Újrajátszás és Milyen állat? – új könyveket mutattak be Debrecenben

---

Debrecen – Fodor Péter, valamint Balogh Gergő és Pataki Viktor köteteihez kerültünk közelebb a Debreceni Egyetemen.

---

A kötetbemutatón szó volt arról is, miért a sport a globális szórakoztatóipar legjövedelmezőbb ágazata, vagy hogyan vált például a nemzeti identitásformálás egyik legjelentősebb eszközévé. Fodor Péter ezekből a kérdésekből kiindulva vizsgálta legújabb könyvében a sport, a média, a politika és a művészetek metszeteit. A szerzővel a kötet szerkesztője, Szirák Péter beszélgetett.

Fotók: Áfra János

Mint megtudhattuk, a mű ötlete a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet oktatójában még doktori védésénél fogant meg, amikor is aktuális kutatási témája kapcsán bírálói javaslatára sportszempontú kultúrakutatását kiterjesztette a mozgókép irányába is. A szerző ez irányú kutatói tevékenységét oktatói feladatával magyarázta, ugyanis 2009-től a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatójaként tevékenykedett. Ekkoriban kezdett a hazai sporttörténet is egyre érdekesebbé válni, és a sportközvetítések egyre szélesebb tömegeket vonzottak a tévé elé, az ő figyelme pedig a sport irodalmi és mozgóképi értelmezése felé irányult.

Arra a problémára, miszerint a sport mediálisan deficites lehet – mivel nem verbális és esztétikai aspektusa is elenyésző –, az Újrajátszás írója a média és a sport szimbiózisa kapcsán hívta fel a figyelmet. Érdekes példákkal illusztrálta a hallgatóságnak, hogy a sportmérkőzések közvetítése az egyetlen olyan médiaesemény, amelyek nézettségét még mindig lehet növelni.

„A tévének nagyon nagy szüksége van a sportközvetítésre ahhoz, hogy életképes médium maradhasson. A sportesemények történései nem helyettesíthetőek fikciós elemekkel, mivel realitásfaktora kimagaslóan magas”

– hangsúlyozta Szirák Péter, a könyv szerkesztője.

Ezt követően a Milyen állat? című könyv került terítékre. A szerzők, Balogh Gergő és Pataki Viktor elmondása szerint a magyar irodalomban az állatmesék divatosságán túl a motívumkutatás rendelkezik hagyománnyal. Mint felidézték, az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról alcímet viselő kötet megírása áttörő kezdeményezés volt, ugyanis a magyar irodalomtudományban a biopoétikai gondolkodás eddig nem kapott ekkora teret, a szakterület figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti témája felé. A kötet tanulmányai az állat szerepére kérdeznek rá, illetve az állat és ember, állat és nyelv, állat és irodalom viszonyát tárgyalják.

A különböző állatfajoknak más-más irodalmi hagyományai vannak: több faj ősi toposz képében szerepel az irodalomban. A kutya kapcsán többek között a polgáriasodás és az urbanizáció hozott nagy változásokat.

Az Új Alföld Könyvek könyvsorozat következő darabjának bemutatója a tervek szerint március 23-án lesz 19 órától a Méliusz Könyvtárban.