Önbizalommal teli, boldog gyerekek tanulnak a Debreceni ZeneTheátrumnál

---

Debrecen – A színpadon nem lehet hibázni, mondja Végh Veronika, akivel a debreceni musical 15 éves zászlóshajójáról beszélgettünk. Interjú.

---

Tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Debreceni ZeneTheátrum. Az eltelt másfél évtizedben bőven kijutott a sikerből, s a szorgalom és a lelkesedés rendre újabb távlatokat nyitott meg a társulat előtt. Végh Veronikával, a ZeneTheátrum elnökével beszélgettünk.

Dehir.hu: Eltelt 15 év. Visszaemlékezve az eljére, mennyire volt nehéz a kezdet, embert próbáló feladat volt felépíteni a társulatot?

Végh Veronika: Nagyon fiatalok, 24 évesek voltunk, amikor elkezdtük a munkát Csáki Szabolccsal. Nem is gondoltunk bele, milyen nehéz a feladat, egyszerűen csinálni akartunk valamit, ami értékes. Abban az időben nem volt túl pezsgő a musical-élet, ezen szerettünk volna változtatni. A sors kedvezett nekünk, mindenki mellénk állt, támogatta az ötleteinket. Jöttek a Csokonai Színház művészei, a Főnix Néptáncegyüttes, a Kodály Kórus énekesei, az ORT-IKI Bábszínház is. Lengyel György, a színház akkori igazgatója például úgy segítette munkákat, hogy megnyitotta előttünk a jelmeztár ajtaját, a Lovarda pedig biztosította számunkra a helyet. Azt mondták, ilyen méretű kezdeményezés korábban még nem történt fiatalok részéről és ahogy látom, azóta sem. Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült megőrizni, megtartani Debrecenben, nem tűnt el, nem került el a városból a ZeneTheátrum, s mai napig sokan keresik, népszerű. Ennek ellenére, a mostani tapasztalatommal nem mernék újra belevágni egy ekkora vállalkozásba, de akkoriban vitt minket a lelkesedés, úgy voltunk vele, hogy ide a világot nekünk! Az István a király volt az első darab, amit megcsináltunk, és annak sikere vitt minket előre. Ma sem változtatnék rajta semmit. Nem alkudtunk meg sosem, megkerestük a legjobb színészeket az országban, szerintem ez volt a siker kulcsa.

Dehir.hu: Volt olyan holtpont az elmúlt 15 évben, ami esetleg veszélybe sodorhatta a további működéseteket?

Végh Veronika: Végig megmaradt a lelkesedésünk, folyamatosan vitt minket előre a kihívás, az alkotás iránti vágy. Hittünk abban, hogy jó amit csinálunk, és volt is rá igény. Meg sem fordult a fejünkben, hogy mással foglalkozzunk. Amit az ember szeret, az sosem lehet annyira fárasztó, hogy hátat fordítson neki. Végül is 15 éve működtetünk egy sikeres és jövedelmező színházat mindenféle jelentősebb állami támogatás nélkül. Erre országos szinten is csak kevesen képesek.

Dehir.hu: A sikereknek köszönhetően felfigyeltek a ZeneTheátrumra, tényezővé vált a városban?

Végh Veronika: Gyorsan bekerültünk a város kulturális vérkeringésébe, mára zászlóshajója lettünk a musical műfajnak Debrecenben. A megalakulásunkkor megjelentünk a helyi médiában, úgy cikkeztek rólunk, hogy már két színháza van Debrecennek. Hét év múlva létrehoztuk a színitanodánkat, onnantól kezdve gyerekeket, fiatalokat, sőt felnőtteket is tanítottunk. Folyamatosan működik a tanoda, vannak vizsgaelőadások, melyekben a gyerekek főszerepeket kapnak, így az elsőévesek is megmutathatják, mit tanultak év közben. A nálunk pallérozódó kicsik idővel nem csak színpadra alkalmas, hanem az életre is kész emberekké válnak, egyszerre bátrak, merészek és alázatosak lesznek.Dehir.hu: Hány diák tanul a színitanodában?

Végh Veronika: Jelenleg százötvenen. Fontos, hogy olyan viszonyban vagyunk a tanítványokkal, ami más közegben nem biztos, hogy létrejöhetne. A színpadon megélt közös élményeknek, kalandoknak köszönhetően egymás cinkosaivá válunk. Rendszeresen vannak táboraink, amikben ezt az összetartást próbáljuk erősíteni.

Dehir.hu: Tizenöt év hosszú idő, ilyenkor a változás szinte elkerülhetetlen. A ZeneTheátrum arculatára is hatott az elmúlt másfél évtized?

Végh Veronika: A tanoda bevezetésével valóban változott valamelyest az arculat, de a színpadi forma és az előadás hangulata megmaradt. Fontos, hogy a közönség egy percig se unja a produkciót, ezzel nem szabad hazardírozni. Az utóbbi három évben erősítettük a színitanodát, nemrég költöztünk be egy belvárosi épületbe, ott zajlanak a próbák és az órák. Fejlődni akartunk, ezért drámapedagógusi képzettséget is szereztünk, valamint elvégeztük a színművészetin a színházi nevelési szakot is. Ma már pedagógusoknak is tartunk továbbképzéseket.

Dehir.hu: Akik jelentkeznek, milyen elvárásokkal csatlakoznak a ZeneTheátrumhoz? Színészek akarnak lenni, vagy egyszerűen csak szerepelni szeretnének?

Végh Veronika: Elsősorban nem színeszeket képzünk, hanem önbizalommal teli, boldog gyerekeket, akik később az életben is helyt tudnak állni. A tanítványaink közül ma már sokan dolgoznak színházban, vagy éppen külföldön. Többen is mondták, hogy nem tartanának most ott, ahol, és nem értek volna el személyes, szakmai sikereket a ZeneTheátrum nélkül. Azt gondolom, hogy az iskolai oktatáshoz képest is egy kis plusz tudunk adni a gyerekeknek.

Dehir.hu: Milyen a musical műfaj megítélése, és egyáltalán a fiatalok viszonya a színházhoz most, illetve milyen volt akkor, amikor elkezdődött a munkátok?

Végh Veronika: Debrecenben sok embernek mi jutunk eszébe, ha a musicalre gondol, sőt általunk szerette meg a műfajt. Hiába könnyed műfaj, képes megmozgatni az emberek érzelmeit. Nemcsak el kell játszani a darabot, hanem az a fontos, hogy amit közvetít, azt el is tudjuk juttatni a közönséghez. A mai fiatalokkal nehezebb dolgunk van, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt volt, mostanában nem annyira szeretnek színházba járni, több rosszul sikerült darab miatt elment a kedvük tőle. Vissza lehet ezt hozni, de nem annyira könnyű, mint amikor elkezdtük a ZeneTheátrumot.

Dehir.hu: A Debrecen Televízió több filmjében is szerepeltek már növendékek. Nagy különbség van egy darabra való készülés és egy filmes szereplés között?

Végh Veronika: Nagyon jó buli, amikor filmekben szerepelnek a gyerekek, de nem szoktunk külön készülni ezekre. Teljesen más a filmes világ, mint a színház. Egy színpadi előadásra sokkal többet próbálunk, ott nem lehet hibázni, ezzel szemben a filmes jeleneteket többször felveszik. Most vasárnap hetven gyerek fog fellépni a tanoda vizsgaelőadásán a Lovardában, s ahhoz, hogy minden úgy működjön, ahogy kell, nagy összpontosításra van szükség, ezt is meg kell tanulniuk.

Dehir.hu: Mire készültök most?

Végh Veronika: Régebben volt egy komoly bérletrendszerünk, ezt szeretnénk szeptembertől visszahozni. Magánemberek és pedagógusok is rágják a fülemet pár éve, hogy kevés belőlünk az az évi 1-2 alkalom. Nagyon izgalmas előadásokkal készülünk jövőre, ami szerintünk nagyot fog szólni.