Így fest a szuperveszélyes Jennifer Lawrence Budapesten, Anger Zsolt oldalán

---

Debrecen – A népszerű színésznő új filmje olyan üres, mint egy fejére fordított üvegpohár. Szomorú és ferde disztópia egy alternatív világban a Vörös veréb. Kritika.

---

Floppy. Mond ez a szó bármit azoknak, akik nem a 2000-es évek elavult informatikakönyveiből tanulták a gépek csínját-bínját, vagy épp nem a ’80-as években dolgoztak PC közelében? Bizonyára nem, maximum annyit, hogy egy, a ’90-es évek végére elavult technikáról van szó, amire egy mai okostelefonnal készült kép rá sem férne. Ennek ellenére a Vörös veréb című filmben a világmegváltó titkok, rejtélyek és adatok szentháromságát floppylemezeken tárolják és adják át titkos ügynököknek. A 21. században. Elvesztette így a hitelességét a film? Aligha mondaná azt bárki, hogy nem.

Vörös veréb

Pedig a mozi alapjául szolgáló könyv sem huszonéve látott napvilágot: 2014-ben jelent meg Jason Matthews kémregénye, s akár hitelt is adhatnánk a szavának, tekintve, hogy nyugalmazott CIA tiszt. Az 1984 című remekművet nyomokban megidéző történet talán papírformában hitelesebb disztópiát (vagy épp rejtett világot?) festett,

moziban viszont egy elnagyolt, darabos és mérsékelten izgalmas kémsztorit kapunk olcsó szerelmi szállal és nedves tinifiú álmokat idéző szexjelenetekkel.

A történet Dominika Jegorova (Jennifer Lawrence) tragédiáját mutatja be: az ünnepelt balerinának kitöri a lábát a partnere, majd szerelmét rajtakapja ellenlábasával. Dühében halálra veri őket, innen pedig már nincs megállás, egymást követik a gyilkosságok az ártatlannak tűnő lány körül. Nagybátyja, Vanya Egorov (Matthias Schoenaerts) durva kiképzésre küldi el az anyját féltő lányt, a veszedelmessé váló veréb pedig Budapestre reppen, hogy nagyhírű emberek titkairól tudjon meg többet. Aztán érkezik egy amerikai ügynök, aki (látszólag) megérinti a különböző identitások között elveszni látszó Dominikát…

A Vörös veréb legfeltűnőbb jellemvonása a propagandisztikus mivolta: a keleti blokk, beleértve Moszkvát és Budapestet, a lehető legrosszabb színben van feltüntetve. Az enteriőrök a ’70-es években ragadtak, az emberek ott mind szexuális ragadozók, falanszter ruhákban járnak kiképzésre, az első adandó alkalommal hátba támadnak bárkit,

az utcaképek pedig a sivárság szemet gyönyörködtető szimmetriájába vannak rendre beállítva.

Ehhez nyilvánvalóan társul a vörös veréb megnevezés is, ami a kommunista színhasználat alappillére. Ezzel szöges ellentétben áll az idealizált, hipermodern tónusban feltűnő nyugat, ahol minden tiszta, rendezett. Akárcsak az emberek, a londoniak, az amerikaiak, akik bármit megtesznek egy idegen szőkeségért, pár napi ismeretség után pedig végtelen bizalomról tesznek tanúbizonyságot.

Elég gyerekes kiélezés, nem mondom, és irritálóan előtör a film mind a 140 percében.

Persze mindehhez nagyban hozzájárul az is, hogy az orosz antihőst egy 35 éves Putyinná maszkírozták. És akkor még nem is beszéltünk Dominika anyjáról, aki elméletileg pénzszűkében lévő rokkant asszony, mégis folyton látványosan fodrász által belőtt séróval jár-kel.

A film Budapesten is forgott, s magyar sztárok is feltűnnek a vásznon: hősnőnk a magyar fővárosban igyekszik információkat gyűjteni, és Anger Zsolt hallgatja ki legszorultabb helyzetében.

Amik pedig végképp kiverik a biztosítékot, azok az indokolatlanul erőszakos, naturalista és véráztatta gyilkossági jelenetek. Gyengébb idegzetűek inkább kerüljék el ezt a filmet, ha nem szeretnének arról álmodni, hogy egy gonosz orosz bácsi egy ártatlan amcsi fickó karjáról valami speckó szerkezettel lefejti a bőrt és a húst. 

Ezen túl elég hátteret se kapunk ahhoz, hogy bármelyik karakternek szurkoljunk: Dominika simán elmegy egy szextáborba, és lehúz ott három hónapot, csak hogy valamiképp fenntartsa magát és édesanyját. Az az opció, hogy rendes munkát vállaljon ezért, eszébe sem jut.

A történet végtelenül egyszerű és ostoba, ezen felül még vonatott s unalmas is. Következnek egymás után a jelenetek jelentéktelen párbeszédekkel, csak annyit érzékelünk, hogy hullanak az emberek, főhősnőnk rendre szétteszi a lábát vagy szexuálisan frusztrál férfiakat azért, hogy elérje céljait.

Mintha egy nőnek ez lenne az egyetlen eszköze a szépségén túl.

Vagy legalábbis a filmnek az egyetlen vonzereje, hogy van benne egy cicis, szép csaj. Hú, hasonlót se láttunk még!

A végtelenül kínos jelenetek, amiben kézzel kielégít ügyetlen fiúkat, vagy épp letapiz nagyhatalmú fickókat, vagy szétveri az erőszakoskodó csapattárs fejét egy fém tárggyal – mind borzasztóan elidegenítőek, maximum egy olyan kissrácnak valók, akik szeretnének publikus helyen pucér nőt látni, és ezzel némi örömet szerezni száraz kézzel.

Ez a veréb a felszállás előtt elbukott. Talán több, hitelesebb érzelemmel és kevesebb hatásvadász csöpögéssel izgalmasabb filmet csinálhatott volna Francis Lawrence rendező. Addig maradjon meg az az öröm, hogy látunk néhány szép embert, és hallunk pár sületlen, kiforratlan teóriát.

A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.