Vámpírfilm vámpír nélkül: megjött Drakula, a lelkizős apuka

---

A nagy filmgyár ismét önmagát parodizálja Az ismeretlen Drakulában. Csak sajnos komolyan gondolták az alkotók. Kritika.

---

III. Vlad Tepes havasföldi fejedelem próbálja fenntartani a békét Erdélyben 1462-ben. De a törökök folyton zaklatják a legkülönbözőbb dolgokkal. Az egyik legbosszantóbb ezek közül, hogy ezer fiatal fiú kellene nekik a janicsáriskolába, hiszen a kinevelt katona a legszívósabb.

Vlad ennek nem örül, mert sajnos az ő fiát is kéreti a szultán – bár a békesség megtartása végett még talán belemenne a csereakcióba, hiszen ő maga is a törököknél „nevelkedett”. (A nyitójelenet szerint brutálisan verték, kínozták és képezték őket. Úgyhogy III. Vlad már fiatal férfi korára úgy nézett ki, mint aki túlzásba vitte a protein-shake fogyasztást.) Amikor végül úgy dönt, mégis átadja egyetlen fiát, szeretett felesége is szemére veti, hogy nem ebben állapodtak meg a házasság előtt. (Mivel az uralkodók gyermekei úgyis mind meghalnak, Vlad pedig megígérte neki, hogy ilyen náluk otthon nem lesz!) Talán az asszonyi hisztéria hatására végül mégis úgy dönt, hogy a csereakcióra érkezett hat-hét törököt (számuk látszólag beállításonként változik) lemészárolja, és visszavonul családjával a kastélyukba. Természetesen a szultán ezt bólintásnak veszi arra, hogy holnaptól háborút indítson az erdélyi népek ellen, leigázza őket és maga vigye el az ezer fiút.

A gyors megoldás érdekében Vlad felkeresi a hegyek barlangjai között azt a vámpírt, akiről egy korábbi felderítő útján szerzett tudomást. Barátságosan elbeszélgetnek a fejedelem jövőbeni átalakulásáról, csak éppen olyan szavakkal és nyelvi formulákkal, amit a filmben soha többé nem használ majd senki. Vlad belekóstol a vámpír vérébe, és ezáltal előbb elveszti életét, majd szuperhőssé válik. Valódi vérszívóvá csak akkor változik, ha három nap alatt nem bírja megállni, hogy vért igyon. Tehát ultimátumot kap: ha ez idő alatt nem kortyol bele senki vérébe, akkor visszanyeri halandó testét. Jó biznisznek tűnik, mert így több százezer törököt elpusztíthatna egyedül, úgyhogy nem lenne szüksége az amúgy tizenöt főből álló „seregére” akik nem tudnak egyenesen megtartani egy kardot.

Vlad első kísértése egy koszos pór alakjában jelenik meg, aki saját vérét kínálja neki, hogy aztán szolgálhassa őt. Ez a pasas a forgatókönyvbe valószínűleg egy kilöttyent kávéfolt eredményeként került bele, ugyanis a következő hatvan percben se híre, se hamva. De a nagy költségvetésű filmekbe ugye belefér néha egy-két bent felejtett jelenet, még ha semmi funkciója sincs... Innentől azonban a jelenetek elnagyolt, vontatott és túldramatizált masszává olvadnak össze. Fájdalmas pillantások, zuhanó szerelmesek, síró gyermekek, haldokló apukák. Úgyhogy a történetről talán elég is ennyi.

A karakterek kifejezetten két dimenziósra sikerültek. Ha emlékszünk még: III. Vlad apja saját fiát adta a törököknek minden szívfájdalom nélkül. A gyerekből brutális, kigyúrt gyilkost faragtak. Ezzel némileg szembemegy az a tény, hogy a karakterből mégis egy érző, hűséges, lelkizős apuka lett aki mindent megtesz azért, hogy fia biztonságban legyen. Ha fel kell áldozni érte tízezer erdélyit, hát legyen. Ha a háborúban meg kell ölni az összes törököt, az sem baj.

A látványvilág is hagy némi kívánnivalót maga után. Az előzetes – ahogy az lenni szokott – csábító és kecsegtető volt. A filmből viszont mintha kispórolták volna ezt az összhatást. Némely jelenet kifejezetten olcsónak és hatás vadásznak hat. Az előzetes ígéretek szerint háttértörténetet kellett volna kapnunk Drakuláról. Ehelyett megint elsüllyedt a forgatókönyv, élvezhetetlenek a dialógusok, és inkább egy modern vasembert sikerült kovácsolni Drakulából, nem pedig igazi sötét vámpírt. Egy-egy harapásnál akarva akaratlanul feldereng előttünk az „Alkonyat” néhány jelenete, ahol alapból lehetetlen komolyan venni a vámpírt, mint szörnyeteget. Egyszerűen nem válik fenyegetővé Vlad alakja, amikor megszerzi újdonsült képességei. Igaz, hogy messzebbre lát a sötétben, előbújnak éles szemfogai, vagy már messziről hallja a lovak dobogását, annyira azonban mégsem sikerült félelmetesre csiszolni szörny mivoltát. Kisfia is hiába látja gyilkos vérszívóként, egy pillanatra sem illetődik meg...

A történelmi pontatlanságok már csak a habot jelentik a tortán. Tepes fiát, III. Vladot némileg összemosták azzal a fikciós alakkal, akit Bram Stoker álmodott meg – vagyis Drakulával. Emellett Vlad a filmben Erdély uralkodója Havasföld helyett. A törökök tökéletesen amerikaiaknak néznek ki, az erdélyi népek sem túl korhűek. Mindezt természetesen megbocsátanánk egy kis szájhúzogatással, de sajnos nem sikerült a sztori sem valami jól. A tanulság valami olyasmi lehet, hogy: „Apa egy hős, és két nemzetet is simán kiirt ha kell, hogy éjjel jól aludjak."

A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: november 5-ig 25:15 órai kezdettel. Apolló mozi, Miklós u. 1.
 Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 
2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 
2D gyermek/diák – 760 Ft
 2D – 860 Ft

 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft
 3D gyermek/diák – 990 Ft, 
3D – 1090 Ft