Trükkökkel kápráztatta el az ördög a debreceni gyerekeket

---

Debrecen – Ördöge van a Vojtinának: Arany János regéjét tűzték műsorra.

---

A Vojtina Bábszínház Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából műsorára tűzte A Jóka ördöge című elbeszélő költeményből készült előadást. A pórrege Jóka viszontagságait meséli el. A történet eleje bemutatja a furfangos parasztemberek találékonyságát, melyet már sokszor megénekeltek, Arany János tollából pedig költőien egyszerű, mégis kiváló.

Mercs Máté Péter és a bábok

A főhősnek, Jókának ugyanis sikerült egy igazán zsémbes feleséget választania, és ahogy szóra bírta a napok óta némaságot fogadott nejét, az egyszerre volt ötletes és szórakoztató, mégis életszerű. Mindezek után a feleség egy baleset következtében a pokolba került, de ott sem változott meg a jelleme. Még az ördög is megpróbált elmenekülni előle hátrahagyva lakhelyét, de ez csak akkor sikerülhetett neki, ha szövetséget köt a férjjel. Jókának így szó szerint ördöge lett élete hátralévő részében. Egy király lányát vette feleségül és egy országot is kapott, de persze mindig jöhet bonyodalom, arról nem is beszélve, hogy örökké nem lehet elrejtőzni a sátán elől és a pokolban akadnak ismerősök.

Valljuk be, hogy Arany János műveivel nem lehet melléfogni, hiszen mindegyik kifogástalan. Így van ez Jóka történetével is. Egyszerű, hangulatos, tanulságos és még korlenyomat is. A Vojtina társulata megőrzött mindent a műből, amit csak a színpadra vitel engedett. A nyelvezeten nem változtattak, még amit hozzá is kellett írni, azt is korhűen. Ez nagy bátorságra vall, hiszen a mai Vojtina Bábszínházat látogató gyermekek nem éppen Arany János nyelvezetén nőttek fel, viszont a színpadon ez nem okozott gondot, sőt plusz volt az előadásban. Gyerekek és felnőttek egyaránt élvezték a kissé avítt nyelvezetet, és érezték a többletet is, amit mindez adott. Schneider Jankó kitett magáért.

Az előadás vásári kesztyűsbáb játékként volt aposztrofálva, és ezt a hangulatot hozta is a kreatív díszlet, még ha modern köntösben is. Mercs Máté Péter szórakoztatóan játszotta a falusi mesélőt. Ördögi mesemondóként összetartotta az egész előadást, könnyedén játszotta a sátáni kópé szerepét. A bűvészmutatványok pedig olyan pluszt adtak az előadáshoz, amire nem lehetett számítani. Egy ördög, aki mesél miközben a tűzzel játszik, azt hiszem a pokoli történetet nem lehetett jobban kiegészíteni. Még percekkel később csak azt lehetett hallani a közönség soraiból, hogy az igazi tűz volt? A rendezés viszont nem hagyta, hogy az előadást elvigye a szemkápáztatás, valóban csak kiegészítette és teljessé tette.  

Telenkó-Oláh Tímea és Reschofsky György is kitettek magukért bábosként. Hárman valóban elbűvölték a közönséget. A kesztyűsbábok kifejezőek voltak, és nem csak hagyományos módon keltették életre mindet.
A frappáns, szórakoztató előadás a Vojtina színpadra vitelének köszönhetően végeredményben tökéletes tanulsággá vált, hiszen a bűvész trükkök sem tartanak örökké, és Jóka is ördögi szemfényvesztés segítségével tett szert vagyonra és jobb életet. Az ilyen módon elért sikerek viszont nem tartósak. Még ha a gyermekek tudatosan nem is érthették meg elsőre a teljes hasonlatot, az okos színpadra vitel mindenképpen elismerést érdemel. A Vojtina Bábszínház méltóképpen tisztelegett névadója előtt.