Nagyító alatt a futballgazdaság: piac és produkció fényévnyi távolságban

---

A közgazdász ironikus megjegyzése: ha a klubok egyetlen nézőt sem engednek be, jobban járnának, mert legalább megmaradna a rendezési költség jelentős része.

---

Muszbek Mihály sportközgazdász az immár hatodik alkalommal megtartott Sportgazdasági nagyító című előadásában sportszakmai, sportgazdasági, sportmarketing, infrastrukturális és sportimázs szempontok alapján elemezte a 24.hu hírportál cikkében a magyar labdarúgás 2015-ös évi teljesítményét.

A sportközgazdász szemléletes példával a magyar labdarúgást összességében Klein Dávid K2-expedíciójához hasonlított. Úgy fogalmazott, az alaptáborig viszonylag egyszerűen és gyorsan fel lehet jutni, de a további táborokhoz való felkapaszkodás, végül a csúcstámadás egyre nehezebb és nehezebb, ráadásul sok esetben nem csak az ember kiváló felkészültsége, kitartása befolyásolja a végső sikert, hanem más is. A magyar labdarúgás 3000 méterrel a csúcs alatt az alaptáborban ácsorog épp. Elindult ugyan az egyes tábor felé, de csak részsikereket ért el.

A nemzeti válogatott produkciójáról azt mondta, hogy az teljes nézői és sportgazdasági siker. Muszbek a válogatott osztatlan sikerét számok nyelvén abban látja, hogy a nemzeti tizenegy mind a hét hazai meccsét gyakorlatilag telt ház előtt (22 ezer néző) játszotta, amelyekre összesen 150 ezer néző váltott jegyet. Az Európa-bajnokság négy mérkőzésén még szembetűnőbb módon mintegy 70 ezer honfitársunk látta a helyszínen a csapatot, ergo fizetett 100-200 ezer forintot azért, hogy élőben biztathassa Dzsudzsákékat.

A válogatott mérkőzéseit összesen 6,5 millió ember tekintette meg a televíziók előtt, átlagosan 900 ezer ember ülte végig a hét meccset (nem csak odakapcsolt).

A válogatott sikere kapcsán dicséret illeti az MLSZ-t és a politikát is a visszafogottságért. A sikerek első számú kovácsaként a változás alapjait lerakó Dárdai Pált említette: "A magyar labdarúgásban soha ilyen hiteles, kommunikálni tudó futballszakemberrel nem találkoztam."

A nemzeti csapat keretének piaci értéke a 2015-ös Eb-kijutás kapcsán furcsa módon nem nőtt, hanem csökkent a 2014-es évhez képest. Eddig még senkinek sem sikerült tőkét kovácsolnia belőle (2014-es piaci érték 50,7 millió euró szemben a 2015-ös 49,04 euróval), bár ennek ellenkezőjét még be lehet bizonyítani a 2016-os nyári átigazolási piacon augusztus 31-ig.

Utánpótlás játékosaink ügyesek, de úgy látszik valamit nem tanítanak meg nekik elégé - állapítja meg a 24.hu írásában a sportközgazdász. Még nagyobb probléma, hogy az utánpótlásnak nincs számottevő eredménye. Az összes utánpótlás válogatott összes mérkőzését figyelembe véve 56 mérkőzésből 11 döntetlen és 20 vereség mellet 25-öt sikerült megnyerni. Az U21-es korosztályból Balogh Norbertet, Nagy Ádámot, Kleinheisler Lászlót és Kalmár Zsoltot sikerült értékesíteni. A négy játékosért mintegy 6 millió eurót kaptak a klubjaik, míg az akadémisták országos éves nevelési költsége 12 millió euróra rúg. A magyar kluboknak végre illene eldönteniük exporttálnak, vagy importálnak?

Az OTP Bank Liga értékelésével kapcsolatban Muszbek Mihály a 24.hu cikke szerint megállapította, hogy a Videoton termelte az NB I csapatai veszteségének több, mint a felét. A felnőtt klubfutball szintjén jól látható az összefüggés a játékos érték-összegek és az NB I-es helyezés között. Érdekesség azonban, hogy a “feltőkésített” klubok – Videoton 1,1 milliárd, FTC 149 millió – a legnagyobb veszteségtermelők is.

Összességében a 12 NB I-es klubnak 16,716 milliárd forint bevétele volt a 18,649 milliárd kiadással szemben, ami mínusz 1,989 milliárd forintos adózás utáni eredményt, azaz ennyi veszteséget jelent. Érdekes módon a tabella hátsó felében végző csapatok – Honvéd, Puskás, Haladás, Vasas – és a Paks, nyereséggel zárták a 2015-ös évet.

A legnagyobb probléma, hogy a szurkolói szám nem nő, így a nemzetközi futballgazdaságban használt egyik legfontosabb pénzügyi értékmérő, az un. meccsnapi bevétel talán az egy Ferencvároson kívül nem létezik. A klubok többségénél, ha egyetlen nézőt sem engednek be, jobban járnának, mert legalább megmaradna a rendezési költség jelentős része.

Klubfutballunk kapcsán nem érdemes beszélni, hirdetői, szponzori bevételről sem, mert piaci alapú lényegében nincs.

Klubfutballunk kapcsán egyetlen pozitívum, hogy már az egymást követő második évben az OTP Bank Liga klubjai nagyobb összértékben adtak el játékosokat, mint amennyiért vettek (+ 1,2 millió euró).