Közel 200 éve készült az első holdfotó

---

Budapest – A fotózás atyjaként számontartott Louis Daguerre 179 éve készítette el az első fotót a Holdról. Daguerre-t a vegyészet és a kíváncsiság sodorta a fényképészet világába.

---

Louis Daguerre eredetileg nem fotózással foglalkozott. Viszont pont abban az időszakban tevékenykedett, mikor több vegyész és amatőr is kereste annak a módját, hogy miként tudnak bizonyos pillanatokat megörökíteni az utókor számára.

Daguerre-t eredetileg a színház világa nyűgözte le. Díszletterveket készített és a színházi látványvilágot kívánta tökélyre vinni. Azonban a sorsnak más számításai voltak vele. Ő lett a fényképezés nagy úttörője.

A diorámától a fényképezőgép őséig

A dagerrotípia a fotográfiában elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt. A dagerrotípiák használata az 1850-es évek elejéig volt széles körben elterjedt. Népszerűsége sokáig töretlen maradt, annak ellenére, hogy az üveglemezre vagy papírra készített képek gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben elkészíthetők voltak. Mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia fotó egyedi műtárgy.

1822-ben felfedezte a diorámát, amelynek színházat is nyitott. Az eljárás cseppet sem volt veszélytelen. A bemutatók során olajjal és viasszal átitatott átlátszó vászonra festett képeket világítottak meg olajégőkkel vagy petróleumlámpákkal. A vásznak mögött vékony, színezett selymeket mozgattak zsinórokon, így érzékeltették a különböző mozgásokat. Azonban Daguerre itt még nem állt meg. A vágya az volt, hogy a diorámák készítési idejét meggyorsítsa. Ehhez pedig Joseph Nicéphore Niépce-ben talált társra.

Hosszú éveken át dolgoztak együtt. Közös munkájuk során született meg az első természetfotó is, amely egy nyolcórás expozíció eredménye volt. Niépce 1833-ban bekövetkezett halála kicsit átalakította a folyamatokat, de együttműködési megállapodást kötött társa fiával is, akivel osztoztak 60-40 arányban a találmány tulajdonrészén.

Daguerre-nek egyedül 1837-re sikerült kifejlesztenie az azóta róla elnevezett a dagerrotípiát.

1839-ben hozta nyilvánosságra találmányát, de nem szabadalmaztatta. Ezért cserébe a francia kormány élete végéig járadékot fizetett neki, és Niépce fiának is.

Hold- és emberábrázolások

Az eljárás során az ezüstözött rézlemezt polírozták, majd tisztították. Az egész eljárás sikere múlt ennek az alaposságán. Ezután jód-, később bróm- vagy klórgőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált.

Az érzékenyítéshez speciális fadobozt használtak, amelynek fenekén porcelán- vagy üvegtálban volt a jód.

A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták. A feltalálás idején tizenöt-harminc perc volt az expozíciós idő, ez 1842-re tíz-hatvan másodpercre csökkent.

Ilyen eljárással készült 1839-ben az első Holdat ábrázoló fotó is, amelyet nem sokkal később az első olyan dagerrotípia is követett, amelyen embereket is láthattunk. Mi, magyarok pedig a dagerrotípiának köszönhetjük azokat a felvételeket, amelyekről a többi közt a reformkor két nagy alakja, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos néz vissza ránk.