Végzet asszonya és humanitárius művész: Karády Katalinra emlékeztek Debrecenben – fotókkal

---

Debrecen - Felidézték a halhatatlan díva életművét, személyes élményeket hallhattunk és felcsendültek a leghíresebb Karády-dalok is a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában.

---

112 éve, 1910. december 8-án született és 32 éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb színésznője és énekesnője. Bár a korszak ragyogó csillaga volt, az élet mégsem kímélte őt: gyermekkorában az édesapja gyakran megverte – őt és testvéreit is –, híres színésznőként pedig sokszor megbotránkoztatónak találták határozottságát, „végzet asszonya” megjelenését. A német megszállás alatt a Gestapo elfogta, fogva tartották és kínozták, kémkedéssel is megvádolták, majd a háború után fokozatosan mellőzötté vált. A kommunizmusban betiltották filmjeit, majd emigrált és 1968-ban New Yorkba költözött, ott is élt haláláig.

Fotó: Mikula Szilvia

A sajátos, mély, búgó hangú legenda emléke előtt tisztelegve tartott műsort szombaton a Debreceni Karády Katalint Kedvelők Klubja a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában. Az esten felcsendültek Soós Judit debreceni énekesnő és lánya, Sándor Judit előadásában Karády legismertebb dalai, többek között a Hamvadó cigarettavég, a Mindig az a perc és a Valahol Oroszországban, de hallhattuk a Katyusa, a Május éjszakán és a Jó éjt, drága kis hadnagyom című szerzeményeket is.

Soós Judit, az est főszervezője, a klub elnöke elmondta, Karády Katalin elkötelezett hívének tartja magát, és igyekszik a dalainak hiteles tolmácsolója lenni. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy a színész-énekesnő kevésbé ismert arcát, „a humanista művészt, az embermentő Karádyt” mutassa meg, akinek a háborús években tanúsított humanitárius tetteiért posztumusz, a „Világ Igaza” kitüntetést adományozta 2004. június 6-án a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet.

- Most nemcsak az egykori sztárról, a rejtélyes dalnokról, a végzet asszonyaként körülrajongott nőről, hanem a legsúlyosabb próbatételek idején is jelesre vizsgázó emberről lesz szó.

Bízunk benne, hogy mostani megemlékezésünkkel, összeállításunkkal mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy Karády Katalin végre méltó helyre kerüljön a magyar szellemi örökségben. Számomra ez küldetés, misszió, és alázat az igazságosság érdekében – hangsúlyozta Soós Judit.

Az esten a klubtagok személyes élményeit is meghallgathattuk.

Volt, akit 4-5 hónapos korában a karjában csitított Karády Katalin, amikor az óvóhelyen vészelték át a bombázásokat, míg akadt olyan is, aki gyerekként egy nyaralás alkalmával kézen fogva vezette le a színésznőt a Sebes-Körösnél a csúszós parton.

A színésznő életművéről is szó esett, a Péter Zsolt Karády-kutató, színháztörténész vezette kerekasztal-beszélgetésen Bakó Endre irodalomtörténész, Erdei Sándor újságíró, muzeológus, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Lips Adrián kommunikációkutató és Nagy Gyöngyi történész vett részt.

Horovitz Tamás elmondta, 2017-ben a legenda tiszteletére emléktáblát avattak a Debreceni Karády Katalint Kedvelők Klubjával közösen a Debreceni Zsidó Hitközség székházának udvarán, és minden évben megemlékeznek a díváról.

- Karádyra emlékeznünk nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is. Ez a hölgy, ez a díva olyan dolgokat tett a világban, amiket nagyon kevesen az ő korában. Olyan bátor volt, olyan cselekedeteket tett a vészkorszakban, amiket nagyon sokan nem mertek, és ő megtette, nő létére

– mutatott rá a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke.

Olyanok is beszámoltak emlékeikről, akik még találkozhattak a dívával, például Nagymáthé Huba híres zongoraművész, aki a művésznő zenei kísérője volt New Yorkban, valamint Palotás János, Karády Katalin legjobb New York-i barátja, aki 1990-ben hazahozta a színésznő hamvait Magyarországra.

A Karády-emlékest meglepetésvendége Fehér Eszter, a „daloló háziorvos”, a Hatos csatorna Három a magyar kívánság című adásának műsorvezetője volt.