Mi lesz a következménye annak, ha egy matematikus, egy festő és egy költő szalonnát süt Debrecenben?

---

Debrecen – Erre is rávilágít Vitéz Ferenc, aki kilenc hónap alatt három, két év alatt hat kötettel jelentkezett.

---

2021 szeptemberében jött ki a nyomdából a Tamus István grafikái által inspirált, a művész rézkarcainak, linómetszeteinek, litográfiáinak és tusrajzainak reprodukcióival megjelent Repülési kísérlet. 2022 februárjában vehették kezükbe Vitéz Ferenc Néző Pont című folyóiratának előfizetői és olvasói a 17 című, összesen 289 haikut és tankát közreadó kis könyvét, majd májusban mutatták be az Egri Borozó Borbarát Bár Galériában a Gaál István matematikai fogalmaira született, Komiszár János festőművész színes absztrakt illusztrációival kiadott Határérték című kötetet.

Utóbbi esemény egyúttal a kötetben szereplő képzőművészeti alkotásokból válogatott kiállítás megnyitója is volt – érdekessége pedig a többi közt az, hogy a képekre a Debreceni Egyetem matematika professzora rá is írta az adott fogalomhoz vagy művelethez tartozó képletet.

A három új könyvről – melyek egyúttal az 1991 óta a több mint félszáz különböző műfajú könyvvel jelentkező szerző sorban immár 26., 27. 28. verseskötetei – Vitéz Ferenc mesélt a Dehir olvasóinak.

Repülési kísérlet

„Mindhárom kis kötet kedves a számomra, s nemcsak azért mert újak, hanem azért, mert a társművészetekkel és a tudományokkal való barátságon túl a személyes kötődéseket is tükrözik. Ugyanúgy, mint a még szintén új három másik könyv, a 2020-ban és 2021-ben megjelent Harmincegy, a ’Párhuzamos’ etűdök és a Képeslapok Kismarosra című könyvek, S mindegyiknek története van, noha ezek egymástól egészen eltérőek.

Tamus István festő- és grafikusművész pályáját három évtizede követem, kollégák voltunk a tanítóképzőn, majd a hittudományi egyetemen, számos kiállítását nyitottam meg, és még az 1990-es évek elején születtek első verseim a grafikáihoz egy katalógus kísérőjeként. Az első járványhullám idején lapoztam újra kiállítási katalógusait, és már csak akkor vettem észre, hogy verset írok, mikor készen lett a címadó Repülési kísérlet. A következő hónapokban megszületett mintegy harminc, a grafikák világa által inspirált vers, illetve öt korábbit 28 év után újragondoltam, azaz átírtam.

Van itt a négysorostól a háromoldalnyi terjedelműig, a metaforikus szövegillusztrációktól az asszociatív és ironikus lírai olvasatokig minden, s az alkotólét, a metafizikus egzisztencia kérdései vagy az erotikus és természeti utalások mellett talán itt a legerősebb a Debrecenhez és a református tradíciókhoz való kapcsolat kifejeződése. 32 fekete-fehér és színes reprodukció szerepel benne, akár egy kis albumnak is tekinthető, s mivel semmilyen támogatást nem sikerült szerezni a kiadáshoz, Gergely Attila barátságból készítette elő a könyvet a nyomdai munkálatokhoz.

Mennyi is a 17?

A 17 a háromsoros japán haiku szótagszámára utal, s hogy tovább játsszunk a számmal: összesen 289 haiku és a vele rokon (ötsoros és 31 szótagos) tanka olvasható a kötetben – ha valaki kiszámolja, ez 17 a négyzeten. Egy haikuválogatásra már évekkel korábban készültem, bár nem számoltam meg, legalább ezer vagy több haikut írtam eddig, ez azonban az „ajánlott küldemények” sorozatba illeszkedik, hiszen mindegyik haiku, verscsokor vagy ciklus ajánlott vers. Barátaimnak, képzőművészeknek, irodalmároknak, zenészeknek, szellemi társaimnak – hogy csak néhány nevet említsek közülük:

Ködöböcz Gábor, Arany Lajos és Boncsér Árpád, Pinczés István, Gonda Zoltán és Aknay János, Burai István, Holló László, Van Gogh, Weöres Sándor és Kányádi Sándor vagy Elias Canetti, illetve az a Yann Tiersen akinek kortárs zenéje nagy hatással van rám írás közben is.

S ha már az „ajánlott küldeményt említettem: Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész 80. születésnapjára jelent meg a Képeslapok Kismarosra című verseskötet. Lajos mindig hagyományos képeslapokat küld nekem, s 2019 decemberében én is minden napra feladtam a postán egy képeslapot (a hétvégék és ünnepek miatt olykor egyszerre többet is), melyek hátoldalára verseket írtam. Ez a sorozat folytatódott 2020-ban is, míg végül összeválogattam ennek a könyvnek az anyagát.

Visszatérve a 17-hez, persze nem pusztán széljegyzetek, hanem klasszikus haikuk ezek (ám magyar haikuk, magyar lélekből): valamilyen természeti jelenségből bontakozik ki egy képben a létezésre vagy annak minőségére vonatkozó, sokszor csak alig sejthető, máskor nyilvánvaló reflexió. Egy a sok kedvenc közül: „Nem voltam hajós. / Nem voltam mesélő sem. / A mese vagyok.”

Tökéletes számok

A legérdekesebb talán a legújabb, a Határérték című könyv története. A múlt év augusztus elején Komiszár János barátunknál beszélgettem egy szalonnasütés után Gaál István matematika professzorral sok más mellett arról is, hogy miről lehet verset írni. Mindenről lehet, mondtam. Még a matematikáról is. Erre fölvillanyozódott, s gyorsan megbeszéltük, hogy küld nekem néhány matematikai fogalmat, és teszek egy próbát.

Küldte is, ilyeneket, hogy: tökéletes szám, valószínűség, következtetés, hatványozás, határérték. Három nap múlva visszapostáztam a verseket, aztán jött a következő adag: számosság, várható érték, érintő, következtetés, nem sorolom föl mindet. Visszajelzett, hogy milyen lenyűgöző számára az, hogy egy matematikai fogalomtól észrevétlen természetességgel jutok el Istenig vagy a szerelemig.

Egy rövid darabot hadd idézzek a tökéletes számról:

„Ha a tökéletes számokból / kivonsz egyet, gyakran lesz / prímszám az eredmény. // Ezek szerint: ha a tökéletességből / levonunk egy kicsit, akkor / még mindig lehetünk / különlegesek?”

Annyit tegyünk hozzá magyarázatként, hogy olyan természetes számokról van szó, amelyek megegyeznek az önmaguknál kisebb osztóik összegével, például: 6=1+2+3. Ez az egyszerű művelet van ráírva a vers mellé készült Komiszár János-illusztrációra is. Tudniillik, miután elkészült a ciklus, Komiszár János negyven absztrakt képet festett hozzá, és Gaál István mindegyikre ráírt egy olyan műveletet vagy képletet, amely az adott fogalomnak megfelel.

Találkozott tehát a matematika, a képzőművészet és a költészet, s jellegéből adódóan van egy kis filozófia és humor, metafizika és hétköznapiság is benne. Arra pedig csak most figyeltem föl, miután irodalmi és interdiszciplináris kutatásaim közé bekerült a vers matematikája, az irodalom és a matematika kapcsolata, amiről már előadásokat is tartottam és tanulmányt készítettem, hogy a számok mögötti összefüggések korábban is foglalkoztattak.

És még mindig a matematika

Ötvenedik születésnapomat (1965) és 25 éves alkotói jubileumomat összekapcsolva jelent meg 2016-ban a „vitéz 250” című válogatott kötet, melyben ott van a 25 és az 50 is, és pontosan 250 vers került bele.

2020-ban jelent meg a Harmincegy című kötet, mert akkor volt Weöres Sándor halálának 31. évfordulója. A költő előtt ezzel a 432 verssel tisztelegtem, de szintén nagy hatással voltak rám írás közben Uzonyi Ferenc barátom immár Párizsban is egyre népszerűbb absztrakt festményei, egyszerre expresszív és meditatív ez a világ, nem véletlenül választottam a borítóra Uzonyi-grafikákat… – S figyeljük csak: a négy, három, kettő csökkenő sorrend.

De nem kell kétségbe esni, soha nem fogunk elfogyni, mert nem ez a küldetésünk, hanem az egység, a harmónia megtalálása. S addig az örök vágyakozás, ahogy a legújabb könyvnek címet adó Határérték is sugallja:

„Minél tovább osztod magad, / és minél kisebb lesz a rész, / aki még te vagy, annál közelebb / kerülsz a végtelenhez, de soha / nem fogsz megsemmisülni, / mert minden megmaradt / részed tovább osztható. / És mindig hozzá is adhatsz / valamit ahhoz, amid van, / így egyre közelebb kerülsz / a végtelenhez, de soha nem / fogsz beteljesülni, hiszen / mindig marad egy rész, / ami még elérhetetlen.”

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
„Bármerre is megyek, Debrecen utcáin valahogy mindig szemből kap a szél”	2020.03.14