Hajrá „dánok”!

---

Magyarország válogatottja Prágában legyőzte az Eb résztvevő cseheket, majd Budapesten döntetlent játszott az Eb résztvevő írekkel. Törökország válogatottja Lisszabonban legyőzte az Eb résztvevő portugálokat, majd Németországban legyőzte az Eb résztvevő ukránokat. Logikus hát, hogy a magyaroknak és a töröknek ott lenne a helyük a kontinenstornán. Vagy nem?

---

Nem nehéz válaszolni a fenti költői kérdésre: nyilván azok vehetnek részt a lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságon, akik a selejtezősorozatból kiharcolták Eb helyüket. Ők a legjobbak! Mi és a törökök (no meg még jó néhányan) könnyűnek találtattunk. A magyar válogatott utoljára negyven éve járt Eb-n, és – ahogy elnézzük az itthon néha túlértékelt produkcióját – bizony még sokat kell böjtölnünk. A kijutásra a két legnagyobb esélyt vagy egy hazai rendezés adhatná (bár ebben is lenulláztak bennünket néhány éve), vagy ha jó bőségesre bővítenék a torna létszámát. A mostani tizenhatba nem férünk be.

Befértek viszont Európa legjobbjai. Ehhez kétség sem férhet: a selejtezősorozatban egyetlen nagy csapat sem mondott csődöt. Persze akad egy-két közepes alakulat, de előre ne temessünk senkit. Mert minden nagy világversenyen előkerül egy-egy meglepetéscsapat (a többiek nem számolnak velük előzetesen, kiváló a formaidőzítésük, szerencséjük van, stb.), amely képes elütni esélyeseket a végső győzelemtől. Ilyen gárda az idén is várható.

Az első csoportban az egyik házigazda Lengyelország, valamint Oroszország, Csehország és Görögország küzd meg a két továbbjutó helyért. Ez a legkönnyebb négyes, a többiek közül sokan irigyelhetik őket. Talán az oroszok a legerősebbek. Mellettük a lengyelek továbbjutását várjuk.

A B csoport kétségkívül a legnehezebb. Mind a négy gárda erős, a németek és a hollandok akár az aranyérmet is hazavihetik. De az itt szereplő dánok és portugálok sem lennének esélytelenek máshol. Ettől függetlenül meglepetést éppen itt várunk: Dánia akár továbbléphet, elütve a két nagy közül az egyiket.

A C csoport egyértelműnek tűnhet: sima spanyol és olasz továbblépéssel, valamint ír és horvát búcsúval. Nos, a spanyolokban mindenki bízhat, nekik kötelező a továbbjutás. Olaszország viszont ismét bundabotránytól szenved. Az otthoni események és az a tény, hogy néhány válogatott klasszis érintettségéről olvashatunk, bizony morálisan visszavetheti a kékeket. És akkor jöhetnek (illetve mehetnek tovább) a horvátok.

A D csoport kiegyensúlyozottnak tűnik. A feljövőben lévő franciák továbbjutására fogadnánk, ám Angliára már kevésbé. Őket a svédek vagy az ukránok akár előzhetik is. Ennél a négyesnél várjuk leginkább azt, hogy az megy a negyeddöntőbe a franciákkal, akinél a legjobban sikerült a formába hozás. Ha az angolok elbírják Rooney eltiltását, illetve néhány sztárjuk sérülését, ott lehet a helyük a legjobb nyolc között.

A mostani európai elitmezőnyben talán az a legszembetűnőbb, hogy elfogytak az igazi nagy sztárok. A spanyolokat kivéve. Természetesen minden csapatban találunk „menőt”, de valahogy mégiscsak hiányoznak a nagy klasszisok. Xavi, Fabregas, Iniesta, Silva és Torres rendben van (bár utóbbi aligha mostanában éli fénykorát, tekintve, hogy a Chelsea-ben csak szenved). A hollandoknál Robben és Van Persie viheti győzelemre a „narancsszínt”, de hol vannak ők Cruyfféktól vagy Van Bastenéktől? Kétségkívül tehetséges focista Özil és Gomez, no de egy lapon sem lehet említeni őket Matthaus-szal vagy Gerd Müllerrel. Aztán ott van Cristiano Ronaldo, aki azért nem piskóta, de közel sincs annyira „összetett” focija, mint volt például Figónak. Az olaszokból egytől egyig kiöregedtek a nagy játékosok, míg az angoloknál a legjobbak is csak tiszteleghettek volna a nagy elődök előtt. Franciaország pedig egy Riberyt vagy Benzemát tud felmutatni – ez elég sovány Zidane, Platini, Giresse és Tigana után. Mégis, ha itt valakinek nagyon kijönne a lépés, vihetné az év végén az Aranylabdát. Ha nem, marad Messi…

A torna első számú esélyese Spanyolország. Olyannyira az, hogy aki mondjuk fogadást kötne rá, könnyen lehet, hogy kevesebb pénzt kapna vissza, mint amennyit befizetett. Ők a címvédők négy évvel ezelőttről, ráadásul időközben valami világbajnokságfélét is megnyertek. Ha pedig jól pakolja össze Vicente del Bosque kapitány a madridi és barcelonai játékosokat, azaz a Realból a védőket (hiszen láttuk, hogy éppen a Barca ellen tudnak foggal-körömmel védekezni egy egész meccsen át), míg a Barcelonából a támadókat választja, verhetetlen csapata lesz. Ismét! Problémát csak az okozhat, hogy néhány kulcsjátékos (David Villa, Puyol) sérült, és bizony hiányozni fog.

Mint ahogy másokat is földhöz vágott a sérüléshullám. Még az elmúlt hét felkészülési mérkőzésein is dőltek ki neves játékosok. Angliából például Lampard, Cahill és Barry fog nagyon hiányozni, arról nem is beszélve, hogy Rooney eltiltása miatt az első két meccsen kimarad. A horvátoknál Olic dőlt ki, a franciáknál Sagna, a dánoknál Sörensen kapus, az olaszoknál Rossi, míg az ukránoknál a fél csapatnak megy a hasa… Szóval van baj bőven. Azt pedig megjósolni sem lehet, hogy a fárasztó bajnoki szezonok után néhány héttel vajon ki, milyen erőben és formában áll hozzá a háromhetes meccsdömpinghez.

A spanyol mellett a német, a holland és a francia válogatott tűnik esélyesnek a végső győzelemre. Németország stabil kis csapat, ráadásul az utóbbi három világversenyen dobogóra állhatott. Csak az a bibi, hogy a legfelső fokra egyszer sem. Talán most? Félelmetesnek tűnik Hollandia alakulata is Robbennel, Van Persie-vel, Sneijderrel, Van Bommellel, Van der Vaarttal (jellemző erejükre, hogy a gólkirály Huntelaar várhatóan a cserepadon kezd), kérdés, hogy képesek lesznek-e átlépni az aranykapun (vagy a spanyolokon)? Franciaország pedig néhány éve még romokban volt, az egykori klasszis védő, Laurent Blanc szövetségi kapitánnyá választása viszont kiváló húzásnak bizonyult: a gallok szárnyalnak, és jogosan jelentkezhetnek be az aranyéremre.

És végül a „dánok”. Ugye mindenki emlékszik? 1992-ben Jugoszlávia kiharcolta az indulási jogot a svédországi tornára. A délszláv háború miatt azonban a politika megbüntette a sportot: az UEFA kizárta a jugókat az Eb-ről. Jöhetett a selejtezőbeli második helyről Dánia. És bár gyorsan népmesei történetet szőttek a sajtóban, hogy éppen szabadságról, a strandról szedték össze a játékosokat, ám az igazság az, hogy a szövetségük tudatosan készült a lehetőségre, edzőtáboroztak, és több csapattal felkészülési mérkőzést vállaltak, hátha be kell ugrani. Be kellett! És ha már beugrottak, megnyerték. Rendkívül szimpatikus játékkal, a döntőben a németeket lelépve vitték el Stockholmból Koppenhágába a hatalmas kupát és az aranyérmeket. A labdarúgás kiszámíthatatlanságában szépséget szerető szurkolók közül nyilván sokan látnának szívesen most is „dánokat”, azaz nem feltétlenül a legesélyesebb gárdák valamelyikének játékosait örülni július elsején a kijevi Olimpiai Stadionban. Aztán, hogy lesznek-e ilyen „dánok”? Vagy éppen maguk a dánok? Majd meglátjuk. Nézzék meg!

Széles Tamás írása