Ki ismer olyan kézilabdázót, akinek már a dédapja is játszott? Mi igen!

---

Debrecen – Szokták mondani versenyzőkre, hogy a vérükben van a sport. De Bárány Krisztina története jóval több ennél...

---

Az utánpótlás válogatott átlövő anyai ágán lévő nagyapja kézilabdázó volt, miként nagybátyja is, aki Győr és Dunaújváros után szerződött Németországba, azóta is kint él, ma már edzőként és utánpótlás igazgatóként dolgozik. Ezek után szinte természetes, hogy tíz és és nyolc éves fiai kézilabdáznak. Ez még hagyján, de az már igencsak kuriózumgyanús, hogy a sportág gyakorlását a családban már Kriszti dédapja elkezdte.

Volt a famíliában, aki sokra vitte: Bárány Kriszti nagyapjának testvére ugyanis nem más, mint Fenyő András, aki a világválogatottba is bekerült a 60-as évek második felében. Az egykori kiváló játékos számtalan sikere mellett világbajnokságon szerzett gólkirályi címmel is büszkélkedhet, hiszen 1964-ben a román Moserrel és a jugoszláv Milkoviccsal társbérletben lett a legeredményesebb.

Bárány Krisztina sorsa tehát szinte eleve elrendeltetett. 2002-ben kezdett Győrben kézilabdázni, többek között Planéta Szimonettával együtt. Általános iskolába már sportosztályba járt és a tornaórái bizonyos Konkoly Csabával teltek. Mikor jelentkezett a gimnáziumba, „Csababá” volt a felvételiztető, 2008 februárjában pedig már Róth Kálmán kezei alá került, az ETO junior csapatába.  Fél évet töltött el a Győr felnőtt csapatában, de a junior korosztályban olyan társak között nevelkedett, akik már stabil NB I-es játékosok: például Kisfaludy Anett, Horváth Betti, Oguntoye Viktória Vígh Vivien és a kétszeres BL-győztes „Misike”, azaz Kovacsics Anikó. A reményteljes átlövő serdülős kora óta tagja a korosztályos válogatottaknak. Szerepelhetett Ifjúsági EB, VB-n, nyáron pedig világbajnokságra készülhet társaival.

- Érzésem szerint az ifjúsági EB-n nyújtottam a legjobb formámat. Legnagyobb sikerem a tavalyi EB ezüstérmét tartom és a tavalyi Magyar Kupa 3. bronzérmét a Veszprém színeiben - mondja Krisztina, aki számára érthetően nagyon jó emlékként maradt meg a kontinensviadal. Csak azt sajnálja, hogy nekik nem adatott meg az a lehetőség, ami a fiúknak: hazai közönség előtt játszani.

Krisztina is azok közé a győriek közé tartozott, akiket Veszprémbe költöztettek Róth Kálmán irányítása mellett. Az ifjú tehetség számára azonban nem sikerült jól az a szezon.

- Nagyon nehéz volt, mert sokat betegeskedtem, sérült is voltam. Három hónapot kihagytam, fizikailag leépültem, de sikerült a szezon végére visszaerősödnöm – emlékszik vissza erre az időszakra Krisztina.

Ezután következett az egri „kaland” az újonc csapattal. A gárda ugyan győzelem nélkül „zúgott ki” az első osztályból, de Bárány Krisztina azok közé tartozott, akiken nem múlt a siker, hiszen a csapat legjobb góllövői közé tartozott.

- Az egyéni játékom fejlődött itt – mondja Krisztina. – Győrben rengeteg figura volt, amit mindenki precízen tudott, például előkészítettek a lövőknek, pontos zárásokkal. Egerben viszont sokszor mindenkinek magának kellett megcsinálni a helyet. Sokat tanultam, amit kamatoztatni szeretnék a Lokiban, és persze még többet tanulni.

Az átlövő elmondta: itthonról nem volt más ajánlata, igaz, nem is kereste a lehetőségeket, mert Varga József, a Loki trénere már januárban szólt neki, hogy számítanának rá. A külföldi folytatás került még szóba a nagybácsi segédletével, de Krisztina örül, hogy nem így alakult. Hiszen nem idegenek közé jön majd: Karnik Szabinát például még az ETO utánpótlás és az első csapatából ismeri jól, a szintén exgyőri Pásztor Bettit és Sirián Szederkét úgyszintén.

- Tudom, hogy rengeteget kell még tanulnom – hangsúlyozza Kriszti, aki bízik abban, hogy rutinos játékosok mellett könnyebb dolga lesz. Szeretne meghatározó játékossá válni a Lokiban. Hogy a népes kézilabdás családja nagyon büszke lehessen rá...