Nagymamája emlékére írt dallal jutott be A Dal elődöntőjébe a debreceni énekes

---

Debrecen – Sok barát és szép emlék fűzi a Satellites című dal énekesét a cívisvároshoz, ha csak teheti, hazalátogat Vavra Bence. Interjú.

---

Két debreceni kötődésű fiatal zenész – Dánielfy Gergely és Vavra Bence – is képviseli a várost A Dal idei mezőnyében, ráadásul mindketten az Ady-gimnázium növendékei voltak. A Ceasefire X projektnévvel induló Vavra Bence már továbbjutott az elődöntőbe Satellites című dalával, melynek szövege egészen megérintő: a tehetséges zenész nagymamájáról emlékezik meg a szerzeménnyel.

A Dal tétje idén sem kicsi: a nyertes az Eurovíziós Dalfesztiválon képviselheti hazánkat Lisszabonban.

Dehir.hu: Mivel ünnepelted meg az elődöntőbe való továbbjutást?

Vavra Bence: Legfőképp alvással (nevet). Elég fárasztó a felkészülés, az előző héten szinte minden nap reggeltől estig tartó próbával, forgatással, kamerapróbával és interjúkkal telt. Épp a Fool Moon együttessel vagyok Miskolcon egy egyhetes filharmónia turnén, szerettem volna rápihenni a következő fellépésekre a válogató után. 

Dehir.hu: Mennyivel lesz másabb a következő fellépésed A Dalban?

Vavra Bence: Sokkal magabiztosabban kell énekelnem a dalt.

El szoktam olvasni a kritikákat, a dal kapcsán nem érkeztek negatív visszajelzések, az ének szempontjából viszont azt jegyezték meg, hallatszott, hogy nagyon izgultam.

Oda kell figyelnem arra, hogy ez az elődöntőben már ne érződjön. A színpadon is változtatunk majd egy kicsit, ezen többen is dolgoznak jelenleg. 

Dehir.hu: Ez az izgalom annak is betudható, hogy korábban csapatban léptél színpadra – a ByTheWay-vel –, most viszont szólóban?

Vavra Bence: Egészen más így, viszont nem mondanám azt, hogy most egyedül vagyok. A táncosokkal és a vokalistákkal, akik körülöttem vannak, nem csak kollegiális viszonyban vagyok, hanem nagyon szoros emberi kapcsolat is kialakult közöttünk. Így megvan a csapatérzés, viszont a felelősség rajtam van, nem pedig három emberen. 

Dehir.hu: Hallhattuk azt is, hogy személyes ihletettségű a dalod.

Vavra Bence: Ezt a dalt a nagymamám ihlette. Nagyon sok mindent tanultam tőle, ez pedig minden nap visszaköszön az életemben. Sajnos ő már nincs közöttünk.  Azt szeretném üzenni a dallal, hogy ha a szép emlékeket idézzük fel, akkor mindig könnyebb lesz a továbblépés is.

Ott van bennem a hiány, viszont mindig mosolygok, ha eszembe jut, hogy egyik-másik helyzetre hogy reagálna, mit mondana.

Dehir.hu: Hogy jött a Ceasefire X név?

Vavra Bence: Ez egy projektnév, a későbbiekben több fajta performansszal színpadra állok: Craig David-stílusú DJ-szettel és teljes zenekarral is koncertezem majd. Azért is választottam ezt a nevet, mert külföldre szeretnék majd orientálódni: ennek kapcsán viszont már több jó visszajelzést és lehetőséget is kaptam, erről viszont még nem szeretnék beszélni.

A névválasztás úgy jött, hogy két barátommal leültem, fogtunk egy papírt, és leírtuk azokat a szavakat, amelyek eszükbe jutottak rólam: szóba került a hamburger, a nyugodtság és a bor is.

A projekt elektronikus alapokra épül, és az első lemezem is elektronikus hangszerelésű: akik ebben a világban mozognak, mindig valamilyen futurisztikus nevet választanak. A ceasefire tűzszünetet jelent: ez tükrözi a nyugodtságomat. Nem szeretem a veszekedést, kerülöm, ha csak lehet, maximum akkor állok be, ha „a világot váltja meg”. Lényegében azt is jelenti mindez, hogy „ahová megyek a zenémmel, ott békesség lesz”, remélhetőleg. 

Dehir.hu: Mennyivel volt másabb korábban az X-Faktorban fellépni, mint most A Dalban?

Vavra Bence: Míg az egyik egy tehetségkutató, és más dalait dolgozod fel, s az alapján ítélnek meg, addig a másik a szerzőknek is szóló verseny.

Nem csak az a lényeg, hogyan énekelsz, hanem az is, milyen dalt tudsz szerezni.

Ez fontos azoknak a versenyzőknek, akik részt vettek a dal megírásában. A dalt Szűcs Norbert zeneszerzővel, zenei-producerrel – aki nagyon jó barátom is – készítettük el, a dalszöveget az Artisjus-díjas Kozma Kata írta. Talán ezért is izgulok jobban.

Dehir.hu: Egy kicsit elkanyarodva a versenytől: Szegeden születtél, viszont hosszú éveket töltöttél Debrecenben. Milyen emlékek kötnek a városhoz?

Vavra Bence: Én debreceninek mondom magam, hisz ott nőttem fel. Szegeden három évet éltem, az életem legnagyobb részét Debrecenben töltöttem: ott jártam általános iskolába és gimnáziumba, ott ismertem meg a legjobb barátaimat. Egy részük már külföldön vagy Budapesten tanul, viszont néhányan maradtak. Amikor egy-két havonta a városba jövök, a nagypapámat, a nagynénémet, az unokatestvéreimet és a barátaimat is meglátogatom.

A gimiben nagyon sokat tanultam a színpadi életről, az énekről, a színházról, ez sokat hozzátett ahhoz, hogy már nem izgulok annyira, mint oviban, amikor még elsírtam magam a színpadra lépés előtt.

Játszottam a Csokonai Színházban is, operákban és musicalekben is.

Dehir.hu: A Dalban indul idén a szintén Adys Dánielfy Gergő is.

Vavra Bence: Igen, ő az Adyban két évfolyammal alattam járt, onnan ismerem. Emellett ugyanabban az egyesületben kosárlabdáztunk: ő is DSI-s volt, bár ő aktívabban kosarazott és ügyesebb volt nálam.

Én többnyire kabalaszerepet töltöttem be a csapatban, szurkoltam lelkesen a kispadon.

A gimnáziumban is énekeltünk együtt Gergővel, nagyon tehetséges srácnak tartom. A dalának a szövegét szintén egy Adys srác írta, Völgyes Árpi.

Dehir.hu: Ha te nyernéd meg A Dalt, milyen reményekkel indulnál el Lisszabonba a nagy megmérettetésre?

Vavra Bence: Szeretek lépésről lépésre haladni, egyelőre az elődöntőre koncentrálok. Ha megnyerném a versenyt, nagy drukk lenne bennem. Még nem volt lehetőségem tízezres tömegek előtt énekelni: több ezer előtt már léptem fel, viszont ez új élmény lenne, hiszen a televízióban is milliók néznék a versenyt. Mindent megtennék azért, hogy minél büszkébbek legyenek rám itthon és világszerte az emberek.