Varázslatos muzsikát és hangulatot ígérnek a debrecenieknek

---

Debrecen – Barokk zene csendül fel a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus karácsonyi koncertjén a Kölcsey Központban.

---

Néhány nappal a szeretet ünnepe előtt különleges koncerttel lép a közönség elé a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus.  Hagyományos karácsonyi hangversenyükön pompás és felemelő barokk muzsika csendül fel: Händel két páratlanul gazdag hangzású zeneműve, a Vízizene és a Tűzijáték szvit – valamint Honegger Karácsonyi kantátája.

A Vízizene Georg Friedrich Händel műve, három szvitből áll. 1717-ben adták elő, mikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén, és 50 zenész adta elő, akik hajóval csatlakoztak a királyhoz. A királynak állítólag annyira tetszett, hogy még háromszor eljátszatta velük az út során. A barokk zenekar minden hangszere megszólal a műben, a csembaló kivételével, amit nehéz lett volna felvinni a hajóra. Szerepet kapott két kürt, két trombita, egy pár üstdob, két oboa, egy fagott és a vonós hangszerek. A népszerű szvitmuzsika közismert történeti előzménye az a viszály volt, amely az 1710-es években Händel és a hannoveri választófejedelem között támadt: a zeneszerző ugyanis az angol főváros hívásának engedve cserbenhagyta korábbi gazdáját, nem sejtve, hogy az rövidesen I. György néven Anglia királya lesz. Händel ily módon abba a különös helyzetbe került, hogy új gazdája azonos volt a régivel, akit annak idején ő hagyott cserben, és aki joggal neheztelt rá. Az uralkodó kibékítését az 1717-ben komponált Vízi zene segítségével sikerült elérnie.

Ugyancsak szabadtéri megszólaltatásra szánt, monumentális hangszerelésű a Tűzijáték szvit, amelyben az együttes java részét rézfúvós hangszerek teszik ki. Az aacheni békekötést követő esztendőben nagyszabású népünnepélyt rendeztek Londonban az egyezmény örömére; az ünnepség zenéjét erre az alkalomra Händel komponálta. Tételeiből a mai hangversenyeken általában négyet szólaltatnak meg: a szokatlanul terjedelmes ― egyébként szokványos francia stílusú ― Nyitányt, a feszes ritmusú, rövid Bourrée-t, a siciliano hagyományos ritmusát, ellágyult hangulatát felidéző La Paix (A béke) tételt és befejezésül a Menüettet. A darab egyes kiadásai a befejező tétel előtt még két tételt tartalmaznak: a vérpezsdítő La Réjouissance (Az örömmámor) táncot és még egy menüettet.

A Karácsonyi kantáta Arthur Honegger legutolsó műve. Megírására a híres svájci karmester és mecénás, Paul Sacher adott megbízást az akkor már nagybeteg zeneszerzőnek, a Bázeli Kamarakórus fennállásának 25. évfordulójára. Honegger elkésve, csak 1953 januárjára készült el a kompozícióval, amelyet azután az év decemberében mutattak be. Sacher tanácsára a zeneszerző egy régi, félbehagyott művét vette elő a Karácsonyi kantátához. Az eredetileg a svájci Selzbach szabadtéri ünnepi játékaira szánt darabon Honegger az 1940-es évtized első éveiben dolgozott, és élete főművének szánta. A baritonszólóra, gyermekkarra, vegyeskarra, zenekarra és orgonára komponált mű három részre tagolódik. A kompozíció felépítése tökéletesen harmonikus egyszerűséggel bír. A kezdő- és a zárószakasz latin nyelvű zsoltárszövegre íródott, a középső részben pedig német és francia karácsonyi dalok szólalnak meg.

A karácsonyi koncert december 17-én 19.30-kor kezdődik a Kölcsey Központban. Közreműködik: Fokanov Anatolij (ének) és a Lautitia Gyermekkar. Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel.