Debreceni résztvevő a foci Eb-n: a cég- és játékvezető Szilágyi Sándor - videóval
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2012.06.11. 08:53 | Frissítve: 2012.06.11. 20:16
Francia-angol összecsapást rendeznek hétfő este Donyeckben. 20 évvel azután, hogy a svédországi Malmöben szintén egy csoportmeccsen összecsapott a két válogatott. A mérkőzést Puhl Sándor vezette, de ami érdekesebb, hogy a debreceni Szilágyi Sándor volt az egyik partjelző, aki ma a Loki cégvezetője.
Puhl Sándor, Szilágyi Sándor, Varga László. Ez a játékvezetői hármas bejárta a világot, s főképp Európát, miközben Magyarország hírnevét öregbítette. Az elmúlt 20 évben, egészen pontosan már 26 évben a magyarok nem voltak érdekeltek a nemzetközi válogatott tornákon. 1992-ben azonban a svédországi Európa-bajnokságon, ha csak játékvezető szinten is, de ott voltunk. A Franciaország-Anglia csoportmeccset a Puhl, Szilágyi, Varga hármas dirigálta. Az egyik partjelző a debreceni Szilágyi Sándor volt, aki ma a DVSC Futballszervező Zrt. cégvezetője.
Dehir.hu: Eszébe jutott, hogy pont 20 éve, ön is ott lehetett egy Európa-bajnokságon?
Szilágyi Sándor: Mikor elkezdődött az Eb, akkor egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy bizony egyszer én is voltam egy Európa-bajnokságon, egyébként nem szoktam különösebben nosztalgiázni. Aztán mikor néztem a csoportmeccsek menetrendjét, meg a hétfői programot, akkor beugrott, hogy anno mi is pont a francia-angol meccset vezettük. Azóta jó néhány ereklyét elő is kerestem. Megvan a meccs VHS kazettán, a két csapat egy-egy játékosának a meze, a hivatalos meccslabda, az óra, amit akkor használtunk, az emlékplakett és természetesen a saját játékvezetői mezem is megvan még. Mikor a meccs felvételének első perceit visszanéztem, kicsit el is érzékenyültem. Akkoriban a magyar játékvezetés felemelkedőben volt. Puhl Sándor és a mi kis csapatunk egyre elismertebb volt, és ez egy jelentős állomás volt, hiszen évtizedeken keresztül nem szerepelt magyar játékvezető Európa-bajnokságon, úgyhogy ez nekünk egy óriási esemény volt. Most pedig nagyon örülök neki, hogy Kassai Viktor és csapata ott van a 2012-es Eb-n.
Dehir.hu: Mi maradt meg abból a francia-angol összecsapásból? Volt-e olyan ítélet, amit esetleg számon kértek a magyar játékvezetőkön?
Szilágyi Sándor: Nem volt semmi különösebb. Bár azóta 20 év eltelt, így nyilván nem emlékszem a részletekre, az megmaradt, hogy nagyon taktikus meccs volt. A hangulat pedig felejthetetlen, ami nem meglepő egy ilyen rangadón. Meg persze a játékosok. Gary Lineker, Alan Shearer, Eric Cantona és Papin, szóval voltak nevek rendesen. De nem volt semmi gond a játékvezetéssel, sőt, meg is dicsértek minket. Sajnos akkor még másképp volt a játékvezető küldés, csak egy meccset kaphattunk egy tornán. 10 nappal az Eb előtt tudtuk meg, hogy mehetünk, de azt nem tudtuk, hogy mikor és melyik meccsre delegálnak bennünket. 5 nappal a meccs előtt jött meg a repülőjegy, aztán két nappal a mérkőzés előtt tudtuk meg, hogy az Anglia-Franciaország összecsapás lesz a mienk. Természetesen nagyon örültünk neki, hogy egy ilyen rangadóval debütáltunk. Aztán elkezdtünk felkészülni a meccsre, mert szerintem azt kevesen tudják, hogy a játékvezetők is készülnek a csapatokból. Utánanéztünk, hogy milyen taktikát alkalmaznak, a lestaktika hangsúlyt kap-e, mennyire kemények. Itt, mivel az angol csapatról volt szó, Puhl Sanyival azt beszéltük meg, hogy engedni fogja a test-test elleni játékot. Rendben is volt a dolog, gördülékeny és jó meccs volt.
Dehir.hu: Milyen emlékei maradtak meg az Európa-bajnokság hangulatáról?
Szilágyi Sándor: Arra például nagyon élénken emlékszem, hogy az angol szurkolók egy egész sátorvárost építettek Malmö környékén, az utcán is folyt a sör, a szállodánkban simán lehetett hallani, ahogy az angolok énekeltek, lenyűgöző élmény volt. Akkor egyértelmű volt, de azt hiszem, a mai napig az angol szurkolók a legfanatikusabbak.
Dehir.hu: A játékosokra mennyire lehet figyelni meccs közben? Mondjuk egy Cantona közelről is jó futballista volt?
Szilágyi Sándor: Ha a játékvezető rácsodálkozik egy játékosra, egy sztárra, akkor ott el is vesztette a fonalat. Ez másképp működik, már csak a tekintély miatt is. Már az öltözőfolyosón érzékeltetni kell a játékosokkal, hogy ki az úr a pályán. Nekünk, partbíróknak például szigorúan végig kellett ellenőrizni a felszereléseket mérkőzés előtt, mert sokan próbálkoztak kisebb-nagyobb trükkökkel. Például a stoplit előszeretettel cserélgették hosszabbra, hegyesebbre, de mindig lebuktak. Sok múlik azon, hogy mennyire tudja az ember elismertetni magát. Nekünk ez jól ment. Puhl Sanyit többek között ennek a felfogásnak köszönhetően is röpítettük a világ legjobb játékvezetője cím felé. De ha már a sztárokról szó esett. Van nekem olyan fotóm, ahol az aranylabdás olasz ikon, Roberto Baggio direkt minket üdvözlendő jött be az öltözőbe, sőt, Puhl Sanyinak viccesen még a piros lapot is felmutatta.
Dehir.hu: Nehéz ez a szakma? Mondjuk, ha csak a szurkolók bekiabálásaira gondolunk, nem lehet egyszerű kezelni.
Szilágyi Sándor: Az a legkevesebb. Az ember ettől tudja függetleníteni magát, sőt muszáj, mert másképp nem lehet végigcsinálni egy meccset. Annál azért jóval nagyobb kihívás volt az, mikor Romániában egy vb-selejtezőn úgy kellett a 90 percet végigszaladgálnom az oldalvonalon, hogy közben a paradicsomot, meg a tojást kaptam a nyakamba a szurkolóktól. Egy percre meg is állította Sanyi a játékot, kérdezte tőlem, hogy eltaláltak-e, én meg mondtam, hogy dehogy, minden rendben. Közben meg többször is eltaláltak korábban, de hát abban a hangulatban, ha ne adj Isten, Sanyi lefújja a meccset, minket elsöpört volna a népharag. Szerencsére a románok végül nyertek 2-1-re. De mondjuk az sem volt kellemes, mikor Németországban az aprópénzzel dobáltak a szurkolók. Más kérdés, hogy meccs után azért összeszedegettük a márkát, meg a pfenniget. De legrosszabb játékvezetői élményem, ha már itt tartunk, az egy hazai bajnoki volt, amit az előző napokban, a zsibogón vásárolt drága kvarcórámban vezettem. Emlékszem, hetekig gyűjtögettem a pénzt, hogy egy klassz, modern órát csatolhassak a csuklómra. Aztán a meccs elején a nagy hőségben kicsit megmosdottam, úgy hogy a karomon volt az óra. Az első félidő végén, mikor már éreztem, hogy lassan idő van, megnéztem az órát, és tiszta pára volt, semmit nem láttam rajta. Néztem az egyik partjelzőre, ő meg benn hagyta a karóráját, néztem a másikra, ő mutatott valamit, de nem tudtunk pontosan egyeztetni, így aztán öt perccel hamarabb lefújtam az első félidőt. A két kispad egyszerre ugrott fel, és kérdezte, hogy mi bajom van, persze nem ezekkel a szavakkal. Azt hiszem, ilyen először fordult elő a magyar játékvezetők történelmében. De a 40 nemzetközi mérkőzés alatt inkább csak a szép emlékek gyűltek.
Dehir.hu: Vissza az Európa-bajnoksághoz, és ha már technika, mit szól ahhoz, hogy sokan egy számítógépre bíznák a vitás ítéletek eldöntését?
Szilágyi Sándor: Én régimódi vagyok, de nem csak azért mondom, hogy nem lenne szerencsés. Egy-egy mérkőzés után a szurkolók napokig, sőt olykor hetekig, vagy tán évekig beszélgetnek egy-egy vitás szituációról. Mindenkinek a kedvenc időtöltése a bíró szidása. Ha ez eltűnne a technika miatt, a sava-borsát vesztené el a sportág. Szerintem ez hozzá tartozik, így igazán futball a futball. Meg hát a technikával sem lett kevesebb a hiba. Ma már van fülhallgató, meg rezgő nyelű partjelzőzászló, meg hat játékvezető, mégis hibáznak. Persze nem egyszerű a kollégák dolga, mert nagyon felgyorsult a játék, meg a játékosok is zsiványabbak. Sokkal jobban kell összpontosítani, koncentrálni, annál is inkább, mert most már a 32 kamera tényleg mindent lát. A játékvezetőtől pedig elvárják, hogy legalább annyit lásson.
Dehir.hu: 20 év elteltével a történelem ismétli magát. Hétfőn hat órától ismét francia-angol összecsapás lesz. 1992-ben, Svédországban 0-0 lett a meccs. Mi lesz most?
Szilágyi Sándor: Nehéz megmondani. Abban biztosan hasonlít majd a két meccs, hogy nagy taktikai csata lesz ez is. Ismét döntetlen szagú a mérkőzés, mert egyforma képességű a két csapat, bár talán a franciák kicsit jobbak, és jóval kevesebb a sérültjük. Az biztos, hogy ez nem lesz 0-0. Ebben már csak azért is bízom, mert szeretnék jól szórakozni a meccs alatt, most már csak mint néző.
Dehir - Szilágyi Sándor, a DVSC cégvezetője partjelzőként az 1992-es Eb-n
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)