Színes képek a havas tájról – így látja a telet és a természetet a debreceni festő

---

Debrecen – Mindennapos program a festés Komiszár János számára. Ha teheti, szívesen kimozdul otthonról, és a szabadban dolgozik. Legutóbb Erdőspusztán járt.

---

„Tegnap kimentem Erdőspusztára. Nagyon élveztem a havas napsütést. Jó volt kicsit pingálni a szabadban. Már az agyamra ment a bezártság. A kint festett képek mindig frissebbek.”

Komiszár János szavai ezek, közösségi oldaláról, ahol két új képével lepte meg barátait, ismerőseit. A debreceni festő nem tartozik azok közé, akik képesek lennének unatkozni. Tevékeny életet él, szinte mindig dolgozik, mindig vannak ötletei, tervei.

- Igyekszem betartani Boldizsár Pista bátyám mondását: „ne teljen el nap ecsetvonás nélkül!” Igaz, hogy kicsit elcsépelt ez, és sokan mások is emlegették, de Pista bácsi következetes volt ebben.

Komiszár János a hajdúszoboszlói festőkörös tanítványaival is dolgozik, bár mint megjegyzi, erre most sajnos csak online lehetőségük van.

Amikor szóba kerül az internet világa, úgy fogalmaz, hogy annak a biztonság mellett azért egyéb pozitívumai is vannak, mivel egy-egy tárlatot akár többen is láthatnak, mint a valós térben.

A művésznek három kiállítása is volt az elmúlt időszakban: a Kossuth Lajos Baráti Kör rendezésében, a Freedom Közösségi Házban és a máriapócsi Kulturális Centrumban.

- S volt egy kiállításunk a szoboszlói tanítványokkal is, velük a Benedek Elek Könyvtárban – teszi hozzá. – Decemberben pedig sikerült három kis könyvemet is elkészíttetni. Az elég sok időt elvett tőlem.

A szerdai nap új élményeket és új képeket hozott a művész számára. Kirándult egyet a környéken, és a havas, fehér tájat festette – ám színesen, ami rá annyira jellemző.

- Örök életemben kísérletező voltam, nálam a technikák változatos lehetőséget kínáltak mindig. Sőt, a stílusok is.

Naponta áttérek az olajról akár akvarellre, pasztellre vagy akrilra.

Aztán az impresszív realista stílust egyik napról a másikra felváltom az absztrakttal – árulja el, hozzátéve, hogy ugyanakkor szüksége van a kinti látványra is.

- A múlt héten volt egy nap, amikor kimentem a Kösely partjára, s egész nap csatangoltam, élvezve a szép napsütést. Hihetetlen színek jöttek elő a vízparti környezetben. Az élményből hetekig tudok táplálkozni. Az a nap az utolsó igazi jó idő volt. A tegnapi hóesés meg igazi szép téli idő volt, ki is használtam, bár kicsit fázott a kezem már a második képnél.

Mint mondja, a festés mellett a "karanténban” rengeteget olvas.

- Megnyugvással tölt el, hogy műtermem csendjében és melegében végre újból átnézhetem a saját könyveimet, melyek szinte időutazásra visznek el. Így volt időm a Körkép hetilapban írt cikkeimet is átolvasni. Ezáltal sok azóta már elhunyt képzőművész barátomra is emlékezhettem. Tegnapelőtt például Vencsellei Pista barátomról készített írásomat olvasva búcsúztam öreg, kedves művésztársamtól...