Európa-bajnoki mustra, D csoport: Spanyolország zsinórban harmadszor?

---

Debrecen - Ki állítja meg a klubvilág egyeduralkodóit, a spanyolokat? Ezúttal a D jelű kvartett esélyeit elemezzük.

---

Spanyolországot senkinek sem kell bemutatni. Legyen szó válogatottról vagy klubfutballról, a spanyolok már-már egyeduralkodóvá váltak az elmúlt években Európában.

A 2008 óta eltelt időszakban négy válogatott világversenyből hármat megnyertek (egy világbajnoki és két Európa-bajnoki cím), és nyolc Bajnokok Ligája kiírásban ötször diadalmaskodott spanyol csapat. Két éve a világbajnokságon a csoportban kisiklottak, amire persze egyrészt legyinthetünk, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”, másrészt viszont intő jel lehet a babonásoknak, hogy a 2014-es vébét megelőzően ugyanúgy Real Madrid – Atletico Madrid házidöntőt rendeztek a BL-ben, ahogy idén is.

A spanyol válogatottban a védelem és a középpálya adott, nincs vita: a bő keret nagy segítség ezeken a területeken Del Bosque szövetségi kapitány számára. Ezzel szemben a kapus- és csatárposzt már más tészta. Nagy kérdés, hogy továbbra is Iker Casillas-t (35 éves, FC Porto) erőlteti-e a kapitány, vagy – sokak szerint végre – megtörténik a generációváltás a kapuban és David de Gea (25, Manchester United) kap bizalmat. A csatároknál a selejtezők alatt Paco Alcacer volt a legeredményesebb és legtöbb bizalmat kapó játékos, nyolc meccsen öt gólt szerzett a Valencia 22 éves támadója, mégis kimaradt az utazó keretből. Rajta kívül, Pedro (28, Chelsea) és Morata (23, Juventus) kaptak még lehetőséget korábban, de mellettük ott lesz az Eb-n a válogatottsággal nem rendelkező Lucas Vazquez is (24, Real Madrid).  A kapusposzttal szemben tehát itt úgy tűnik, hogy a fiatalos lendület mellett teszi le a mester a voksát, persze a biztonság kedvéért Aduriz (Athletic Bilbao) személyében utazik egy harmincöt éves támadó is a spanyolokkal.

Horvátország kis híján pótselejtezőre kényszerült, a szurkolói rendbontásoknak és az UEFA által levont pontnak köszönhetően. Sokáig vezették a csoportjukat, de tavaly ősszel négy nap alatt egy Azerbajdzsán elleni gólnélküli döntetlen és egy vereség a norvégoktól hirtelen a harmadik helyre lökte vissza őket. Aztán Málta és Bulgária legyőzésével végül az olaszok mögött egyenes ágon kijutottak a kontinensviadalra, amit éppen az olaszok norvégok elleni győzelmének köszönhetnek. A norvégok elleni volt egyébként az egyetlen vereségük. Kreativitásban nincs hiány a csapatnál, hiszen Luka Modric (30 éves) és Ivan Rakitic (28) személyében a Real Madrid és a Barcelona erői egyesülnek a középpályán, ahova még az Internazionale soraiból is érkezik erősítés Ivan Perisic (27) személyében. A csatársorban a horvát, német és olasz bajnok, illetve Bajnokok Ligája győztes Mario Mandzukic (30, Juventus) biztosítja a minőséget.

Érdekes, de egyben nagyon hatékony kombinációnak tűnik, hogy amíg a déli, technikásabb bajnokságokban pallérozódnak a horvát válogatott középpályásai és támadói, addig a védő szekció gerince a brusztolós Ukrajnában és Oroszországban edződik, Vedran Corluka (30) a Lokomotiv Moszkvában, Domagoj Vida (27) pedig a Dinamo Kijevben. Az életkorokból és a klubokból is látszik, hogy tapasztalt, sokat megélt és összeszokott válogatottal néznek szembe Horvátország ellenfelei az Eb-n.

Ahogy azt valószínűleg minden magyar focidrukker tudja és átélte, Törökország legjobb csoportharmadikként jutott ki a kontinensviadalra. A törökök 2008-ban elődöntőt játszhattak Fatih Terim szövetségi kapitány vezetésével, aki ismét visszatért a válogatott élére, és nagyon sokat remélnek tőle hazájában. Félelmetes elszántságot és küzdeni tudást táplált Terim az akkori csapatba, hiszen Svájc ellen 0-1-ról diadalmaskodtak 2-1-re Arda Turan 92. percben szerzett góljával. A csehek ellen 0-2-ről álltak fel úgy, hogy három gólt szereztek az utolsó negyedórában. Horvátország ellen tizenegyesekkel jutottak tovább, miután a horvátok a 119. percben vezetést szereztek, de a törökök kiegyenlítettek a 122. percben. Végül a németek ellen is majdnem visszahozták a meccset; a 86. percben egyenlítettek, de végül Lahm újabb német gólt szerzett.

A törökök Európa szerte legismertebb játékosa egyértelműen Arda Turan. Rajta kívül azonban nem sok török játékost látunk az európai topligákban, így aztán légiósok is alig-alig akadtak a török válogatottban a selejtezők során. Csupán négyen vannak, akik többször is lehetőséget kaptak: Arda Turan (29 éves, Barcelona), Ersan Gülüm (29, Hebei China Fortune), Burak Yilmaz (30, Beijing Guoan) és Hakan Çalhanoğlu (22, Leverkusen). Ez persze nem jelenti azt, hogy a török válogatott kerete ennyivel gyengébb lenne a többieknél. A magyarázat egyszerű: a török szövetség szándékosan szigorította a török bajnokságban az idegenlégiósok szerepeltetésének lehetőségeit, annak érdekében, hogy minél nagyobb merítési bázist biztosítsanak a válogatott számára. Egyelőre bevált a recept, hiszen a törökök ott vannak az Eb-n, Terim szaktudása és tapasztalata adott, és a csoportból való továbbjutás is elérhető. Ki tudja, meddig repítheti mindez a törököket?

Kicsit méltánytalannak tűnhet a Csehország csapatával szemben, hogy a csoportmásodik horvátokat és a csoportharmadik törököket taglaltuk ilyen sokáig, miközben a csehek csoportelsőként jutottak tovább a törökök, Izland és Hollandia előtt. Anélkül, hogy lebecsülnénk a cseheket, mégis ki kell emelnünk, hogy a csoport során összegyűlt hét győzelmükből öt a csoport negyedik, ötödik és hatodik helyezettjei ellen jött össze nekik, így jogos a kétely, hogy az Eb-n már lényegesen jobb játékerőt képviselő ellenfelekkel szemben tudnak-e majd továbbjutást érő eredményeket elérni.

Még inkább igaz ez akkor, ha azt is szem előtt tartjuk, hogy Izlandot és a törököket is még 2014-ben sikerült legyőzniük, tehát inkább a sorozat elején, két évvel ezelőtt voltak erősebbek. Ráadásul a törökökkel szemben a cseheknél nem szándékosan előidézett trend, hogy a korábbi gyakorlattal szemben ma már alig-alig akadnak állandó játéklehetőséghez jutó, meghatározó cseh játékosok az olasz, angol vagy német bajnokságban. Egyszerűen csak kiöregedett a korábbi sikeres generációjuk, és az utánuk jövők nem nőttek fel egyelőre Poborsky, Nedved vagy Rosicky szintjére. Persze, az is megtörténhet, hogy a „nagy öregek” villantanak még egy nagyot a várhatóan utolsó Eb-jükön.

Dehir-tipp: 1. Spanyolország, 2. Horvátország, 3. Törökország, 4. Csehország