Idilli helyen él a debreceni Rocksuli tanára és gitáros párja

---

Debrecen, Kehidakustány – Az, hogy a világ végén lennének, csak látszat: pár perc az autópálya, onnan meg bárhova el lehet jutni. Lovas András és Pesti Viki zalai otthonában és stúdiójában jártunk. 

---

Debreceniekkel bárhol lehet találkozni. Akkor is, ha éppen nyár van, szabadság. A Balaton felé gurulva rögtön az első benzinkútnál, ahol megálltunk kávézni, egy régi cimborával futottunk össze, aki épp Füredre tartott a családjával. Mi meg a magyar tenger fővárosát céloztuk meg, Keszthelyen vettünk ki egy apartmant. 

Mielőtt bárki azt mondaná, oda nem szabad menni, mert megfizethetetlen, drága, lehúzás az egész, ezt gyorsan cáfolom. A szállás igényes és minőségi volt abszolút visszafogott áron, s mi bármerre jártunk, nem találkoztunk kétezer forintos lángossal, ellenben a strandon a lecsós csirkemájat sült krumplival és káposztasalátával 1700 forintért mérték, s kifejezetten ízletes volt.

Keszthely hangulatos kisváros, kanyargó utcákkal, parkokkal és persze a Balaton magával ragadó látványával. Éttermek, kávézók, teraszok egészen nagy számban várják a vendégeket, a Festetics-kastélyt nem szabad elkerülni, nincs messze Sümeg, Hévíz, a Badacsony vidéke sem – szóval el lehet itt tölteni néhány tartalmas napot. Amit még izgalmasabbá tett számomra egy telefonhívás.

- Te itt vagy Keszthelyen? Én meg egy ugrásra tőled! Gyere, látogass el hozzám, nézd meg a stúdiómat!

A debreceni Rocksuli tanára, a sokoldalú zenész és hangmester Lovas András szúrta ki a közösségi média felületén elhelyezett fotómat, s invitált baráti-szakmai találkozóra. Mint kiderült, itt él a közelben. Kehidakustány után,

fent a hegyen, egy hatalmas, erdős birtokon lakik párjával, Pesti Vikivel, aki korábban a debreceni Éva Presszóban gitározott, s az Ady-gimnáziumban tanított, valamint tíz hónapos kisfiukkal.

A mindig mosolygó, már egészen stabilan lépegető Lovas Ármin Andrásból nagy eséllyel lehet ilyen családban muzsikus: minden érdekli, ami hangszer, ami zene – vagy ami éppen ott van egy stúdióban...

A költői elnevezésű Helikon strand parkolójában találkoztunk Andrással. Miközben a kánikulai délután forró aszfaltján gurultunk hozzájuk, felidézte, milyen korán, már tizenévesen elkezdte a rock and roll életformát.

Dolgozott többek között Müller Péter Sziámival, de a Magyar Állami Népi Együttessel is – ami jelzi, számára a zene nem egy szűk folyosó.

Hangtechnika, fénytechnika, minden érdekeli, emellett játszik szitáron, hegedűn, ütőhangszereken. Még tévériporteri szerepet is kapott valamikor, és egy Slash nevű gitárossal készített interjút, aki a világ egyik leghangosabb rockzenekarában, a Guns N' Roses nevű csapatban játszott... Most pedig éppen Sebő Ferenccel munkálkodnak egy alapítvány létrehozásán árulta el, hozzátéve, hogy emellett van egy másik nagy álma is: létrehozni egy olyan internetes felületet, ahol a zenészek közösségi támogatással juthatnak előre.

András zenészként sokfelé megfordult a világban, egy időben Indiában élt, később Amerikai nyugati partvidékén. Amikor pár éve hazatért, mondja, eszébe sem jutott, hogy Budapesten telepedjen le. Ezen a környéken nézelődött, s itt vert gyökeret végül. Mivel nem szeret száguldozni, így számára Debrecenbe jönni nem négy órányi út, hanem kicsit több, de ez nem zavarja. Viszonylag sokat utazik, de általában úgy szervezi az életét, illetve mivel családról van szó, az életüket, hogy minden beleférjen. Debrecen mellett Cegléden és Budapesten is tart rockzenei kurzusokat, nemrég a fővárosban épített egy komoly hangstúdiót, most pedig Ausztriában, sorolta. 

A sajátja is nagy munka volt, mint arról személyesen is meggyőződhettem. Ez afféle hibrid stúdió, ahol analóg és digitális keverés is folyik, árulta el András, s büszkén tárta ki előttem birodalma ajtaját, amikor megérkeztünk otthonába – ami valójában pár percre található a Batthyány grófok és Deák Ferenc által is kedvelt Kehidától.

A néphit szerint ezen a vidéken található az úgynevezett Szent György-vonal, ami a kehidai erdőt és a kallósdi kerektemplomot köti össze, s amit Sárkány-vonalnak is neveznek.

A Kehida pedig, ami egyébként az én debreceni fülemnek meglehetősen furcsán cseng, valószínű kőhidat jelenthet, azaz, kereskedelmi utak futhattak itt már régen is.

- Ez a gyógyító, energetizáló sugárzás nagyon jó hatással van a szervezetre, de én nem csak ezért szeretek itt élni, hanem mert itt békére leltem – mutatta meg András a ház mögött húzódó ősvadont.

Jól érzi magát ezen a vidéken Viki is, aki nem tette le a gitárt, de kevesebb ideje van húrokat pengetni mostanában anyukaként. (Bár nem kizárt, hogy lesz néhány gyermekdal, árulja el.) Az Éva Presszós időszakra szeretettel emlékszik vissza. A barátság megmaradt, gyakran hívják egymást a régi társakkal, bármikor szívesen összefutnak, ha Viki Debrecenben van éppen, s meglátogatja a családját.

Itt tényleg minden szép, minden zöld, kivéve az eget, ami azúr. Az, hogy a világ végén és egyedül lennének, csak látszat: vannak barátaik a környéken, pár perc az autópálya, onnan meg bárhova el lehet jutni.

- Tulajdonképpen mi félúton vagyunk Debrecen és a horvát tengerpart között!

- sommázza András, s hopzzáteszi: - Egyébként meg van wifi, van internet, és amikor javában tombolt a vírus a világban, a debreceni Rocksuli online órái innen mentek, szóval itt tényleg nincsenek távolságok.

Különös érzés megtapasztalni, hogy miközben a ház körüli erdő olyan sűrű, mintha fél évezredet visszaugrottunk volna az időben, a Hangforrás Stúdióba lépve meg a 21. század technikai csodáival szembesülhetünk. Sokféle zene készül itt, éneket és hangszereket is tudnak felvenni, s az a terv, hogy az alsó szinten egy olyan részt alakítsanak ki, ahol dobolni is lehet majd. Idővel szeretne egy zenei tábort is összehozni itt András, ahol igazán ihletett helyszínen muzsikálhatnának meg ismerkedhetnének a technikával a zene iránt érdeklődő fiatalok. 

Nem véletlen a névválasztás sem: András számára valóban forrás értékű a népzene, a bartóki hagyaték.

Sokan nem tudják róla, de neki is vannak saját gyűjtései Gyimesből, a moldvai csángók világából. Ebben a stúdióban, az új hangfalain Bartók zenéje, a saját muzsikája, vagy éppen Martin Gore és Vince Clarke új projektje is lenyűgözően szól. 

Kerek a világ itt, Kehidán, az ország nyugati felén élő zenész pár számára – állapítom meg, mikor elindulunk vissza, Keszthely felé az aranyló és még mindig bőven harminc fok feletti alkonyatban. Biztosak lehetünk benne, hogy hallunk még Andrásról és Vikiről, amikor majd közös zenékkel, közös szerzeményekkel állnak elő, együtt turnéznak családostól-gyerekestől, s útba ejtik természetesen Debrecent is...

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
A debreceni Rocksuli tanára közösségi dalszerzésre buzdít	2020.04.15