A böszörményi világbajnok, akinek két születésnapja van
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2011.07.11. 12:25 | Frissítve: 2011.07.11. 12:25
Hajdúböszörmény – A triatlonista Mezei Gergö a Dehir.hu számára adott interjúban elmondja, hogy hat évvel ezelőtti vesetranszplantációja után miért döntött a versenyszerű sportolás mellett.
A 23 esztendős fiatalember évek óta a nagy nemzetközi versenyek éremhalmozója. A most zárult göteborgi világjátékokon, ahol 54 nemzet csaknem kétezer sportolója indult, a Trappancs egyesület színeiben rajthoz állva a kerékpározók időfutam viadalán, valamint 20 kilométeres országúti versenyén és a futók az 5 kilométeres mini-maratonján egyaránt első lett, a maratoni csapattal második helyen végzett, az atlétikai stadionban ezüstöt nyert az 1500 méteres síkfutásban, s tagja volt a 4x100 és 4x400 méteren dobogós helyezést elért magyar váltónak is.
Mezei Gergő a szervátültetett sportolók XVIII. világjátékán érte el nagyszerű eredményeit. Az ő esetében nem túlzás azt állítani: a sport az élete. Nem volt egyszerű az ide vezető útja.
A születése utáni fél esztendőt a kórházban töltötte, csecsemőként négy nagy operáción esett át, a jobb veséjét eltávolították, a balt pedig többször műtötték. Az akkori orvosi beavatkozások lehetővé tették ugyan a visszafogott civil életvitelt, ám iskolásként nem igazán gondolhatott aktív sportolásra. Gyökeres változást a 2005. május negyedike hozott, amikor – néhány nappal 17. születésnapja előtt – a szó valódi értelmében újjászületett: sikeres vesetranszplantációja lehetővé tette, hogy átalakítsa életét.
– A műtét hatására alaposan kigömbölyödtem – meséli göteborgi visszatérése után a debreceni főtéren a nádszálvékony fiatalember, akiről valóban nehéz elképzelni, hogy hat évvel ezelőtt 82 kilót mutatott alatta a mérleg. – Szerettem volna jól kinézni, ezért a fogyás érdekében elkezdtem komolyan mozogni, és egészségesen, tudatosan étkezni. Féltett, persze, hogy féltett az egész család, de látszott, hogy a sportolás, kellő fokozatossággal belefogva, a hasznomra lesz. Emlékszem, milyen nehéz volt az első négyszáz méteres kört lefutnom a böszörményi pályán. Kis idő elteltével a Tekergőkhöz kerültem, a fertőzésveszély miatt azonban az úszással nem próbálkoztam, így maradtam a futásnál illetve a kerékpározásnál.
Jól döntött, hiszen az elmút hat esztendő arról szólt, hogy miként veszi át életében a főszerepet a sport. Érettségi után a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karának igazgatásszervező szakára került, így az is természetes volt, hogy a Nagyerdőn folytatta edzéseit, a triatlonban olimpiai résztvevő, sokszoros magyar bajnok Szabó Zita, valamint Papp Zsolt irányításával. S közben – noha az “egészségesek” között is rendszeresen versenyez – rátalált a transzplantáltak közösségére is.
– A Balatonnál szervezett sport- és önismereti tábort a Transzplantációs Alapítvány, s mikor látták, milyen energiával gyakorlok ott is, jelezték, hogy ha ilyen komolyan gondolom a versenyzést, kapcsolódjak be a hazai és nemzetközi versenyzésbe is. Ez volt a tábor egyik öröme, a másik, még ennél is fontosabb, hogy itt ismertem meg páromat, a debreceni Jakab Ivettet, aki hasonló életutat járt, jár be. A tavalyi Európa-bajnokságon ő is több érmet nyert atlétikában és kerékpározásban, idén is ott volt a svédországi világjátékokon szerepelt magyar válogatottban az ezüstérmes röplabda csapat tagjaként, s ő is úgy sportol, hogy közben tanul is. Nem is akárhogyan, hiszen a budapesti Corvinus egyetem közgazdász hallgatójaként a Magyar Köztársaság Jó tanuló, jó sportoló kitüntetést is elnyerte.
Tanulmányi eredményei kapcsán, mint egy friss híradásból kiderül, Mezei Gergőnek is van dicsekedni valója, hiszen nappali tagozatos jogászként a 4.73-as átlag igencsak megsüvegelendő – nem véletlen tehát az sem, hogy a debreceni egyetem hét végi tanévzáró ünnepségén a ő is a díjazottak között találta magát...
– Emlékszem még arra, hogy 2007-ben, Hajdúszoboszlón, a 10 kilométeres futásban a 11. lettem 47 perc, 51 másodperces idővel. Ez volt az új életem első hivatalos versenye.
Sok egyéb próbán is tesztelte önmagát, felkészültségét. Teljesítette például a Kékes-futás 12,6 kilométeres távját, ahol 571 méter a szintkülönbség, szaporán kell kapkodni a levegőt míg felér az ember Gyöngyösről az ország tetejére – az ezerkétszáz fős mezőnyben Gergő a 150. helyet szerezte meg.
Azóta azt is megszokhatta már, hogy jóval előrébb végez a rangsorban. A transzplantáltak 2008-as európai találkozójáról egy arannyal és három ezüsttel tért haza, egy évvel később az ausztrálaii Brisbane környékén, a Gold Coast sportlétesítményeiben rendezett világjátékokon legjobb magyarként négy aranyat és egy ezüstöt nyert, tavaly Dublinban hat arany és egy ezüst volt a gyűjteményében, s ezzel az európai seregszemle legeredménysebb sportolójának választották. Ehhez jön a mostani világjátékokon elért bravúros produkció.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)