Így látja a Hortobágyot a debreceni fotós

---

Debrecen – Egy év a Hortobágyon: gyönyörű tárlat látogatható az Elméleti Galériában.

---

Tanítónő, de emellett a Debreceni Fotóklub közösségének aktív tagja is Kotricz Tünde. Amikor fényképésznek nevezem, szerényen kijavít, hogy ezt a szót „azokra az emberekre használják, akik műtermekben portrékat fényképeznek”. Ez régen egy szakma volt, mondja, ma már nem sok ember dolgozik hagyományos fényképészként.

Kotricz Tünde képének részlete

A művészetek iránt nagyon régen elkötelezte magát, szinte már gyerekfejjel, ám úgy alakult az élete, hogy műszaki középiskolába járt, ami némileg másféle rajzolási készségeket igényelt. Aztán amikor főiskolás lett, ismét intenzívebb viszonyt alakíthatott ki az alkotásokkal. Nem véletlenül: a tanítóképző rajzszakos hallgatójaként művészettörténetet Makoldi Sándortól, technikákat pedig Fekete Borbálától tanulhatott, akiket nagy szeretettel és tisztelettel emleget.

Mindig is sok minden érdekelte és foglalkoztatta Kotricz Tündét, többek között a szobrok világa is. Korábban éveken át volt a Köztérkép oldal művészeti vezetője és főszerkesztője: ez a (különben önkéntesen és díjtalanul végzett) munkája sok utazással és kutatással járt.

A köztéri szobrokról nem csak írt, hanem előadásokat is tartott, az Újkerti Könyvtárban több sorozata is lement az elmúlt esztendőkben. Izgalmasnak tartja ezt a területet, s úgy véli, Debrecenben akár kétszer ennyi szobor is állhatna, és nem pusztán a megemlékezés jegyében, hanem díszítő céllal is. Amikor beszélgetünk, az 1976-ban és 1979-ben Csokonai-díjjal kitüntetett Tilles Béla neve is szóba kerül, aki a 70-es évek végén konstruktív és mobil szobrokat hozott létre, s e merész alkotásokkal formálta is az akkori közízlést.

Kotricz Tünde dolgozott könyvtárban is, ahol a digitalizálási programban vett részt, és ahogy mondja, „pár, látszólag üres” évében elvégzett egy kétéves újságíró iskolát, ahol még Bényei József írta alá a bizonyítványát.

Az elmúlt évet a Hortobágyon töltötte, itt nevelőtanárként dolgozott, és emellett természetesen fotózott is. (S mint mondja, messze nem tartja unalmasnak a sem puszta világát, sem a faluét, melynek sajátos építészete és hangulata van.)

Munkáiból nemrég az egyetem területén található Elméleti Galériában nyílt tárlata Egy év Hortobágyon címmel.

- Kint laktam a faluban, igyekeztem nyitott szemmel élni, és az ottani rendezvényeken is fotózni – idézi fel a képek születésének körülményeit. – A kiállítás tematikája szerint, témánként jól elkülönül, mert a puszta, az állatok, a kihajtás, a falu utcái, a falu rendezvényei, a természeti környezet is megjelenik a falon, illetve a fotókon.

Hozzáteszi, hogy bár a képek nagy része az elmúlt tanévből származik, de van néhány kicsit régebbi darab is ezen tárlaton, például a kihajtásról – ezek 2012 tavaszán készültek, amikor az újságíróiskolásokkal kimentek fotózni.

S nem meglepő módon a szobrok iránti vonzalma itt is tetten érhető:

- A kiállításon kicsivel több fotó ábrázolja azt a pár kiemelkedő művészeti alkotást, ami Hortobágyon látható, mint ami normálisan elvárható egy Hortobágyról szóló kiállításon – mondja mosolyogva.

Hogy milyennek látja ezt a különös hangulatú vidéket, milyennek a tájat és az ott élő embereket, bárki megnézheti az Elméleti Galériában. Ha tehetik, szakítsanak rá időt, s tegyenek egy kört Kotricz Tünde képei között, gyönyörködjenek ötletes, látványos és olykor merész kompozícióiban ezen a szeptember 6-ig látogatható tárlaton.