Nem az a lényeg, hogy gyorsan átessünk a szövegeken – videóval

---

Debrecen - Folytatódik az irodalmi rovat: Márai Sándor és Franz Kafka után Mikszáth Kálmán A Tót atyafiak, A jó palócok című novelláskötetét poroljuk le. Arról, hogyan vonódnak be a fiatalok a régi, olvasmányos történetekbe Bódis Zoltán, a Szent József Gimnázium igazgatója, egyben magyartanára mesélt.

---

„Mikszáth novellái annyira tökéletes gyöngyszemek, csiszolt gyémántok, hogy a novella minden szép sajátosságát nagyon jól nyomon lehet követni” – mondja Bódis Zoltán, a Szent József Gimnázium magyartanára. Így ezek után az érettségin játszi könnyedséggel megy majd a novellaelemzés. Ha a diákok ráéreznek a szerkezet és a motívumrendszer felfejtésének módjára, utána már élvezettel fognak bele újabb szövegek felfedezésébe.

„Ez egy hosszabb folyamat. Különböző szintek vannak, és minél többet foglalkozunk egy szerzővel, vagy magával a novellaelemzéssel, annál inkább feltárulnak ezek a dolgok. A legegyszerűbb dolgokkal kezdjük mindig, az epikai alaptényezőkkel: tér, idő, cselekmény, szereplők, és hogy milyen az elbeszélő. Ezeket megvizsgáljuk és ezt kicsit gépiesen mindenkinek kötelező felismerni, beazonosítani, és valójában ez nagyon egyszerűen tud működni – mutatott rá a magyartanár.

Ezután következik a mély struktúravizsgálat, ahol beszélő neveket, motívumrendszert, a tettek, cselekedetek okát vizsgálják. Ehhez azonban fontos a lassú, értő olvasás.

„A tót atyafiak, A jó palócok egy mai debreceni diáknak talán nem mond túl sokat, de ha a szöveggel elkezdenek foglalkozni…

Nem az a lényeg, hogy gyorsan átessünk a szövegen, hanem van az irodalomtörténetből ismert olvasástechnika, hogy lassabban kell olvasni, hogy az információkat kinyerjük a szövegből.

Inkább arra kell figyelni, hogyan épül fel a szöveg, milyen kapcsolatok léteznek a szövegen belül, vagy itt a Mikszáth-könyvön belül a novellák is milyen kapcsolatban vannak egymással – magyarázta Bódis Zoltán.

A kötetben található A néha bárány című novellával a diákok már általános iskolában találkoznak elemi szinten, középiskolában pedig ugyanennek a történetnek egy új, mélyebb értelmezését ismerhetik meg. A novellában amellett, hogy a földi világ és a földön túli világ, a biblikus háttér is megjelenik képletesen, előkerül egy mesemotívum is: háromszor keresi a család a bárányt, először az apa az erővel, aztán a nagyobbik lány a furfanggal, és végül a legkisebb jár sikerrel a véletlen folytán.

„A mű nem úgy üzen, hogy ott a mű és üzen, hanem nekem olvasónak nagyon sok mindent bele kell tennem.

Minden mű akkor tárja fel igazán magát, ha ezt – a manapság kompetenciának nevezzük, de inkább ezt – az olvasási készséget kifejlesztem, hogy ha ott van egy bárány, jusson eszembe – főleg itt Debrecenben, amikor ott van a címerben a bárány –, hogy az Krisztus jelképe lehet”

– mondta a magyartanár.

Ezek azok a készségek, amiket Mikszáth írásainak elemzésekor elsajátíthatnak a diákok, és kerüljenek szembe bármilyen novellával az érettségin, a példákkal tűzdelt irodalmi tudás segít majd a feladat megoldásában.