Belépés
Regisztráció
Nagyot robban Christopher Nolan új filmje
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2023.07.23. 12:00 | Frissítve: 2023.07.23. 12:00
Debrecen – Az Oppenheimerről órákig lehetne és érdemes is beszélgetni: ez egy olyan alkotás, amit látni kell! Kritika.
Érdekes témához nyúlt ezúttal is Christopher Nolan. A rendezőtől megszokhattuk a földtől elrugaszkodott ötleteket, hiszen több filmjével pörgette már fel az agytekervényeinket a maximumra. Ezúttal egy életrajzi filmet készített a rendezőzseni, de erről talán csak azok nem hallottak, akik mostanában egy kő alatt éltek.
Oppenheimer
Az online világot ugyanis már jó ideje lázban tartja a J. Robert Oppenheimerről szóló alkotás (illetve az is, hogy az atombomba atyjáról szóló film a vele látványban teljesen ellentétben álló Barbie-val egy napon került a mozikba).
A történet senkinek nem okozhat meglepetést, hiszen mindenki hallott már az atombombákról és azok ledobásáról, valamint a második világégést követő hidegháborúról, amelyben szintén nagy szerepet kaptak ezek a fegyverek. Az Oppenheimerben mindezt a tudós szemszögéből követjük végig, kiegészítve európai tanulmányaival, személyes kapcsolataival, belső vívódásaival és a későbbi meghurcolásával. Valójában az atombombáról és elkészítéséről a film körülbelül egyharmada szól, ez mégse riasszon el senkit.
Bár ez egy életrajz, Nolan mégsem hazudtolta meg magát. A 180 perces film ismét egy olyan agytorna lett, mint a korábbi alkotásai, bár itt nem az elme vagy az űr mélységeit kell felfognunk, hanem lépést kell tartanunk az eseményekkel. A cselekmény több szálon fut, ezek között gyakran ugrál a film. Szerencsére a készítők nyújtanak támpontokat abban, hogy éppen mikor játszódik egy-egy jelenetsor, nem szabad elengednünk magunkat a mozi közben, mert akkor könnyen összekuszálódhatnak számunkra a történések. Emellett számos névvel, ranggal és kifejezéssel dobálózik az Oppenheimer, de szerencsére nem veszünk el a szereplők sűrűjében, mert mindegyiküknek – még a kisebb jelentőségűeknek is – sikerült egy olyan karaktert adni, amely segít a nézőnek beazonosítani, hogy éppen ki is van a vásznon, esetleg kiről folyik a diskurzus.
Ez a felépítés segít azt is átérezni, milyen lehetett a tudomány és politika színpadán lavírozni abban az időben.
Bár egy laikusnak úgy tűnhet, hogy ez a két világ nem kapcsolódik egymáshoz, Nolan bemutatja, hogy egy tudós is milyen intrikáknak, harcoknak van kitéve, amikor kilép a tanterméből vagy laborjából, főleg, ha éppen egy tömegpusztító fegyver elkészítésére kérik fel a világháború közepén.
A film betekintést enged Oppenheimer elméjébe (bár csak maga a fizikus tudhatta volna megmondani, hogy ezt hitelesen teszi-e), bemutatja különböző oldalait, a szeretőt tartó férfit, a férjet, a zseniális tudóst, a diákot, a tanárt, a változásért és a baloldali eszmékért lelkesedő aktivistát, a robbantás sikerét ünneplő fizikust, az önvádló férfit, aki úgy érzi, a kezéhez vér tapad, és aki azon dolgozik, hogy "pusztító gyermeke" ne borítsa lángba a világot.
Ezek után pedig ember legyen a talpán, aki képes eldönteni, hogy a történelem eme meghatározó figurája pozitív vagy negatív karakterként tűnik-e fel,
ám ettől lesz emberi és hihető, hiszen lehet, hogy egyik pillanatban még ünnepeljük egy eredményünket, míg egy másikban már sajnálkozunk vagy szégyenkezünk miatta. Nolan nem hősként vagy szupergonoszként akarta beállítani Oppenheimert, hanem megmutatta, hogy milyen ember állt a Manhattan-terv mögött (amelyen egyébként még több ezren dolgoztak, róluk sem feledkeznek el).
Ehhez szükség volt a címszereplőt alakító Cillian Murphy játékára is, hiszen a színész minden arcizom rezdülésének, apró mozdulatának jelentősége van.
Rajta elbukhatott volna a film, de szerencsére Murphy-nek sikerült megugrani a kilométeres magasságokba emelt lécet. Feltűnhet a nézőknek, hogy Nolan még a kisebb szerepekbe is nagy neveket szervezett be, így Emily Blunton, Matt Damonon, Robert Downey Jr.-on, Florence Pugh-on kívül még láthatjuk többek között Rami Maleket, Gary Oldmant és Kenneth Branagh-ot is, s mindannyian odatették magukat.
Érdekesség, hogy Szilárd Leó szerepét egy magyar színésznek, Haumann Máténak adták, míg Teller Edét, vagy angolosan Edwardot Benny Safdie játszotta.
Nolan azzal is büszkélkedett, hogy a filmhez nem használtak CGI-t, mindent filmtrükkökkel oldottak meg, ami hasznára is vált az alkotásnak, hiszen így valóságosabbnak tűnt az egész, mintha tényleg felrobbantottak volna egy atombombát forgatás közben.
Kiemelném, hogy bár nagy szerepet játszik Hirosima és Nagaszaki tragédiája a filmben, a készítők nem mutattak róluk hatásvadász felvételeket,
hogy sokkolják a közönséget, távolságtartóan, mégis tisztelettudóan, Oppenheimeren keresztül mutatták be a borzalmakat, amelyeket a két ledobott bomba okozott.
Hatalmas szerepe volt az összhatásban a zenének és a hangnak. Ludwig Göransson sokszor disszonáns dallamai és a különböző hangok, zajok jól illettek azokhoz a helyzetekhez, amelyeknek a történelem segítségével már tudjuk a végeredményét, mégis a zene, a kép, a ritmus olyan feszültséget vált ki a nézőből, hogy a gyomra összeszorul.
A film egy gyengébb pontja a főszereplő személyes kapcsolatai: szeretője, felesége, barátai nyilván nem kaphattak olyan nagy reflektorfényt, hiszen az éppen a fizikus bemutatásának kárára ment volna. Bár megismerjük őket, ez az ismeretség kissé felszínes, nem segít a tetteik megértésében, mégsem róható fel ez ennek az amúgy is hosszú alkotásnak, hogy nem foglalkozott bővebben ezekkel a karakterekkel. Inkább csak nagy vonalakban vázolta fel őket, éppen annyira, hogy láthassuk, milyen hatással voltak Oppenheimer életére.
Erről a filmről órákig lehetne elmélkedni vagy beszélgetni, de még így sem lehetne átfogóan bemutatni, az Oppenheimert látni kell!
Arra mindenképpen készüljünk fel, hogy nem kirobbanó jókedvvel hagyjuk majd el a mozitermet, de hiba lenne kihagyni az év egyik legjobb filmjét.
A filmet megtekinthetik az Apolló moziban. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1590 Ft, 2D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1350 Ft, 3D normál: 1690 Ft, 3D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1400 Ft
Kapcsolódó cikkek:
2024.02.03.
