellenére viszonylag kevés akciódús jelenet kapott helyet a filmben, ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy lapos lenne a végeredmény. Nóra és Stefán utazása még a legeseménytelenebb pillanatban is lehengerlő és szívfacsaró, miközben óhatatlanul is feltesszük magukban a kérdést: mi mit tennénk a karakterek helyében?
Különleges hangulatot ad az alkotásnak, hogy bár bemutatják a Budapest utcáin és a fatelepeken dolgozó, nyüzsgő embereket, csupán néhány karaktert ismerünk meg közelebbről, így a film kamaradrámaként is funkcionál, s ez igencsak segít átérezni a magányos hangulatot, amelyet a szereplők is megtapasztalnak.
A Műanyag égboltra méltán lehetünk büszkék. Nem ez lesz az évtized legnagyobb durranása, de ezt a filmet mindenkinek látnia kell és megengednie, hogy örökre vele maradjon tudat alatt.
A filmet megtekinthetik az Apolló moziban április 7-től. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1590 Ft, 2D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1350 Ft, 3D normál: 1690 Ft, 3D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1400 Ft.
Kapcsolódó cikkek: