Vitézy László: ígérem, szép Nagyerdőt csinálunk Debrecennek

---

Debrecen – Film készül a Pillangó című regényből. A rendező nemrég debreceni helyszíneket keresett. Velőtrázó, mondja, ahogy a belvárosba beépültek a tízemeletesek. Interjú.

---

Új tévéfilm készülhet Móricz Zsigmond remekéből, a Pillangóból. Móricz egy szerelem ébredését és minden akadályon való győzelmét írta meg 1924-ben ebben a kisregényében, mely az akkori Debrecenben játszódott. Korábban született már a műből film, ám most újabb tévéfilm készülhet. Vitézy László és Sz. Szabó István filmterve elnyerte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatását.

Mivel Debrecenhez kötődik a film, kihagyhatatlan belőle a város. Eleve lehetetlennek tűnt a rendező számára, hogy ne legyen benne néhány debreceni helyszín. Vitézy László ezért nemrég eljött a cívisvárosba, ahol megnézte többek között a DKV régi villamosát is, ami egyébként régebbi, mint maga a kisregény – tehát akár utazhattak volna rajta a szereplők a valóságban is.

Dehir.hu: Miért éppen Móriczra és éppen a Pillangóra esett a választása?

Vitézy László: A magyar irodalom a magyar gondolkodásnak, műveltségnek és kultúrának hihetetlenül gazdag kincsesbányája. Először A Hortobágy legendáját készítettem el, ez Móricz Zsigmond Kóborló című alkotását gondolta tovább. Valahogy úgy, ha élt volna Móricz a háború utáni időszakban, vajon megcsinálta volna-e... Ő jegyzetfüzettel járta a vidéket, kereste a történeteket, megtalálta, s meg is írta őket fantasztikusan jól. A Hortobágy legendájának a sikere után aztán egy tévéjátékhoz kerestem anyagot. Kézenfekvő választásnak tűnt Móricz. gondoltam rögtön a Pillangóra másodiknak, de mivel ez elég költségigényes, s mivel akkor csak kevés pénz állt rendelkezésünkre, Kálomista Gábor producerrel úgy döntöttünk, hogy inkább az Égi madarat készítem el. Jól sikerült, kétszer is vetítették az m1-en, összesen 1 millió néző látta, ami különösen akkor nagyon nagy szám, ha figyelembe vesszük, hányan néznek meg egy magyar filmet ma a hazai mozikban.

Dehir.hu: Miben más egy tévéfilm, mint az, amit a mozivászonra szánnak?

Vitézy László: Az Égi madár speciálisan a képernyőre készült, figyelembe véve a tévés törvényeket. Ott ugyanis 50 csatorna felé lehet elkapcsolni, tehát úgy kell megcsinálni a filmet, hogy ne legyen kedve a nézőnek elkapcsolni róla, illetve éppen, hogy kedve legyen ott maradni. Ilyennek érzem a Pillangót, abban látom a Móricz-trilógia eddig elképzelt befejező részét. Minden filmem egy nagy konfliktus helyzetben lévő ember cselekvéssorozatáról és erkölcsi megnemesedéséről szól, ez vezérel itt és most is.

Dehir.hu: Ma divatnak tűnik korábbi filmeket újraforgatni. Ez miben lesz más, mint az előző változatok?

Vitézy László: Az a helyzet, hogy én nem is nézem meg, amiket korábban csináltak, mert én a magam tanulságaira koncentrálok, azt szeretném megmutatni, s leforgatni a mai néző számára, mai technikával és mai színészekkel. Egyébként visszakérdezek: tudja, hányan dolgozták fel az Othellót például?

Dehir.hu: Nemrég Debrecenben járt, és helyszíneket keresett a Pillangóhoz. Mi jöhet szóba?

Vitézy László: Nagy problémának érzem, hogy az 1920 és 1930 közötti Debrecennek alig maradt nyoma. Van egy két kis utca, ami őrzi a hangulatot, vagy ott a Nagytemplom, a Kistemplom, arra is megfordultunk, azok belsejében is lehet forgatni, és rafinált fényképezéssel azok is debreceni helyszínné válhatnak. De nem könnyű jó helyszíneket találni. Szinte velőtrázó, ahogy a mostani Debrecenbe beépültek a nagy tízemeletesek. De ez legkevésbé sem a mostani városvezetés sara, hanem még az előző korszakokban művelték ezt a cívisvárossal.

Dehir.hu: A debreceni helyszínek mellett debreceni színészeket láthatunk-e majd a filmben?

Vitézy László: Biztos vagyok benne, hogy igen. Vidnyánszky Attilával már beszéltem erről, de még nem vagyok benne a színészválogatás sodrában, egyelőre még a helyszíneket keressük, a forgatókönyv és gyártási tervek készülnek. Nehéz különben színészeket találni, mivel kevés film készül, és a színészek általában nem is számítanak arra, hogy esetleg filmes szerepeket kapjanak. Az előző két film szakmai és színészi sikere azért nyilván segíthet majd, hogy jó gárdával dolgozhassunk együtt. Tenki Réka például az Égi madárban nagyon jó volt, vele szívesen dolgoznék, de kérdés, mennyire lesz elfoglalt. Meglátjuk. (Tenki Rékára a Csokonai Színház nézői is emlékezhetnek, 2008-ban szerepelt az Úri muriban, ami szintén Móricz-mű. A szerk.)

Dehir.hu: Úgy tudjuk, villamost is nézett...

Vitézy László: Ez a villamos azért érdekes, mert még a Filmgyárból, ahol kellék volt, és szerepelt például Szabó István filmjében is, meglehetősen kalandos utakon egy holland gyűjtőhöz került... Később viszont Debrecen visszavásárolta és felújíttatta. Ma is működőképes, és hiteles lehet abban a jelenetben, amikor a könyv szerint a Nagyerdőbe mennek ki a szereplők.

Dehir.hu: Ez azt jelenti, hogy a Nagyerdő is benne lesz a filmben? Ott is forgatnak majd?

Vitézy László: A Nagyerdő annak idején egy úri park volt, elegáns, a város szerette. Most is sokan megfordulnak persze ott, vannak szép dolgok, de a forgatás lehetetlen, olyan mérhetetlenül nagy a kocsik és motorok zaja. Ezért valószínűleg egy botanikus kertbe kell majd elmenni... De ígérem, nagyon szép Nagyerdőt csinálunk Debrecennek. Az az érzésem különben, hogy ez a film Debrecennek is fontos, sokat segítenek nekem az ottani szakértők.