Kétlábú szörnyek és sétáló faágak terrorizálják a Koponya-szigetet

---

Debrecen – Nem elég, hogy a területet egy óriásgorilla, Kong uralja, de minden sarkon újabb halálos veszély leselkedik. Kritika.

---

A házméretű óriásgorilla, King Kong története egyértelműen a legkedveltebb és legnépszerűbb hollywoodi mítoszok közé sorolható. A szerelmes emberszabású kálváriáját már számtalan alkalommal megfilmesítették, s minden egyes próbálkozást hatalmas anyagi és kritikai siker övezett. Ebben a történetben rejtőzik valami, ami képes megragadni moziba járók generációinak fantáziáját: talán a veszélyes, ismeretlen vadon felfedezése, esetleg a tragikus, beteljesületlen szerelem története. Akárhogy is legyen, a tizenkét évvel ezelőtti adaptáció után most kapunk egy újabbat, ezúttal egy újonc, másodfilmes rendezőtől: az eredmény pedig erősen felemás. A vietnami háború idején egy tudós (John Goodman) felfedez egy szigetet, melyre a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt még senkinek sem sikerült bejutnia. Kihasználva a hidegháborús helyzetet, sikerül is finanszírozást szereznie az amerikai kormánytól egy expedícióhoz, és egy-kettőre összeverbuvál egy lelkes csapatot ex-katonákból, tudósokból és felfedezőkből. Amit azonban a szigeten találnak, az minden rémálmukat felülmúlja. Nem elég, hogy a területet egy óriásgorilla uralja, de minden sarkon veszély leselkedik a gyors iramban fogyatkozó csapatra. Peter Jackson 2005-ös, több mint 3 órás moziváltozata után joggal érezhettük úgy, hogy nincs szükségünk több Kong-filmre, megszületett az a verzió, amit bátran mutogathatunk még unokáinknak is. Megvolt benne a kellő mennyiségű varázslat, a technológia tökéletesre lett polírozva, és még filmként is működött. Jackson nyilatkozataiban azonban arra utalt, hogy szeretné más rendező kezei között is látni a projektet, így jött képbe a Koponya-sziget. Bár a reklámkampány legutolsó napjaiban hozzácsapták a filmhez a Kong előtagot, ez nem volt mindig így. Nagyon sokáig szimplán Koponya-szigetként futott a projekt, ami egy egészen más megközelítésre utal, és ez a szándék a végső filmen is meglátszik. Kong sokkal inkább mellékszereplője a mozinak, és tényleg a sziget ökoszisztémája, valamint az ott megélt kalandok vannak a középpontban. Amivel nincs is gond, sőt nagyon is jót tett a filmnek ez az újfajta, friss megközelítés, nincs szükség ugyanis még egy Ann Darrow-féle szerelmes sztorira. Az eddig csupán egyetlen filmet jegyző Jason Vogt-Roberts szerzői szándéka átitatja a mozit, a vietnami háború idejére költöztetett történet teljesen új lényeget és mélységet kap az új helyszínnek, valamint időkeretnek köszönhetően. A Koponya-sziget már nem csupán egy veszélyes, szörnyekkel teli földdarab, hanem az USA területfoglalásának, valamint erőszakos betolakodásának és pusztításának is a jelképe. Mindamellett a filmet átjárja Coppola klasszikusának, az Apokalipszis mostnak a szelleme is. Nem csupán képekben, de történetben, zenében és hangulatban is érezhető az inspiráció, ami egy percig sem válik zavaróvá.

A szerzői popcorn-mozi tehát sikerült, azonban a filmmel mégis akadnak problémák. Egyrészt a karakterekre nem fordítottak túlzottan sok időt. Hiába van belőlük ugyanis rengeteg, ha egyiküket sem ismerjük meg kellőképpen ahhoz, hogy szívünkhöz nőjenek. Ez igaz Tom Hiddleston és Brie Larson figuráira is: színészi játékuk kiemelkedő, és ezáltal a film is képes elvonatkoztatni magát az összes többi szörnymozitól, viszont ennek nem sok értelme van, ha alig kapnak játékidőt. A másik nagy probléma a meglehetősen sovány történet, valamint annak alávetettsége egy nagyobb univerzumnak. Sajnos a Legendary stúdió is arra adta a fejét, hogy filmes univerzumot kreáljon a tulajdonában lévő projektekből, így a 2014-ben bemutatott Godzilla meg is nyitotta a szörnyuniverzumot, hamarosan pedig jöhet az összecsapás az óriásgyík és az óriásmajom között, egyéb szörnyekkel egyetemben. Ezzel még nem is lenne gond, hiszen a Kong és a Godzilla is jól sikerült filmek, viszont az újfent aggodalomra ad okot, hogy egy újabb stúdió kezdett bele abba a káros tendenciába, hogy filmek helyett csak kirakósdarabokat ad nekünk. Többek között ennek is köszönhető, hogy a Kong története meglehetősen vékony – tulajdonképpen az egész cselekmény összefoglalható egy mondatban. Az összes hibája ellenére a Koponya-sziget egy jól összerakott, szórakoztató darab, mely képes elvarázsolni minket a játékidő erejéig. Nem lett újabb szörnyklasszikus, az előző adaptációhoz nem képes felérni, viszont kifejezetten élvezetes, erősen atmoszferikus szerzői blockbustert sikerült Vogt-Roberts-nek alkotnia. Szkeptikusan, mégis bizakodva várhatjuk az univerzum többi tagját. A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: március 28-ig. 19. és 21. között 15.15-től és 20.00-tól (21-én 17.45-től). 22.-én nem adják a filmet. 23. és 28. között 20.00-tól. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.