Indul a színházi évad, az első premier a kocsmába viszi a nézőket

---

Debrecen – Operett, királydráma, mesejáték is műsorra kerül az új évadban. Folytatódik a Múzsák-sorozat, a Shakespeare időgép, lesz Deszka Fesztivál is.

---

Megtartotta évadnyitó társulati ülését a Csokonai Színház. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgató helyettese, művészeti vezetője és Somogyi-Tóth Dániel, a Csokonai Színház zeneigazgatója részvételével.

- Az eltelt nyáron megpróbálkoztunk azzal, hogy a komfortérzetünket – a közönségét és a sajátunkat – amennyire lehetőségeink engedték, növelni tudjuk. Tisztábbá, komfortosabbá vált a nézőtéri fogadó, a szervezés irodái, az öltözői folyosók és megújult a díszítők öltözője. Visszaköltözött régi helyére a varroda, így kényelmesebbé válhat az öltöztetők, gépkocsivezetők munkája – idézte fel beszédében Ráckevei Anna. – Bár később kezdtük a bérletárusítást, az eladott bérletek számát tekintve a nézők bizalma töretlen, hisz ugyanannyi bérlet kelt el, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

A Csokonai  Színháznak – a vendégelőadásokat is beleértve – 355 előadása és  93 ezer nézője volt az elmúlt évadban, 12 ezerrel több a tavalyinál. A társulat 13 bemutatót tartott. Emelkedett a bérletesek száma is, meghaladta a 15 ezret. Az előadások összességében 81 százalékos látogatottsággal mentek.

A sikereket sorolva Ráckevei Anna elmondta, hogy két színházi találkozóra is meghívták a Csokonai szép szakmai sikert aratott Első szerelem című előadását. A Gemza Péter rendezte Beckett darabot márciusban a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) közönsége láthatta a Nemzeti Színházban, júliusban pedig a  szegedi Thealter nemzetközi színházi fesztivál programjában szerepelt.

A miskolci operafesztiválon mutatták be a színház két éve színpadra állított, Korngold: A halott város című operáját a világhírű amerikai tenor, Robert Dean Smith főszereplésével. A kritikák európai szintű eseményként értékelték az estét. Magyarország legrangosabb operafesztiváljának legfontosabb programjaiban a Csokonai Színház – kiemelten a kórus – nagy közönség és szakmai sikert aratva – vett részt. A hagyományosan meghirdetett operaverseny döntős darabjait is a színház kórusának tagjai adták elő. Június 27-én a Magyar Színházak XXVI. Kisvárdai Fesztiváljának versenyen kívüli programjában volt látható a Légy jó mindhalálig, míg a Régimódi történet szeptember elején a Thália Színházban vendégszerepel a Vidéki Színházak Fesztiválján.

- Ebben az évadban is folytatjuk a már hagyományos programsorozatokat – ígérte az igazgató. – A Múzsák bérletben látható, szinte kivétel nélkül teltházas irodalmi estek a Déri Múzeumban hiánypótló eseményeknek bizonyultak. Útjára indul a Shakespeare időgép II. A vállalkozó kedvű nézők  a XVI. századi Londonba érkezhetnek, hogy kiváló kép- és hangminőségben, magyar feliratozással élvezhessék a méltán világhíres Globe Színház előadásait. Idén is megrendezzük a Deszka Fesztivált, a kortárs magyar drámák seregszemléjét. Az előadásokat tavaly összesen 4220 néző látta, akkor a fesztivál kilenc napja alatt a Csokonai Színház 388 vendégművészt és műszaki szakembert fogadott.

A következő évad az ősbemutatók évada lesz. Mint elhangzott, 12 bemutatót terveznek. Az első premier szeptember 26-án az Istent a falra festeni című előadás lesz a Víg Kamarában. A darab szerzője és rendezője Mészáros Tibor, aki a debreceni író, Tar Sándor szövegei nyomán írta meg a darabot, és a kocsmák, a mélyszegénység világába kalauzolja a nézőket – ám nem a tragikum felől közelítve. A nagyszínpad első bemutatója októberben a Kerényi Miklós Gábor rendezte Marica grófnő lesz, a Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház közös produkciója. Ezzel párhuzamosan a Horváth Árpád Stúdiószínházban Katona Gábor mozgásszínházi előadást állít színpadra: a Csikóink című darabot. A Csokonai produkciója ősbemutató lesz, novemberben játsszák először Lackfi János ifjúsági mesejátékát. A dühös lovag rendezője Fige Attila. 25 éve halt meg Ratkó József, rá emlékezve és a középkori tematikánk jegyében mutatja be a Segítsd a királyt! című drámáját a színház – összegezte az évad első felének előadásait Ráckevei Anna.

Személyi változások is történtek a színházban: Ágoston Péter, Olt Tamás és Vaszkó Bence eltávozott. Új tagok a társulatban: Sárközi-Nagy Ilona, Szakács Hajnalka, Pál Hunor és Papp István.

A 2014/15-ös évad előadásai

Csokonai Színház, Nagyszínpad

Kálmán Imre: Marica grófnő － nagyoperett. A Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház koprodukciója (rendező: Kerényi Miklós Gábor)

Marica és a saját családi vagyonának nyakára hágó, álnéven élő gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg győzedelmeskedik minden operett központi témája, a szerelem. 
Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, stíluskavalkádja az amerikai foxtrottól a shimmy-ig.  A Marica grófnő Kálmán Imre legkedveltebb és egyik legtöbbet játszott operettje. Debrecenbe az Operettszínház sztárjaival érkezik!

Ratkó József: Segítsd a királyt! – dráma. A Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös produkciója (rendező: Csikos Sándor)

Meghalt Imre herceg, a trón várományosa, egy vadkan felöklelte. Az öregedő István királyt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is sújtja. Hogyan lehet megőrizni a múltat, cselekedni a jelenben, és a megmaradás esélyét mérlegre téve indulni a jövőnek? A darab legfontosabb kérdései napjainkban is aktuálisak. A bemutató évében, 1985-ben a Segítsd a királyt! az Év drámájának jelölték, Szép Ernő-díjat kapott. Ott a helye nemzeti drámáink sorában és a színházak műsorán.

Benedek Elek- Kocsák Tibor-Wichmann Ákos-Pesty-Nagy Kati: Tűzről pattant Tündérország - családi musical (rendező: Pesty-Nagy Kati) － ősbemutató

Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vettek kölcsön a szerzők egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül nyolc meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak. Az előadás különlegességéhez hozzátartozik, hogy Pesty-Nagy Kati dédnagymamája az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a Napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihletett.

M. A. Bulgakov: A Mester és Margarita － dráma (rendező: Rusznyák Gábor)

A Mester és Margarita olyan utazásra hív minket, amelynek sodrása, a valóságos és a káprázatos történések kavalkádja, Moszkva májusi tikkasztó levegője és a Sátán báljának álomszerű képei sok év múltán is élni fognak bennünk. Bulgakov regényében egymásba fonódik a realitás a fantasztikummal, az irónia a morális kérdésekkel, a múlt a jelennel － ezt a különleges atmoszférát ezúttal a színpadon látjuk viszont. Lehet élni ezen egyedülálló mű nélkül, csak nem biztos, hogy érdemes.

Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila –opera (rendező: Nadine Duffaut)

Szerelem és megcsalás, bosszú és árulás szenvedélye fűti a bibliai témát feldolgozó opera zenéjét.  Tudnunk kell azonban, hogy a mű nem születhetett volna meg Liszt Ferenc nélkül, aki a legkilátástalanabb helyzetben is bátorította a zeneszerzőt. Debrecenbe az a Nadine Duffaut hozza el, aki az Egy halálraítélt utolsó éjszakája és a Carmen színpadra állításával már bizonyított nálunk. A dallamokban gazdag zene impozáns balett-betétekkel kiegészülve nem csupán a fület, hanem a szemet is gyönyörködteti.

Víg Kamaraszínház

Mészáros Tibor: Istent a falra festeni- színmű (rendező: Mészáros Tibor) － ősbemutató

A helyszín egy nevén nem nevezett magyar település legutolsó utcája, annak is legjellegzetesebb pontja, a kocsma, és az ajtófélfájában sokat sejtetve egy balta feszül. Az élet kilátástalanságának sava-borsa kerekedik színre, amint a szereplők a kiutat keresik(?) a semmiből. Mészáros Tibor, a Csokonai Színház kedvelt színésze először rendez. A színdarab Tar Sándor, a 2005-ben elhunyt debreceni író, szociográfus A mi utcánk című kötetének ihletettségével készült.

Lackfi János: A dühös lovag – ifjúsági előadás (rendező: Fige Attila) － ősbemutató

Élt a messzi középkorban, a távoli Olaszországban egy nagyerejű lovag, aki kalandvágyában nekiindult, és a még távolabbi Jeruzsálembe ment csatázni. Ha ő egyszer dühbe jött, nem kímélt senkit, keresztülgázolt mindenkin, aki útjába állt, még azokon is, akik szerették. Dühösségénél csak büszkesége volt nagyobb, így aztán őrült és lehetetlen fogadást kötött. Hogy pontosan milyet is? A színházban megtudjátok. És hogy sikerült-e véghezvinnie a lehetetlent? Ott kiderül az is.

Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté － vígjáték (rendező: Méhes László)

A komédia nagymestere nem véletlenül választja a Velencénél kevésbé elegáns Chioggiát a darab színhelyéül: a várost a kereskedőknél jóval szegényebb halászok lakják, hús-vér emberek. Mindenki szeret valakit, a szerelmesek évődnek, a szomszédok összevesznek, életük bármely aspektusa komédiatémává válhat, de ami leginkább szerethető, hogy megjelenik egy Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza. A chioggiai csetepaté bőkezű mű, a párkeresés gyötrelmeiről beszél páratlan őszinteséggel és humorral, a szenvedélyes, mediterrán élet erőteljes lüktetésével.

Heiner Müller: Titus Anatómiája. Róma bukása － dráma (rendező: Szabó K. István) – magyarországi ősbemutató

Shakespeare Titus Andronicusát a 80-as évek elején írta újra Heiner Müller, beleszőve az akkori világpolitika eseményeit A XX. századi változat azt a következetlen, harsány, öncélú politikacsinálást ábrázolja, amely nincs tekintettel magánérzelmekre, és nem finomkodik, ragadozóként tör céljára. A darab nem véleményez, hanem felmutat, nagyszabású tablót fest, amelyben egyik oldal sem képviseli azokat az örök eszményeket, amelyeket az emberiség néha közösnek hisz. A magyarországi ősbemutató igazi revelációnak ígérkezik.

Horváth Árpád Stúdiószínház

Katona Gábor-Zombola Péter: Csikóink － mozgásszínház (rendező: Katona Gábor) － ősbemutató

Az előadás forrásanyaga az 1977-ben kiadott Csikóink kényesek című magyarországi roma népköltészeti kötet. A darab ennek a gazdag, sokszínű, szokatlan ritmusú költészeti anyagnak egyfajta értelmezésére tesz kísérletet, és a versekből áradó költői képszerűségre helyezi a hangsúlyt a tánc segítségével, másik meghatározó alkotóeleme pedig a verses népköltészeti alkotásokhoz kapcsolódó autentikus zenei világ újraértelmezése. Az egyfelvonásos előadásban azokat a kapcsolódási lehetőségeket láthatja meg a néző, amelyek számára is alternatívák lehetnek, hogy bepillantást nyerjen egy számára talán addig idegennek vélt világba.

Misima Jukio: Krisztus születése – dráma (rendező: Jámbor József) – magyarországi ősbemutató

A háromszor Nobel-díjra jelölt Misima Jukio mind hazájában, mind a világban általános elismerésnek örvendett, mikor 45 éves korában döbbenetes öngyilkosságot követett el egy katonai támaszponton, miután beszédet intézett a helyőrséghez. Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban az Újszövetségből vett témákkal kezdte írói pályáját. Korai színdarabjait most életrajzi ihletésű részekkel egészíti ki Jámbor József, aki a japán kultúra és irodalom értő művelőjeként hozza közénk e távoli, mégis közeli világot.

Borbély Szilárd: Akár Akárki - amoralitás (rendező: Árkosi Árpád)

A költői nyelvezetű drámai szöveg a moralitásdrámák középkori hagyományát támasztja föl. A válságba jutott fogyasztói társadalom torz tükrét tartja elénk.  Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A darab a jelenkor erkölcsi és morális válságát tárja föl a brechti elidegenítés módszertanával. A haláltánc-show nyolc groteszk, hátborzongatóan hétköznapi jelenet, amelyekben az emberi bűnök különös válfajai mutatkoznak meg.

Műsoron marad az új évadban is:

Nagyszínpad:

Szabó Magda: Régimódi történet (rendező: Csikos Sándor)

Vajda János: Don Perlimplín / Don Cristóbal (rendező: Keszég László)

Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig (rendező: Várhalmi Ilona)

Giuseppe Verdi: Nabucco (rendező: Kesselyák Gergely)

Nancy Huston: Iokaszté királyné (rendező: Gemza Péter)

Gioacchino Rossini: A sevillai borbély (rendező: Szinetár Miklós)

Víg Kamaraszínház

Samuel Beckett: Első szerelem (rendező: Gemza Péter)

Horváth Árpád Stúdiószínház

Olt Tamás: Hét randi (rendező: Olt Tamás)

Willy Russell: Shirley Valentine (rendező: Árkosi Árpád)

Dehir - Tizenkét bemutatóval készül a Csokonai Színház