Tudni és tenni kell: civilek tanácskoztak Erdélyről Debrecenben

---

Debrecen – Konferenciát rendeztek Debrecenben azok, akik a szívükön viselik Erdély sorsát a határon innen és túl.

---

A csíkszeredai székhelyű Élő Erdély Egyesület és a debreceni Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület (EJKE) első alkalommal szervezte meg a Civilek Erdélyért Határok Nélkül konferenciát, melyre Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Ház Pódiumtermében került sor.

Az egyesület két célt tűzött maga elé: tényleges tartalommal bíró civil háló megvalósítása és Erdély jelen idejének a megmutatása. Szükség van ugyanis civil hálózatokra, melyben erdélyi és magyarországi civil szervezetek, non-profit kezdeményezések működnek és dolgoznak azon, hogy az erdélyi magyarok szülőföldjükön boldogulhassanak, hogy igazi értéke legyen az erdélyiségnek, hogy alternatívákkal tudjunk beszélni az erdélyi magyarok jövőjéről. Másodsorban új nézőpontot kínálnak, melyben Erdélyről nem múlt időben beszélnek, nem muzeális vonásait misztifikálják, hanem dinamikus, hosszú távú civil kezdeményezéseken keresztül mutatják be, hétköznapi problémáival, kihívásaival együtt.

Az elhangzott előadások hosszú távú perspektívákat vázoltak fel, dinamizmusról és teremtő erőről tettek tanúbizonyságot. A konferencián megfogalmazott alapelveket a szervezők elfogadásra kínálják fel és várják az Erdélyért tudással és tenni akarással cselekvő embereket. Hívnak mindenkit, hogy adja fel a kényelem, a nemtörődömség, a fásultság, a felületesség sokszor kényelmes állását és dolgozzon valük együtt egy fenntartható, értékközpontú, közösségalapú, humánus, múlthoz és jelenhez természetes módon kapcsolódó jövő megteremtésén.

A rendezvény szombati megnyitóján Pajna Zoltán Debrecen alpolgármestere, a konferencia fővédnöke, Boda Szabolcs, a társszervező Élő Erdély Egyesület elnöke, és Csiki András, az EJKE elnöke az ünnepélyes formulák mellett, a rendezvény gyakorlati hasznosságára, a stratégiai együttműködések és a civil együttműködések fontosságára hívta fel a figyelmet. Az EJKE tagja, a Debrecenben szolgálatot ellátó Pap Gy. László unitárius lelkész nem csupán az előttünk álló két napban hasznosítható, hanem az egyének, közösségek, nemzetek, sőt az egész egyetemes emberi civilizáció számára is megszívlelendő, bibliai idézetre építette beszédét "Préd 9,10 Ami tennivalót csak talál a kezed, azt mind tedd meg, amíg képes vagy rá.” Ez a gondolat a civil kezdeményezések kapcsán hatalmas jelentőséggel bír.

Dezső László a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke a szervezet évszázados történetét ismertette, melyben a természetjárás, a honismeret és a környezetvédelem szellemisége határozta meg tevékenységet. A csíkszeredai központú Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László a régió környezetvédelmi kihívásait és a szervezetük által kidolgozott programokat ismertette. A 2007-ben Románia első közösségi alapítványaként induló Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) ügyvezető igazgatója, Csáki Rozália bemutatta azt a sajátos civil szervezeti modellt, mely a gazdasági szektor és a civil társadalom kölcsönhatására épül és melyben nagyon eredményes programok futnak mind az adománygyűjtés, a támogatási programok, a közösségépítő tevékenységek területén. Csíki Sándor a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület képviseletében a gyermekvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a téma kárpát-medencei, európai összefüggéseit is.

Az EJKE alapításától kezdve fontos célként tűzte maga elé, hogy pontos, hiteles képet mutasson Erdélyről, az erdélyi magyarságról. Csíki András előadásában a képzeletben és a valóságban létező Erdély-kép(ek) kontrasztjára hívta fel a figyelmet, kiemelve azt, hogy amennyiben elfogadjuk azt az Anderson-i megállapítást, hogy a nemzet elképzelt közösség, akkor nagy a felelősség abban, hogy mivel, milyen értékrendszer alapján bővítjük, alakítjuk, módosítjuk a nemzetünkről, az erdélyi magyarságról kialakult képzeletet.

A Székelyföldi Legendárium terveiről Fazakas Szabolcs, a székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület elnöke mesélt. Az Erdélyt fogságban tartó Drakula-mítosszal, a populáris kultúra torzításaival nem könnyű felvenni a harcot, ám az a kulturális potenciál, mely az ez idáig összegyűjtött 156 legendában rejlik, okot ad a reménykedésre. Az erdélyi kirándulások fontos része a kastélyok látogatása. A kolozsvári Pont Csoport Kastély Erdélyben programja egy figyelemfelkeltő és tudatosító kampány, amely a kulturális örökség fenntartásának és megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A program keretében végzett tevékenységekről Nagy Glenda a Pont PR referense számolt be.

A debreceni rendezvénnyel egy időben rendezték Marosvécsen és Galonyán az Erdélyi Helikon múltja és jövője című konferenciát, melyről Kemény Endre a pátyi székhelyű Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány elnöke telefonon tudósította a debreceni hallgatóságot. Elmondta, hogy a Kemény-család mintegy huszonöt évnyi pereskedést követően az idei év végén birtokba veheti a vécsi kastélyt, melyet évszázados, gazdag története, a két világháború között betöltött irodalmi, kulturális központ jellege és hajdani tulajdonosa, Kemény János „szellemi öröksége” miatt a család magyar kultúra centrumává kíván fejleszteni. A délután hátralévő részében több magyarországi Erdély-szervezet is bemutatkozhatott, így a Székelyföldért Társaság, az Erdélyi Szövetség, valamint, az Erdélyi Magyarok Egyesülete is tartott egy-egy rövid előadást. Az este folyamán nívós, rendkívül magas művészeti értékkel bíró műsort láthattak, hallhattak a nézők. A Kiss Csaba által vezényelt debreceni Vox Antiqua Kamarakórus világszínvonalú előadásában erdélyi vonatkozású kórusművek csendültek fel, melyek révén a hallgatóság is fogékonyabbá vált a költészet befogadására. Karika Rozália tolmácsolásában Szilágyi Domokos zseniális verssorai elemi erővel, varázslatos szépséggel szóltak, Gellén László angolkürt-játéka pedig a költő véresen komoly örök játszadozását tökéletesen egészített ki. Az estet a Tiszai Zsuzsa által vezetett Hajdú Táncegyüttes fiataljai zárták és csodálatos szilágysági, marossárpataki, kalotaszegi táncaikkal, virtuozitásukkal igazán vidám hangulatot teremtettek.

A vasárnapot Boda Szabolcsnak, az Élő Erdély Egyesület elnökének előadása nyitotta. A szervezet Erdély-fejlesztési koncepciójának nagy ívű elméleti felvezetését követően, a hallgatóság megismerkedhetett az Élő Erdély sokrétű munkájával, melyből kiemelésre került az évenként megrendezendő honismereti biciklitúra, az „Erdély elvarázsol diáktábor”, valamint a „Csík360 – Virtuális séták Csíkban” projekt.

Erdély „fővárosa” a történelem során számos esetben bizonyított, most itt az idő, hogy az európai porondon is megmérettesse magát, Európa Ifjúsági Fővárosa minőségében. A Share Kolozsvár Konföderáció képviseletében Ferencz István mutatta be a Youth@Kolozsvár2015 elnevezésű programot. A szervezők azért dolgoznak, hogy ez a megtisztelő cím, ne csak Kolozsvár városának, hanem egész Erdélynek esélyt teremtsen arra, hogy Európa földrajzi és mentális térképére igazi értékeivel együtt kerülhessen fel, mi több az irányban is történnek lépések, hogy az egész kárpát-medencei magyarság reprezentálva legyen 2015-ben, Erdély szívében. Másféle gazdasági gondolkodásra, az életet szolgáló, az emberi közösségek értékrendjére alapozott, tisztességes megélhetést szolgáló, fenntartható gazdaságra van szükség, hangsúlyozta Kolumbán Gábor. A vezetésével működő Élő Szövet Alapítvány azon dolgozik, hogy összehangoljon olyan kezdeményezéseket, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföldön élhetőbb világ alakuljon ki. Ennek keretében 2014-ben céljuk a szövetkezeti programok megerősítése, tangazdasági hálózat kialakítása, a tudatosság kulcstényezővé tétele termelők, kereskedők, fogyasztók esetében egyaránt.

Deák László, az EKE alelnöke vizuális élményekben gazdag előadásában az egyesület Erdélyi Gyopár című - pillanatnyilag egyetlen magyar nyelvű, természetjárással, honismerettel és környezetvédelemmel foglalkozó erdélyi folyóirat - és elődje, az Erdély című honismertető folyóirat viszontagságos, ugyanakkor veretes történetét mutatta be. A 19. század végétől, a viszontagságos 20. század első feléig, majd a rendszerváltást követően megjelenő lapszámok révén az olvasó nem csak az EKE páratlanul gazdag történetét, a túrázás világát kísérheti figyelemmel, hanem az erdélyi magyarság hektikusan alakuló történetét is nyomon követheti. A mai előfizetők és Gyopár-vásárlók egy rendkívül igényes, színes, tartalmas folyóiratot vehetnek kezükbe, a periodika internetes honlapján pedig a korábbi lapszámok digitalizált változatát is megtalálják: időutazásokat tehetnek boldog békeidőkbe vagy történelmi törésvonalak mentén tanulmányozhatják az erdélyi turistaság, természetjárás történetét. A kétnapos előadássorozat zárásaként Dr. Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója mutatta be programjaikat, hangsúlyozva azok jelentőségét a magyar nyelv és kultúra, így az erdélyi kultúra terjesztésében is.

Zárásként egy mintegy két, két és fél órás kerekasztal-beszélgetésre került sor. A rendezvényen bemutatkozó szervezetekről, elképzeléseikről egy rövid film és egy összefoglaló füzet is készül, melyet hamarosan a közönség elé fognak tárni.