Guy Ritchie nem kegyelmez: hidegháború, káosz, világraszóló katasztrófa

---

Debrecen – Az U.N.C.L.E. embere energikus, friss, és minden ízében stílusos. S bár nem hibátlan, páratlan szórakozást nyújt a nézőnek. Kritika.

---

Guy Ritchie üstökösként robbant be a független filmek világába. Az olyan szabadszájú, brit klasszikusok, mint a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, vagy a Blöff mérhetetlen népszerűségre tettek szert, szövegeiket máig idézgetik, kultuszfilm státuszuk megkérdőjelezhetetlen. A sikerszéria azonban nem tartott sokáig. A rendező kétezres évekbeli lejtmenetéhez nagyban hozzájárult akkori feleségének, Madonnának az “álomprojektje”, a hírhedt “Hullámhegy”, melynek rendezésére sikeresen beszélte rá férjét. Majd’ hét évvel később azonban Ritchie lassan, de biztosan újraalkotta magát, és egészen merész, kimondottan különleges stílusú filmeket kezdett el gyártani. Az U.N.C.L.E. embere ennek a sorozatnak a legújabb darabja.

A film egy hatvanas évekbeli, azonos című sorozat mozifilmes adaptációja, az alapfelálláson kívül azonban nem sokban rokonítható elődjével. A történet szerint a hidegháború csúcsán egy amerikai CIA ügynök, Napoleon Solo szövetséget köt egy KGB ügynökkel, Illya Kuryakinnal. A meglepő társulás oka egy nemzetközi bűnszövetkezet, mely nukleáris fegyverekkel és a technológia erejével szeretné felbillenteni a világunkban uralkodó hatalmi egyensúlyokat. A páros egyetlen nyoma, amelyen elindulhatnak, egy német tudós lánya. Csakis az ő segítségével szivároghatnak be a szervezetbe, hogy megakadályozzanak egy világraszóló katasztrófát.

Az U.N.C.L.E. embere egy kifejezetten érdekes film, ugyanis magán viseli rendezőjének szinte összes gyengeségét és erősségét, valamint helyenként arra is rámutat, hogy mi az, ami nem működik a szórakoztató mozik mai világában. Követve a 2009-es Sherlock Holmes adaptációval megkezdett utat, Ritchie egy öreg, mai generáció számára már-már elfeledett szériát emelt új magasságokba. A film energikus, friss, és minden ízében stílusos, továbbá képes valami egészen újat mutatni amellett, hogy megőrzi elődjének esszenciáját. Úgy tűnik, Ritchie számára ez a legújabb vonal, melyről legújabb projektje, az Arthur király legendájának legfrissebb változata is tanúskodik. Eddig egészen jól veszi az akadályokat, ugyanis akárcsak a két Holmes film esetében, a trükk itt is működik. A két főszereplő, Henry Cavill és Armie Hammer kitűnő munkát végeznek, kiválasztásuk tökéletesnek bizonyult. Erőteljes, karizmatikus jelenlétükkel közösen uralják a vásznat, s megtöltik azt fiatalos lendülettel. Egy másodpercig sem érezhető, hogy a szóban forgó projekt már több, mint ötven éves.

A film legnagyobb problémája viszont az, hogy ennél tovább sohasem megy. A gondosan kivitelezett stílus alatt nem rejtőzik más, csak egy meglepően érdektelen, egyenlőtlen és üres történet. A probléma már Ritche előző filmjeiben is észlelhető volt, különösen a két Holmes-moziban, amely nem volt más, mint két legendás karakter őrületesen tálalt játszmája. S bár a Holmes-filmek ezt a hibát szinte tökéletesen és észrevétlenül el tudták fedni, az U.N.C.L.E. esetében a törekvés sokkal egyértelműbb. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a film rossz lenne, sőt. A küllem, valamint a pezsgő akciójelenetek képesek elvinni a filmet hátukon, és páratlan szórakozást nyújtani a nézőnek. Aki azonban ennél többre vágyik, vagy a témából adódóan túl magasra helyezte elvárásait, az meglehetősen csalódni fog. A gazdag küllem és sovány tartalom párosa egyébként rengeteg mai, hollywoodi szuperprodukcióra jellemző. Egyesek ötlethiányra hivatkoznak, mások szerint a producerek egyre kevésbé mernek kockáztatni, és igyekeznek minden korosztályt és csoportot kellőképpen kielégíteni.

Mindezek ellenére Az U.N.C.L.E. embere bátran ajánlható azoknak, akik olyasfajta szórakozásra vágynak, ami eltér a nagy többségtől. A film ugyanis visszahoz valamit a régi kémfilmek világából, egyszerre komolyan és bohókásan közelítve saját örökségéhez. Történetének egyszerűsége nem teszi rossz filmmé, pusztán megakadályozza, hogy igazán emlékezetessé váljék.

A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: augusztus 20. és 26. között 15.45 és 20.15 órai kezdettel, augusztus 27. és szeptember 2. között 15.30 és 20.15 órától. Apolló mozi, Miklós u. 1.
el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 860 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 3D normál: 1090 Ft, 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft.