Mi vár a debreceni sportolókra a tatárok fővárosában?

---

Kazany – Különleges és izgalmas a keleti sziluetteket őrző orosz metropolisz, a világ egyik legnagyobb sporteseményének házigazdája. Debreceniek is rajthoz állnak. Helyszíni riportunk a tatár fővárosból.

---

Moszkva és Szentpétervár árnyékából nehezen törnek be az átlagutazó napi ismeretei közé Oroszország egyéb nagyvárosai – pedig tudnának mivel büszkélkedni, akad bőven csodálni való látványosságuk. Ott van például Kazany, az 1,2 milliós volgai település, a hatalmas folyó középső folyásánál, még jóval „innen” az Európa és Ázsia földrajzi határát jelentő Ural hegységen.

Az ország hetedik legnagyobb városa napjainkban a sport segítségével próbálkozik kitörni a (viszonylagos) ismeretlenségből, s ebben feltétlenül hasonlít Debrecenre. De abban is, hogy jelentős kulturális központ, fontos egyeteme van (I. Sándor cár alapította, még 1804-ben), s ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb felsőfokú oktatási intézménye – tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint a Háború és béke, valamint az Anna Karenina írója, az orosz próza fejedelme, Lev Tolsztoj, vagy a világhírű matematikus, Lobacsevszkij.

Az oktatás, az egyetem és a sport kötődése tetten érhető napjainkban, a főiskolai világjátékok házigazdaságának idején is, ám badarság lenne azt gondolnunk, hogy az Universiade az egyetlen, amivel a Tatár Köztársaság fővárosa kapcsolódik a nemzetközi vérkeringésbe. Itt van ország egyik legsikeresebb gazdasági övezete, Alabuga, és számos ipari park is.

Új ruhába öltözött az ezeréves város

Kongresszusok, konferenciák, üzleti megbeszélések, kulturális fesztiválok sorának ad otthont az ezeréves város, melyet 1005-ben bolgár-törökök, a volgai bolgár törzsek alapítottak. Iparának legismertebb termékei magas röptű pályát írnak le: az itt gyártott helikopterek a világ 80 országában közlekednek, miként a Tupoljev tervezőiroda termékeinek gyártására szakosodott repülőgépek is távoli országokba viszik a légi utazókat.

S hozzák is – a megújult, nemzetközi színvonalú repülőtéren még a látáskárosultak számára készült Braille-írásos információs tábla is van, a reptérről pedig az Universiade előtti hetekben avatott gyorsvasút viszi a látogatót a város központjába. Lesz is forgalma az expressznek, hiszen a július 5-17. közötti seregszemle az olimpia utáni legnagyobb sportrendezvény, s mind a sportágak (27), mind a résztvevők számában (12 500 sportoló) rekordokat dönt, s akkor még nem beszéltünk az érkező kísérőkről, edzőkről, a technikai személyzetről, a versenybírókról, s az önkéntesek több tízezres seregéről.

Igencsak átalakult, formálódott, csinosodott a város – akár az egy esztendővel ezelőtt látottakhoz képest is. Mindenütt parkosítanak. Nem túlzás: tízezrével ültetik ki a termetes fákat, ligeteket – melyek már most is árnyat adnak, de évek, évtizedek múlva is felüdülést, pihenést, egészséges környezetet, tiszta levegőt nyújtanak a városlakóknak. Akiknek egyébként nem kell messzire menniük, ha természetes környezetben akarnak pihenni: a Kazanka és a Volga hatalmas öblei, a Kaban-tó és számos kis tavacska körbefogja, átöleli a települést, s délre pedig közvetlenül Kazany alatt ér véget a Szamara-víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva: a város határainál kezdődik a Volga leghatalmasabb tározója.

Egy hatalmas sportesemény házigazdájánál alapkövetelmény, hogy a versenyek megrendezésére és az edzéslehetőségek biztosítására rengeteg stadionnal, csarnokkal rendelkezzen. Ezek egy része felújított, korszerűsített, ám a játékokra használt 64 sportkomplexumból 30 kifejezetten az Universiade kiszolgálására épült. A kétszeres orosz bajnok Rubin futballcsapata is új otthont kapott: a kacsalábon forgó Kazan Aréna a véghajrában, június első napjaiban készült el, így aztán az Universiade központi helyszínén a főiskolás világjátékok után a város focicsapata méltó körülmények között fogadhatja majd vendégeit. Jeles látogatókból eddig sem volt hiány, hiszen „megégett” Kazanyban az Európa Liga-címvédő Atletico Madrid, kikapott itt tavasszal a Chelsea is, s a légiósokkal teletűzdelt tatár futballsereg nem is olyan régen idegenben szerezte meg a Barca, és az Inter skalpját ….

Kazany várja a debreceni egyetemista sportolókat is

De nem csupán a kecses formájú Aréna, hanem például a város másik híres együttesének, a KHL-bajnokságban vitézkedő Ak Barsz hokicsapatnak otthont adó Tatneft jégpalota (az Universiadén a cselgáncs helyszíne) is Kazany sportjának ékköve. De sorolhatnák a többi létesítményt: a 19 szabadtéri és hat fedett pályával rendelkező Kazan Tennis Academy központját, az új tornacsarnokot, a 2011-ben átadott evezős és a kajak-kenu centrumoti is. Ez utóbbi a nyíltvízi úszóversenyek házigazdája lesz. A Debreceni Egyetem olimpiai bajnok klasszisa, Risztov Éva ezúttal nem mártózhat a Kazanka vizében – mert már teljes gőzzel a június második felében esedékes barcelonai vébére készül, s ilyen rövid időn belül két hosszú távú versenyt nem lett volna célszerű a programba illeszteni.

Ott lesz viszont Kazanyban egy másik debreceni, az ifjúsági olimpiai aranyérmes, felnőtt Európa-bajnoki ezüstérmes Biczó Bence, akit egy ismeretlen orosz ismerős üdvözöl majd a Vízisportok Palotájában. A vadonatúj létesítmény beüzemelésében segédkező moszkvai szakember, Vadim Akhmadiev az elmúlt esztendőben versenybíróként a Debrecenben rendezett kontinensbajnokságon is közreműködött, s igen kellemes emlékekkel tért haza a Hajdúságból.

– Nagyszerűen sikerült Európa-bajnokság volt, le a kalappal a debreceni rendezők előtt! – sommázta élményeit a Dehir.hu munkatársának, s aztán olyan lendülettel vezette végig a magyar látogatót a hatalmas birodalmon, hogy alig győztük követni. Pedig szükséges volt lépést tartani, mert az 50 ezer négyzetméteres (!) Aquatics Palace igazi labirintus: két 50 méteres, valamint egy 33-as medence, a mű- és toronyugrásnak otthont adó létesítmény, számtalan öltöző, étterem, iroda, edzőhelyiség található az épületen belül.

– Ideális helyszín a 2015-ös vizes világbajnoksághoz – bólogat a vendég, ám Vadim máris korrigálja a megállapítást.

– Nagyszerű helyszín, akár a vébére is. Mégsem e falak között lesz majd a világbajnokság. Csak edzéseket tartanak itt, a versenyek a szomszédban lesznek… – s a szomszédos futballstadion irányába mutat. – Kazany azzal az egyedi ötlettel nyerte el a két év múlva esedékes úszó-, műugró, műúszó és vízilabda világbajnokság rendezési jogát, hogy az Aréna játékterén két mobil úszómedencét helyez majd el. Így a stadion körbefutó lelátóiról 45 ezer szurkoló nézheti a versenyeket vagy a pólómeccseket.  S ha vége a vizes vébének, ismét jöhet az átváltozás. Ha nem is azonnal, de néhány év múlva újból világverseny házigazdája lesz a város, s ismét főszerepet kap az Aréna: a 2018-ban esedékes oroszországi labdarúgó vébé egyik csoportjának meccseit e stadionban rendezik majd.

Ez az újabb sportos projekt persze ismét mozgásba hozza majd a máris nagy fordulaton pörgő orosz gazdaságot, lendületet ad az építkezéseknek, s a város fejlődésének is. S ami elkészült, azt már nem lehet elvinni innen – akkor sem, ha lepergett a sportesemény… Most az a nagy hír, hogy a focivébé idejére (tízmilliárd dolláros beruházás keretein belül) felépül a Moszkva és Kazany közötti nagysebességű vasút, melyen a jelenlegi 11,5 óra helyett alig több mint három óra alatt vonatozhatunk majd a fővárosba, vagy onnan vissza. A Moszkva-Vlagyimir-Nyizsnyij Novgorod-Csebokszári-Kazany útvonal kiépítésével párhuzamosan dolgoznak a déli irányba vezető Kazany-Adler (Szocsi) szakaszon is, így a focivébé újabb helyszíne, a 2014-es téli olimpiának otthont adó Fekete-tengeri város is elérhető lesz majd szupervasúton.

Fehér Kreml: Rettegett Iván előbb megostromolta, majd újjáépíttette

De az még odébb van. Ajánljuk egyelőre az Universiadéra utazó hat fős debreceni sportküldöttség (Biczó Bence úszó és edzője Sántics Béla, az atléta Koroknai Tibor, a vívó Mihály Kata és Zavoda Dóra, és a vízilabdázó Halek Márton) figyelmébe, hogy a versenyek után szakítsanak időt maguknak arra is, hogy korzózzanak esténként a népszerű Bauman sétálóutcán, nézzék meg a Petropavlovsky székesegyházat, a Sultanovskaya mecsetet, csobbanjanak az Aquapark Riviera folyóparti víziközpontjában. De első sorban és mindenekelőtt: irány a fehér Kreml, Kazany legfőbb látványossága! Csodálatos látvány, a nap bármely szakában.

Nem sokkal azt követően, hogy a 16. század közepén IV. (Rettegett) Iván cárnak kiáltotta ki magát, szinte azonnal megkezdte hadjáratait Kazanyi Tatár Kánság leigázására. Évtizedes háború és az utolsó ostrom véres harcai után a híres erőd 1552. október 13-án elesett – történelmi párhuzam: Eger török ostromának évében –, ám a nehezen kivívott győzelem korántsem jelentette a harcok végét. Rettegett Iván még a város meghódítása (s Asztrahány 1556-os bevétele után) is kénytelen volt két hadjáratot vezetni a Volga vidékére, hogy letörje az újra és újra fellángoló ellenállást, s a területet véglegesen beépítse az orosz birodalomba, s konszolidálni tudta hatalmát az Urálig terjedő területeken.

A fehér Kreml a tatár és orosz emlékek, az egykori és a csaták után emelt épületek csodálatos keveredése. „Két kultúra, két világ egybeolvadása a város közepi domb tetején álló vakítóan fehér erődítmény” – számol be a látványról Jenkinson középkori brit utazó, kinek feljegyzéseiből tudjuk, hogy a 16. század második felében 30 ezer ember élt a vízárkokkal és bástyákkal övezett falrendszer határain belül.

Változott a világ. Napjainkra múzeum lett középkori településből, s turisták, a világ minden szegletéből érkezett látogatók koptatják az utcaköveket – a csaknem másfél milliós lakosság pedig a falakon kívül éli mozgalmas mindennapjait.