Régi tradíciók érkeznek Debrecenbe, nagy lesz a zsongás a hétvégén – fotókkal, videóval

---

Debrecen – Ebben az évben Debrecen a házigazdája a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatnak. Péntektől bőven lesz majd látnivaló városszerte.

---

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A nemzetközi egyezmény célja a közösségi tudás, a gyakorlat, a kifejezésmódok megőrzése, a közösségek identitásának megerősítése és az, hogy minél többen megismerhessék Magyarország kultúrájának sokszínűségét. Világszerte ötven országban ünneplik meg az épített örökséget, már 1984 óta. Természetesen ebben az évben is megrendezik Magyarországon a Kulturális Örökség Napjait, melyen összesen 100 település 268 helyszínén 624-féle ingyenes programmal várják az érdeklődőket. 1991 óta az Európa Tanács védnökségével rendezik meg az eseménysort.

Fotók: Miskolczi János

Debrecen idén is csatlakozik a KÖN rendezvénysorozatához, sőt, a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére az eseménynek idén Debrecen lesz a házigazdája.

Az eseményről Budapesten tartottak beharangozó sajtótájékoztatót, melyen Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere emlékeztetett, idén Szabó Magda születésének századik és a debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulóját is ünneplik. A hajdúsági megyeszékhelyen három napon át tartanak a KÖN programjai.

- Ingyenesen látogathatók múzeumaink, parkjaink és sok olyan más épület és építmény, valamint régészeti lelőhely, amelyek egyébként az év többi napjában akár zárva is tartanak a nagyközönség előtt - mondta Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

A Kulturális Örökségek Napjai idén három jubileumról szólnak. A reformáció 500., Arany János születésének 200. és a kiegyezés 150. évfordulóján az Aranykorok címet kapta a programsorozat. A Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa kiemelte a reformáció egyik legfontosabb örökségét: Luther és követői bibliafordítói munkáját.

- A magyar reformáció, amely korán elkezdődött, és megérkezett Magyarországra, folytatta ezt az örökséget: lefordította nemcsak a Szentírást, hanem sok-sok európai irodalmi értéket. S amikor fordított, akkor nem egyszerűen átültetett egyik nyelvből a másikba, hanem magyarított - nyilatkozta Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa.

A rendezvényen ebben az évben összesen 23 debreceni helyszínre lehet majd ellátogatni – köztük a református és katolikus templomok nagy része –, valamint a Kaszanyitzky-ház (Piac u. 57.), Csanak-palota (Generali-ház), Sesztina vasudvar (Piac u. 23.), Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos háza (Batthyány u. 4.), Rickl-ház (Lábasház), Megyeháza, Csokonai Színház, rendőrpalota (Kossuth utca), Régi Városháza (Piac utca 20.), Debreceni Köztemető (ravatalozó és krematórium). Több helyen a nyitvatartási idő alatt szakértők, diákok mutatják be az épületeket.

A rendezvénynek ez az egyik különlegessége, az épületek ugyanis a nyilvánosság előtt általában zárva vannak.

A szeptember 16-án délelőtt tíz órától kezdődő különleges barangolások mellett lesz még nagyerdei villanéző biciklitúra, a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából művelődéstörténeti séta, alföldi „szellemes” városjárás és belvárosi templomnéző séta is. A programok ingyenesek, de érdemes előzetesen tájékozódni, például ezen a linken, mert a séták és egyes helyszínek látogatása előzetes regisztrációhoz kötött.

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe új elemek is bekerülnek majd, ezek kihirdetését is ekkor, pontosabban a Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján, szeptember 15-én tartják meg a Debreceni Református Kollégium dísztermében. A jegyzékben szereplő közösségek Debrecenben is bemutatkoznak majd, így a helyieknek bőven lesz lehetőségük arra, hogy számos tájegység értékeivel, kulturális gazdagságával ismerkedjenek meg egészen közelről. Szeptember 16-án és 17-én, 10-től 17 óráig ezek a közösségek lépnek fel a Déri téren. 

A látogatók sok mindent megtudhatnak többek között a kalocsai népművészetről, a hagyományos halászatról, de megismerkedhetnek a karcagi birkapörkölttel, a mohácsi busókkal, a tápéi gyékényszövéssel, a matyó örökséggel, a szatmári szilvalekvárfőzés hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a balatonendrédi csipkekészítéssel, vagy éppen az egri fertálymesterséggel is. A lista természetesen nem teljes, mág tovább régi hagyományra visszatekintő mesterséggel, népszokással lehet találkozni az eseményen, s ezek mellett a Debreceni és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár elemeit is bemutatják majd.