Két kortárs festőművész alkotásait láthatjuk a Kölcsey Központban

---

A Kölcsey Központban található Bényi Galéria Épületes lélek címet viselő kiállításán két kortárs festőművész, Gesztelyi Nagy Zsuzsa és Posta Máté munkái mutatkoznak be február 17. és március 24. között. A megnyitóra február 17-én 17 órakor kerül sor.

---

A most nyíló tárlat arra keresi a választ, hogy milyen nézőpontokból mutatkoznak meg az épületek, terek és a lelkek közötti összefonódások. A március végéig látható Épületes lélek című tárlatra 29 festmény érkezik. A művészek képei mellett, megjelennek saját gondolataik és élményeik, amelyek a néző számára koncepcióba helyezik a látottakat. A február 17-ei megnyitón Gesztelyi Nagy Zsuzsa és Posta Máté személyesen is bemutatkoznak a Bényi Galériában. 

Gesztelyi Nagy Zsuzsa - Amor aeternus (részlet)

A kiállítást megnyitja Áfra János költő, művészetkritikus. Köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, Mészáros Réka, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. Zene: Con Fuoco Guitar Duo.

„Posta Máté a tavaly megvalósult Tavaszi Tárlaton meghívott művészként volt jelen: a Tükröződés sorozat egyik zseniális képet állították ki. Utólag derült ki, hogy Posta Máté, a Debrecenből elszármazott alkotó, és a debreceni négyemeletesek között, a Homok utca 14. szám alatt nevelkedett, Gesztelyi Nagy Zsuzsa osztálytársak voltak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Kovács Attila tanítványaiként.” - fogalmazta meg a kiállítás kurátora, Szalai Andrea.

A tárlat fókuszában Gesztelyi Nagy Zsuzsa esetében a házgyári lakások balkonjai állnak. Az, ami a mindennapok valóságában legtöbbször sivár, komor és repetitív, az a művész képein keresztül, azokat megannyi színnel ellátva, vagy felerősítve azokat, egy egészen új perspektívát nyit, és merőben új érzéseket generál a nézőben.  
Posta Máté szenzációs Tükröződés címet viselő sorozata az épületek ablakain keresztül visszaverődő jelenetekbe engednek betekintést, egy olyan világba, ahol kvázi stalker a néző, és amelyet soha nem láthatna viszont.

Ellenben Posta képein keresztül annak a belső körnek és titkos, zárt társaságnak a részei lehetnek, akik a megcsillanó, elmosódott tereket mindennap lakják. A Veduta sorozat már egy egészen más irányból közelít: a velencei patinás épületek és szűk utcák sokszor elhanyagolt utcatáblái mutatják meg a kirándulóknak – esetünkben a kép szemlélőjének – az úszó város méltóságát.

A kiállítás február 17. és március 24. között látogatható.

Gesztelyi Nagy Zsuzsa: Belső Balkon

„Az archetipikus egység, illetve archetipikus dualitások, mint: belül - kívül, behatárolt - végtelen, fény - árnyék, énerő - sorserő, egyéni sors - kollektív sors, korlátok - szabadság, fent - lent, valamint az épség - sérültség, egység – szétesettség a témája a Belső balkon sorozatnak. 5 éve dolgozom ezen a sorozaton, ezalatt kirajzolódott egy narratíva: felvillantak tájékozódási pontok, megépültek bizonyos szálak, melyek aztán összezavarodtak, és a „kint” terepe idővel ugyancsak egyfajta belső térré vált, vagyis a belsőt tükrözi. A padlók mintázata nem csak üres ornamentika, hanem lehetnek akár a belső mintáink végtelen sorozatai, melyek mégis megszakadhatnak; vagy a hálózatok, amik át- meg átszővik az életünket, összekötnek egymással, összekötik a tereket, miközben tagolják is azokat.  A célom végül is mindig a jelen tettenérése, megragadása, és az, hogy az ember felismerje önmagát, ráébredjen önmagára és sorsa természetére. A lélek valódi történéseit próbálom meg ábrázolni.
A művészet egy szellemi és lelki mozgás: az érzékek felfognak abból valamit, amikor életünk meghatározó momentumai történnek - ezen meghatározó létpillanatok emblematikus ábrázolhatóságát kutatom. 
Munkáimban a figurális és a geometrikus művészet elemeit egyesítem, a célom egy új képi világ és kifejezésmód megteremtése, amely nem azonos az absztrahálás ismert módszerével. Képeim a gyermekkori boldogság, a világban „otthon levés” érzetének felidézései egy olyan lakóhelyről, amelyről meghitt emlékeim vannak. A Belső Balkon sorozatban a látványelvű és absztrakt komponálások közötti átjárhatóság mellett a képtérben feszülő átló eleme, súlya és hatása izgat.”

Posta Máté: Tükröződés és Veduta 

„A tükör a megismerés eszköze, még akkor is, ha tökéletlen képet kapunk, mivel az objektum egy közvetítő közegen keresztül jut el a szemlélőhöz. Itt az ablakfelületek a tükrök, amikben a szemben lévő homlokzat látható, de a kettős üvegablak egyenetlensége miatt a tükörkép töredezetten, amorf formák együtteseként jelenik meg. Izgalmassá teszi még a témát a különböző ritmikus szerkezetek – az ablakok repetitív geometriája és a tükröződő homlokzati elemek ismétlődő formái – egymásra vonatkoztatása. Bizonyos esetekben a tükröződő felület előtti és mögötti látványelemek, mint áttetsző rétegek olvadnak egymásra. 
Mai világunkra igen jellemző a töredezettség, szétesettség, az egész helyett csak a résszel foglalkozunk. Ennek egyfajta lenyomatai ezek a képek. Nem véletlen, hogy a téma bevezető sorozata Ady Endre után a „Minden Egész eltörött” címet kapta. Hálás téma ez, mert szabad teret enged a gesztusokra épülő nyelvezetnek, miközben az alkotások a látványfestészet keretein belül maradnak. A veduta egy 16. századi olasz kifejezés, amely realista városképet jelent. Ezen festmények a mai képeslapok előzményének tekinthetőek, amiket vásárlója az adott helyszínen töltött idő emlékeként hazavihet. Fontos szempont volt tehát a látvány részletes, hű ábrázolása. A képeim nem Velence monumentális architektúráját mutatják be, hanem egyfajta lenyomatai a szűk utcák falainak, az azokon látható festett utcatábláknak, ami elsődleges élménye a Velencébe utazónak. Festményeim pontos lenyomatai az eredeti falrészeknek, az utcatábla pedig könnyen azonosíthatóvá teszi a helyszínt, így a képek beteljesítik a Veduta téma eredeti küldetését is.A patinás épületek elhanyagolt falain látható különböző matériák felületi játéka nemcsak érdekes festészeti kihívást jelent, de a mulandóságra is utal, így a képek egyfajta vanitas ábrázolások is, ami több évszázada visszatérő témája a képzőművészetnek.”