Debrecenben is egyre többen ragadnak botot, és kezdenek gyalogolni

---

Debrecen – Északról indult hódító útjára a nordic walking, melynek titkairól  Kőrösi Judit trénerrel beszélgettünk. Interjú.

---

Sokkal több, mint egyszerű séta, de nem összekeverendő a túrabotos gyaloglással. Kíméli az ízületeket, jó hatással van a szívre és korántsem korfüggő. Észak- és Nyugat-Európában már több mint húsz éve hódít a nordic walking, itthon viszont még sokan nem tudják, miért is járják egyre többen egy speciális bottal a kezükben a természetet.  

Szabad fordításban „északi sétát” jelent ez a Skandináviából indult sportág, amit az 1990-es évek végén a finnek ismertettek meg a világgal. Náluk 2000-ben már az év sportja volt, s azóta számos országban elterjedt. Jótékony hatásai mellett ez leginkább annak köszönhető, hogy saját fizikai állapotának megfelelően bárki űzheti – intenzitása valahol a gyaloglás és a futás között mérhető. 

A nordic walking világát Kőrösi Judit tréner segítségével mutatjuk be a Dehir olvasóinak.

- Nagyon sokan az idősek sportjának titulálják, holott egyes technikák olyan mozgásformákat tartalmaznak, melyek a fiatalabbak, vagy akár a sportolók számára is jó szolgálatot tehetnek, például keresztedzésként is  – mutatott rá a szakember.

A mozgás alapja egy karmos, vídiaheggyel rendelkező bot, aminek sem a túrabotok, sem a sífutóbotok nem lehetnek alternatívái.

A nordic walkinghoz használt eszközök különböznek anyagösszetételükben, illetve méretük 2,5 centiméterenként változik, attól függően, hogy használójuk milyen fizikai adottságokkal rendelkezik. Ebben szerepet játszik – a teljesség igénye nélkül – az egyén mozgáskoordinációja, magassága, testalkata, sőt izmai, ízületei kötöttsége is. A megfelelő méret kiválasztása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyén szabályosan, sérülésmentesen sportolhasson. 

– Az internet tele van táblázatokkal, de óva intek mindenkit attól, hogy ez alapján vásároljon magának botot. Kiinduló pontnak jók, de az alkati arányok miatt jelentős eltérések lehetnek. A bot akkor jó, ha azt megfogva enyhén derékszög alá esik az alkar tartása – de éppen a méret kifinomultsága miatt, ezt előzetesen alaposan, szakember segítségével kell felmérni. Szinte hihetetlen, de egy alapoktatás végére csaknem mindenki érzi, hogy 2,5 centiméterrel kisebb vagy nagyobb botra van szüksége – fejtette ki az oktató.

Az eszköz hegyes végű, karmos kialakítása nem véletlen. Ezt a sportágat természeti viszonyok közé találták ki, így a városi terepen használt, gumitappancsos felszerelések nem részei a klasszikus értelemben vett nordic walking hagyománynak. Kőrösi Judit szerint ez a mozgásforma a testi és a lelki jólléthez is nagyban hozzájárul, ez az egyik legértékesebb tulajdonsága. 

– A természetben járva a mindennapokban egyébként is ritka élményt tapasztalunk meg, aminek önmagában is van pozitív hatása. A megfelelő technika mellett a nordic walking tehermentesíti az ízületeket, hiszen kíméli a csípőt, a térdet és a bokát, javítja az állóképességet, illetve a szív- és érrendszer állapotát. Nincs még egy olyan sport, ami ennyire erősítené a szívizmot, növelné a kapacitását, egyben csökkentve a pulzusszámot. Ne feledjük: egy edzett szív 30 ezer ütést spórol naponta, vagyis 10 millió ütést egy évben, tehát nem mindegy, hogyan bánunk vele – vallja.

„A séta a legjobb orvosság” – állította az ókori görög orvos és filozófus, Hippokratész. Igaz vagy sem, Kőrösi Juditnak van szinte csodával felérő története a Nordic Walking hatásairól:

– Volt egy tanítványom, aki derékfájdalmai miatt 200 métert sem tudott megtenni, amikor alapoktatásra jött hozzám. Elkezdtünk közösen dolgozni, heti három alkalommal edzett, fokozatosan növelve a terhelést, majd 5 hónappal később szintidőn belül teljesített egy 13 kilométeres versenyt a Káli-medencében. De hogy más példát mondjak, jelenleg is van a csoportomban olyan személy, akinek fele annyi vérnyomáscsökkentőre van szüksége, mióta nordicozik.

A tréner manapság az ország több városában – köztük Debrecenben is – irányít nordic walking csoportot. Az elmúlt években több száz fős közösséget toborzott, akik heti rendszerességgel hódolnak a sportágnak. Kutatások szerint a nordic walking izmaink több mint 90 százalékát mozgatja át, de ez csak helyes kivitelezés mellett érvényes. Gyakran hivatkoznak rá mindenki sportjaként, ami nagy általánosságban igaz is, csak speciális esetekben, például kiegyensúlyozatlan vércukorszint vagy éppen ismeretlen eredetű szívpanaszok esetén nem ajánlják a szakemberek. Ugyanakkor hasznos lehet megfelelően ellátott cukorbetegek számára. Sőt, Kőrösi Judit látássérült gyermekeket is oktat Debrecenben. 

– Mindenkinek más az életkora, egészségi állapota, szív- vagy tüdőkapacitása, mindenki más távot bír. Soha ne másokhoz viszonyítsuk magunkat, hanem magunkhoz mérjük a fejlődést. Építsük be az életünkbe, hogy olyan természetes rutinná váljon, mint a munkába járás. Legyen 3 fix napunk, órában is meghatározva, amikor edzünk, így megszokjuk, és néhány hónap alatt a szenvedélyünkké válik – mondta.

Egy nordicos felszerelése a megfelelő boton és cipőn alapszik. Előbbinél a karbontartalom a mérvadó: ez minél magasabb, annál több technika elsajátítására teszi alkalmassá a gazdáját, egyben annál drágább is. A szakember szerint a jó bot 50 százalékos karbontartalom fölött kezdődik, 15-30 ezer forint között már lehet minőségi eszközt találni. A lábbeli esetében fontos a rugalmas, kerekített sarok- és orr, a barázdált talp és lehetőleg a vízhatlanság. 

Ami a sportág népszerűségét illeti, hiába szembetűnő a lemaradás hazánkban Európa egyes területeihez képest, egyre többen ragadnak botot, s kezdenek gyalogolni itthon is. A Debreceni Egyetemen például szabadon választható testnevelésként űzhetik a hallgatók ez év szeptemberétől, az első kurzus mintegy ötven jelentkezővel indult. A Kőrösi Judit által vezetett Nordic Walking Debrecen Sportegyesület pedig októberben országos versenyt rendezett a cívisvárosban – ilyen korábban nem volt Magyarországon. A tervek szerint jövő májusban már nemzetközi találkozó házigazdája lesz a város, ami, amennyiben megvalósul, szintén egyedülálló lesz.