Luton után Londonba és Dublinba viszi munkáit a debreceni alkotó

---

Debrecen – Ott lesz az Affordable Art Fair című kiállításon és vásáron a londoni Battersea Parkban, ahol a legizgalmasabb trendekkel, a legmenőbb új művészekkel találkozhat a közönség.

---

A debreceni Czimer-Szendrei Judit – vagy ahogy alkotóként használja a nevét: Szendrei Judit – 2015-ben készítette első képét bélyegekből. Akkor még – mint egy korábbi cikkünkben írtuk róla – „a maga örömére”. 2018-ban nyílt meg első kiállítása, azóta nagyon szép pályát rajzoltak ki alkotásai.

A debreceni alkotó művei a lutoni Wardown House and Gallery Museumban

Különleges munkáival már Londonba és Hollandiába is eljutott, de képei a budapesti Nemzetközi Bélyegkiállításon is szerepeltek többek között, ahogy a római Magyar Akadémián is. Több magánkollekcióba, például az Antal-Lusztig gyűjteménybe és középületekbe is bekerültek alkotásai. A Rózsafüzér királynője című művét Szendrei Judit személyesen adta át Ferenc pápának a Vatikánban, idén nyáron pedig Lutonba vitte a God Save the Queen című képét, melyet a Culture Trust Luton kulturális intézménynek adományozott.

Nagy megtiszteltetést jelentett számára, hogy szerepelhetett a CSAK példakép(p) című, idén tavasszal megjelent albumban, mely kicsit több, mint félszáz debreceni nőt mutat be az olvasóknak.

Az idei ősz is sűrűnek ígérkezik a debreceni alkotó számára. Októberben Salgótarjánban, a város megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett Centenáriumi Bélyeg-, Érem és Képeslapkiállításon vett részt. Debrecenben a Malomparkban nyílik a bélyeggyűjtők kiállítása, itt szintén jelen lesz hat képével. 

Az egyik legfontosabb esemény azonban ismét távolabbra szólítja: újra Angliába utazik, ahol október 20. és 23. között rendezik meg az Affordable Art Fair című kiállítást és vásárt a londoni Battersea Parkban. A szakma ezt úgy tartja számon, hogy aki kíváncsi a legizgalmasabb trendekre, a legmenőbb új művészekre és a legkeresettebb galériákra, annak ott a helye. Az Affordable Art Fair célja az is, hogy a művészeti alkotások mindenkin számára elérhetők legyenek. Külön árusítják az 500 font alatti árú tárgyakat – úgy tudjuk, Czimer-Szendrei Judit képei nem ebbe a kategóriába tartoznak – viszont az is szabály, hogy tízezer fontnál drágább tárgyak nem állíthatók ki. Mindenesetre ezen a kiállításon önmagában is komoly megtiszteltetést jelent a részvétel, mert szigorú válogatás előzi meg az eseményt.

Alig érkezik onnan vissza, máris készülhet a Stefánia Palotába, ahol a Magyar Honvédség Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körének éves kiállítására már negyedik alkalommal hívták meg. 

Újabb nagy utazás vár rá novemberben: a hónap végén Dublinban, a magyar nagykövetségen nyílik kamarakiállítása, melyen a debreceni származású orvossal, Bodnár Zsolttal közösen vesznek részt.

Czimer-Szendrei Judit férje sokat segít feleségének abban, hogy energiáit és idejét az alkotásra tudja fordítani. Tőle tudjuk, hogy e termékeny és tevékeny ősz még egy izgalmas lehetőséget kínál : a tervek szerint novembertől a londoni magyar nagykövetség fogadótermeit adebreceni alkotó 13 képe fogja díszíteni egy éven át.

- Hogy fér bele ennyi minden egy nap huszonnégy órájába? – kérdeztük Czimer-Szendrei Juditot, aki elárulta, hogy csak este 8 után, meg hétvégén tud a képeivel foglalkozni.

- Van a férjemmel egy közös dolgozószobánk, úgy alakítottuk ki, hogy elférjünk benne mind a ketten, ott kaptam egy különleges, dönthető lapú munkaasztalt, odaköltöztettük a bélyegeket, a szekrényeket - mondja Judit, aki büszke rá, hogy az alkotási folyamatban közvetetten a a közvetlen családja is részt vesz, ki-ki a maga módján.

- A 97 éves édesanyám a bélyegeket áztatja, számára nagy büszkeség és nagy öröm látni a képeket. Figyelemmel kíséri azt is, ha írnak rólam, vagy szerepelek valahol. A 27 éves Down-szindrómás  kislányom, Zsófi is lelkesen segít a válogatásban, rendszeresen elkísér a tárlatokra, de azt tapasztalom, hogy a kifejező eszközeire is hatással van az én munkám, mert amikor én alkotok, akkor ő is dolgozik, alkot, akkor mandalákat fest. Szokta mondani, hogy szeretne ő is kiállítani. Van két fiam, akik már nem velünk élnek, de ők is rendkívül büszkék rám.

A férjem nélkül pedig el sem indultam volna a külvilág felé nyitásban, folyamatosan szervezi az életemet, a művészi tevékenységemet, a tárlatokat, teljesen rábízhatom magam.

Amikor a kezdetekről beszélünk, felidézi, hogy az első kiállítása tulajdonképpen a munkatársainak szólt, akik nagyon támogatóan álltak mellé, s biztatták, hogy ezt másoknak is mutassa meg. 

- Sok emberrel megismerkedtem és többekkel baráti viszonyba kerültem – jegyzi meg, mi mindennel gazdagodott a képei és tárlatai során. – Mindegyik képem más, folyamatosan bővítem az eszköztáramat, nincs két egyforma témájú. Kezdetben csak bélyegeket használtam, bizonyos képeken viszont most már mást is: feltűnik egy pávatoll, egy hímzés, egyéb tárgyak is belekerülnek a műbe.

Amikor felvetem, mi lesz, ha elfogynak egyszer a bélyegek, mosolyog. 

– A régi bélyegekből nagyon sok van, kilószámra lehet venni őket… Az első világháború idejéből nagyon sok bélyegem van, ezek olyan nagy példányszámban jelentek meg, hogy nem képviselnek különleges értéket.

A világon mindenütt van bélyegkiadás, teszi hozzá, a különböző évfordulókra Magyarországon is jelennek meg ma is újak. S ha a levelezéseknél talán nem használják már őket úgy, mint régen, de létezni fognak később is.

- Legutóbb Londonban egy orvossal találkozott a férjem, és szóba került az én bélyegművészetem is. Ez az orvos, akivel akkor találkozott a rendelőjében, a saját édesapja gyűjteményét hozta el, s felajánlotta, hogy készítsek belőle képeket. 

Arra a kérdésre, hogy nem sajnálja-e felhasználni a bélyegeket, Czimer-Szendrei Judit úgy fogalmaz: ezáltal új életre kelnek, s olyanokhoz is eljutnak, akik sohasem találkoznának velük. Márpedig ilyen találkozásra – ahogy a fenti felsorolás is mutatja – sokaknak, sokfelé lesz lehetőségük. Akár itt és most, Debrecenben, a Malomparkban is.