Debrecenből öt-hat óra alatt elérhető a Dráva gyöngye, Volas városa – fotókkal

---

Maribor – A második legnagyobb szlovéniai település egyik legfőbb nevezetessége az immár közel négyszázötven éve termő, így a világ legöregebbjének tartott szőlőtőke. Útijegyzet.

---

Egy csapat, egy becsület („En klub, ena čast”) hangzik a maribori lila focisták mottója, s amikor pályára vonulnak, igyekeznek ennek megfelelően szerepelni – nem meglepő tehát, hogy Szlovénia önállósodását (1991) követően immár tizenharmadik alkalommal hódította el a bajnoki címet a helyi klub. A napokban begyűjtött arany immár Debrecenhez is köthető, hiszen az NK Maribor együttesében szerepel az a Dalibor Volas, akitől télen vált meg a Loki.

A hazatérő szlovén futballista hamar beilleszkedett a csapatba, s a fél idény alatt gólpasszai mellett tíz találatot is jegyzett, ezzel a klub házi ranglistáján a harmadik, a bajnokság gólvadászainak rangsorában pedig a hatodik lett. A 28 esztendős csatár 2007 és 2010 között szerepelt már a mariboriaknál, akkor 62 meccsen húsz gólt lőtt. Másfél idényes debreceni kirándulása felemásra sikeredett, hiszen sok góllal indított, ám végül 26 meccsen jegyzett 8 találatával elmaradt az elvárt produkciótól. Hazájába visszatérve viszont magára talált, s 14 meccsen lőtt 10 góljával nagymértékben hozzájárult régi-új csapata újabb aranyérméhez.

A záró mérkőzésen (0-0 anyaegyesülete, a Koper ellen) őt is ünnepelték a drukkerek a csodaszép Ljudski vrt-stadionban. Volasék 79 ponttal zárták a bajnokságot, az ezüstérmes Celje 70, a bronzot jegyző Domzale 68 pontot szerzett. Utóbbi két együttes valamelyikével akár össze is futhat a Loki az Európa Liga-selejtezők során, Volasékkal azonban csak akkor, ha a BL-kvalifikációban induló Maribor „lecsúszik” a második számú sorozat mezőnyébe.

Maribort azonban nem csak a foci, a februári sí Világ Kupa futamok, vagy a városban rendszeresen megrendezendő tenisztornák, például a nyár eleji Infond Open miatt érdemes felkeresnie az utazónak. Debrecenből (a pesti átmenő forgalom nagyságától függően) öt-hat órán belül, végig autópályán haladva kocsival könnyen elérhető Szlovénia második legnagyobb városa. Hosszú hétvégére érdemes felkerekednünk, vagy egy dunántúli (balatoni) kirándulás kiegészítő programjaként a határon túli kiruccanást választanunk – garantálható, hogy nem fogunk csalódni.

Százezernél valamivel több lakosával élhető mértékű város, mely egyaránt őrzi a monarchikus múlt, az osztrák elődök és a szlovén környezet építészeti és szellemi emlékeit. A lustán kanyargó Dráva mentén, a hegyek lábánál védelmet találó városka legfőbb látványossága a folyóparti óváros, a jól megóvott középkori városmaggal. Látnivalóinak és kultúrájának köszönhetően 2012-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ünnepi időszakra új ruhát öltött, megszépült szinte valamennyi épület.

A település mozgalmas történelme miatt pedig nemcsak a városnak, hanem a legtöbb háznak is története van. Maribor ma egyetemi centrum, komoly kulturális vonzereje van, fesztiválok házigazdája, vásárközpont. Csodaszép városi színházzal, operával és balettel, világhírű szimfonikus zenekarral, valamint múzeumokkal és képtárakkal büszkélkedhet.

Az esztendő minden évszakában kínál valamit vendégeinek. Tavasszal a közelben található Ptuj mitologikus figurákat felsorakoztató karneválja a látványosság, a nyár és az ősz pedig a várost és természetet kedvelő turistáké. Télen a síelés kedvelői nem csupán verseny-nézőbe érkeznek, hanem maguk is gyakorolhatnak Mariborsko Pohorje több mint 41 kilométernyi gondozott lesiklópályáján (325 és 1327 m tengerszint feletti magasságon), vagy az erdőkben kanyargó 27 kilométeres sífutó-terepen. A magasba 5 ülő felvonó és 16 hagyományos sílift szállítja a sportolás kedvelőit, a turistákat pedig egész évben működő gondola viszi fel a városból a csúcsra. Szép időben messzi tájakra is elkalandozhat a tekintetünk innen, s megragadóan szép látvány az is, ha az alattunk nyújtózkodó várost nézzük.

Maribort a Dráva gyöngyének is nevezik. Nem ok nélkül, hiszen a Magyarország felé igyekvő folyó talán legszebb arcát itt mutatja: háttérben az 1300 méter fölé nyújtózkodó Pohorje-hegy magaslatai, a folyó mentén pedig, mint filmbeli díszletek, sorakoznak az óváros takaros házai. A parton a halászok, horgászok, a sétálni vágyók, a biciklizők és a babakocsit tolók, zenészek, előadóművészek egyaránt békésen megférnek egymás társaságában. Odébb számtalan kiülős kocsma, bár, vendéglő, és előkelő étterem. Megpihenhetünk egy ital erejéig a főtér napernyői alatt, finom sütemény vagy méregerős, olaszos espresso mellett ücsöröghetünk valamelyik kávéházban, vagy kicsit távolabb, ahol már a szőlők lopakodnak fel a napsütéses dombok oldalára, belekóstolhatunk az ízletes szlovén borok valamelyikébe is.

A város, s egyáltalán Szlovénia jelentős része ideális a szőlőtermesztésre. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik e kis területű országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterránum. Az ország felét erdőség borítja, mellyel Szlovénia az erdőterületek százalékát illetően a harmadik helyen áll Európában Finnország és Svédország mögött. A lágy lejtésű dombok, s a kedvező klimatikus viszonyok pedig a szőlészet számára nyújtanak megfelelő feltételeket. A sok napsütéses óra segíti a szemek érését. Nem véletlen tehát, hogy évszázados múltra tekint vissza a szőlőkultúra e vidéken. Még a Guinness rekordok közé is feliratkozott a város: Maribor egyik legfőbb nevezetessége az immár közel négyszázötven éve termő, így a világ legöregebbjének tartott szőlőtőke, melyről még ma is évi 45-55 kilót szüretelnek, s szőlejéből 25 liter bort tudnak előállítani.

Az, hogy ki szürcsölgetheti e nevezetes nedűt, nem derül ki az utazó számára, ám arról bizonyosságot szerzett, hogy nem marad emlékezetes ízélmény nélkül akkor sem, ha a helyiek bársonyos vörösborát, a Zametna Crninat kéri vacsorája mellé a folyóparti Lent negyed egyik hangulatos éttermében.