Külföldi ambíciói is vannak az ötödik születésnapját ünneplő debreceni zenekarnak

---

Debrecen – A 2014-ben alakult Selfless Abuse fergeteges bulival ünnepli alapításának ötödik évfordulóját. Az elmúlt időszakban számos változáson ment át a banda, de továbbra is írják a dalokat és készülnek a fellépésekre. Interjú.

---

A Selfless Abuse zenekar első felállása öt éve alakult, 2014 decemberében. A 2015-ben megjelent Bury Our Destiny után bár feloszlott és eltűnt a debreceni metalcore csapat, 2019-ben a frontember, Chucky Hewitt újraalapította azt. A The Show single kiadásával is azt üzenték meg, hogy újjáéledtek, de ez csak a kezdet. Az elmúlt öt évről, a jelenlegi felállásról, valamint a jövőbeli tervekről beszélgettünk a zenekar énekesével, Chucky Hewitt-tal, valamint gitárosával, Gyarmati Dominikkal.

Dehir.hu: Hogyan alakult meg a Selfless Abuse?

Chucky Hewitt: A megalakulás előtt pár évvel ismertem meg Barabás Róbertet, akivel összebarátkoztunk, sokat jártunk dzsemmelni, zenélgetni. Ebből akkor nem lett semmi komolyabb, ugyanis kiment egy évre Angliába, 2014-ben viszont hazajött, és felkeresett azzal, hogy zenekart akar alapítani és próbálkozhatnánk együtt. „Okádni” kezdtük a témákat, totálisan beleéltük magunkat, hogy egy nagy banda leszünk. A névválasztás közös volt, a dalok pedig könnyen jöttek. Az első kettőt megmutattuk a Beholder zenekarnak, akik elsőre nem voltak kibékülve a tiszta énekkel, mivel ők a hörgést preferálták. Pár nap múlva viszont felhívott a gitáros, hogy napok óta dúdolják a refrénünket, és lenne-e kedvünk fellépni velük a Kaptárban.

A koncert 2014. december 19-én volt és elképesztőre sikerült. Tudtuk, hogy ez már tényleg a kezdete egy nagyobb jövőnek…

Dehir.hu: Hogy emlékeztek vissza, milyen volt az elmúlt öt év?

Chucky Hewitt: Sajnos keserédes… A 2015-ös albumunk megjelenése után Robi visszament Angliába, ezzel pedig feloszlott a zenekar. Egy darabig én is ott dolgoztam, közben csak magunknak zenélgettünk. Sokat fejlődtem a kint töltött évek alatt, ennek pedig sok hasznát veszem.

Gyarmati Dominik: Körülbelül egy éve vagyok tag, de ez az időszak mozgalmas és tanulságos volt számomra. A sok tagcsere ilyenkor természetes, viszont sok meló is van vele. Ezek a kezdeti történések végül egy olyan csapatot raktak össze, és olyan útra terelték a zenekart, amivel szerintem biztosan megteremti, kiérdemli és megállja majd a helyét.

Nagyon izgalmas az együtt alkotás és jó érzés ilyen emberekkel és ilyen dalokkal a színpadon állni és csinálni, ami mindennél többet jelent számunkra.

Ezek miatt és a visszajelzések alapján sikeresnek könyvelném az újjáalakult Selfless Abuse elmúlt egy évét.

Dehir.hu: Mi volt a legmeghatározóbb pillanat a zenekar életében?

Chucky Hewitt: Számomra talán a hazaköltözésem, ezt követően ugyanis bandát alapítottam. Aranyos Zoltánnal toboroztunk pár zenész kollégát és elkezdtünk egy teljesen új projektet. Időközben sokan észrevették, hogy itthon vagyok – köztük Dominik, a Gate69 frontembere, aki felkért az egyik dalukhoz vendégzenésznek. Mind a zenében, mind emberileg olyan egyetértésben és kölcsönhatásban voltunk, hogy azóta elválaszthatatlan „horror twins” lettünk. Természetesen felkértem, hogy legyen a ritmusgitárosunk, ő pedig azóta is oszlopos tag, ő írja a dalok nagy részét és szervezi a koncerteket. Voltak témák és névötletek is, de mivel sorra jöttek a Selfless Abuse-fanatikus üzenetek, rájöttünk, hogy ezt kell folytatnunk.

A visszatérő koncert és az azt követő pár klubbuli egyértelmű visszaigazolás volt arra, hogy jó úton vagyunk.

A zenekar felállása sokat változott, mostanra azonban fixálódott, habár a basszusgitárosunk tanulmányai miatt nem tud sokáig maradni, úgyhogy az ő helyére keressük az emberünket! Az új dobost pedig a mostani koncerten fogjuk bemutatni, már csak ezért is különleges lesz.

Gyarmati Dominik: Életem első „hörgős” metalkoncertje a már említett Selfless Abuse fellépés volt 2014-ben. Utána sokszor ábrándoztam arról, hogy olyan leszek, mint ők. Otthon a klasszikus gitáromon próbálgattam azt a két dalukat játszani, annyira megfogott az energia, amit produkáltak. Nos, évekkel később azon a színpadon álltam, több mint száz ember előtt, abban a zenekarban. Katartikus volt az első koncert, egy álom vált valóra... Az energia pedig fent a színpadon még vadabb! A zenekar életében azok a színpadi és próbás pillanatok, amikor egyszerre rezdülünk. Ezekből tudjuk, hogy ez így igaz és jó. És hogy az igazán nagy pillanatok még csak ez után jönnek.

Dehir.hu: Milyen most a közös munka, a hangulat?

Chucky Hewitt: Imádom a srácokat! Ha kell, komolyak, de egyben állatok is, olyanok, akikkel mindig is zenélni akartam, a testvéreimmé váltak! Jól megy a közös alkotás, mindenről meg tudunk egyezni. Természetesen rögzítjük az új dalokat, ahogy lehetőségeink engedik. Most is félkész már egy új dal, utána vesszük a következőt, pörög a munka.

Gyarmati Dominik: Ebben a fixálódott felállásban már sokkal jobb, tudatosabb, elszántabb és motiváltabb a hangulat. Egy család lettünk, és ez kihatással van a zenekarral kapcsolatban mindenre. Állati témák születnek, jó ütemben állnak össze, mindenki tanulékony és nyitott.

Izgalmas látni, ahogy alakul a Selfless Abuse, és alig várjuk, hogy az új anyagok napvilágot lássanak, még inkább pedig, hogy országszerte lebontsuk velük a klubokat!

Dehir.hu: Milyen terveitek vannak?

Chucky Hewitt: Gyártjuk az anyagot, amivel előállhatunk jövőre: dalok, videoklipek, ahogy azt kell. Ezeket szeretnénk mindet minél jobb minőségben kiadni, eközben és után pedig mindenképp szeretnénk országszerte koncertezni. Önerőből is biztos szervezkedünk majd, de keressük a jobb lehetőségeket is.

A távolabbi jövőben külföldi ambícióink is vannak, de most az a cél, hogy minél több emberhez eljussunk, és ott legyen a nevünk mindenhol.

A Selfless Abuse december 27-én, pénteken egy fergeteges bulival ünnepli ötödik születésnapját a Kaptár Klubban. A hangulat megalapozásáért a Caephis és a Neverend zenekar felel. Kapunyitás 18.30-tól, bővebb információ itt található.