Paprikás csirke vs. foci vb - Avagy futballőrület női szemmel

---

Vége a munkahétnek, kezdődik a két napos pihenés. A gondos háziasszony már pénteken megtervezi, hogy mi legyen a hétvégi menü. Én is így teszek, ám ez a hétvége szokatlanul kezdődik. A vb láz elérte a DTV szerkesztőségét és engem is maga alá gyűrt. Felkészítem tehát a csirkepaprikást, jó bőven hagymával és a focival szimultánban készül a holnapi ebéd. Közben ismerkedem a világ futballjával. Persze csak korlátozottan: 90 percig. Nyugtatom magam: Ildi, csak lazán. Nem kérdés, hogy melyik feladatom lesz ma a könnyebb. No, és hogy melyikkel aratok majd nagyobb elismerést.

---

Csupa szín, egy másik világ tűnik fel az ünnepélyes megnyitón. Afrika lát minket vendégül. Egy hónapon át izgulhatunk, bosszankodhatunk a világ 32 nemzeti válogatottjának versengésén. Ennyit biztosan mindenki tud a foci VB-ről. Még én is. Ám amikor kiderült: a nyitómérkőzést kellene valahogy kommentálnom – no, eszement ötletnek neveztem a felkérést. Én meg a labdarúgás? A fociőrültek meg fognak ölni! Baráti körben még csak-csak mondogat okosakat az ember, de a nagyobb közönség elé - ha okos - butaságokkal nem áll. Most mégis ez a feladat. Férfiismerőseim rosszallása dacára a Forma 1-ben is Hamiltonnak szurkolok. Legutóbb az autómosóban is elárultam szimpátiámat – a srácok csak mosolyogtak és legyintettek. Ebből gondoltam, hogy valószínűleg nem osztják a véleményemet. Nem baj, az ember hallgasson az ösztöneire. Nem cserélem le Lewist. De hogy nyilvánosan kontárkodjam bele a labdarúgásba is?! Hiába próbálkoztam: nem tudtam kitérni a megbízás elől.

A mérkőzés előtt azon gondolkodtam: kinek is szurkoljak? Dél-Afrika vagy Mexikó? Játékukról a szerkesztőség vb-lázas férfialakulata mindent tud. Én nem. Ennek dacára úgy döntöttem: nem végzek előtanulmányokat. Marad a jóféle női megérzés. A Dél-afrikai csapat megérdemelne egy sikeres mérkőzést, elvégre ők a házigazdák. Őket választom. Így Dél-Afrika csapata maga mögött tudhat plusz egy szurkolót.

Az első félidő felén már túl vagyunk és azt még én is észrevettem: túl sok izgalmas nem történt – még a hosszabbításban sem. Mexikó kicsit határozottabbnak tűnik, de ezt még nem tudta gólra váltani. Ráadásul a közvetítés sem különösebben látványos – legutóbb a madridi BL döntőn láttam elképesztő kameramozgásokat. Így hát még szakmázni sem tudok - mégiscsak a focira kell koncentrálnom. Közben a csirkepörkölt már javában rotyog. Kicsit visszacsavarom a gázrózsát. Oda ne kapjon. Soccer Cityben vége az első félidőnek. Kihasználom a rövid szünetet. Sört kellene bontani – mégiscsak focit nézek. Mégis inkább egy jó bodzaszörpöt iszom. Finomabb és nem fogok tőle melléütni a billentyűzeten.

Indul a második félidő. Eszembe jut, hogy gyerekkoromban édesapám hogyan nézte a focit. Egy-egy gólnál hatalmas kiáltással üdvözölte kedvenc csapatát. Sokszor én is mellékucorodtam és hűségesen végigültem a 90 percet. Ő sörözött, én zsíros kenyeret ettem. Mert a foci nem csak a labdarúgásról szól. Jó volt úgy együtt lenni és én is bennfentesnek éreztem magam. Próbálkozik a két csapat, de eddig nem ért hálót a labda. Közben a csirkepaprikás célba ért. Beelőzte a mérkőzés végét. Legfeljebb még csinálok hozzá egy jó kis uborkasalátát – elvégre kell a sikerélmény. És ez a biztosabb.

Mivel a mérkőzés továbbra sem pörög fel és a csapatok is fáradtnak látszanak, azon gondolkodom, hogy Dél-Afrikában most éppen tél van. Miközben én a hőségben, lábam mellett a még jobban kitikkadt puli kutyával pihegek a nappaliban, addig a johannesburgi stadion lelátóin kabátban ülnek a nézők. Nem sokáig mélázhatok ezen: GÓÓÓL! És Dél-Afrikának! Az 55. percben a dallamos nevű Tshabalala bombázott. 1:0! Lehet, hogy a sportfogadásban még lennének esélyeim?

A vezető gól újratölti a hazai csapatot – kicsit bátrabban támadnak. Látszik, hogy ezt a pozíciót már mindenáron megtartanák. Ám Márquez jóvoltából a 79. percben elolvadnak a reményeim: Mexikó egyenlít és 1:1!

Izgalmasabb a második félidő! Biztos a gólok teszik, de lendületesebb lett a foci. Komoly a küzdelem. Közben hihetetlen a szurkolótábor zaja – egy hónapig fárasztó lesz hallgatni. Közben választott afrikai csapatom még egy kapufáig jut, de az eredmény nem változik. A hosszabbítás sem hoz újat a vb nyitómérkőzésén: Dél-Afrika - Mexikó 1:1! Vissza a konyhába. A csirkepörkölthöz. Holnap még szaggatok egy kis galuskát, behűtöm az uborkasalátát és kiütéssel győzök az ebédnél.

A foci közös téma, a foci közös program. Világbajnokság idején még inkább. Lehet vitatkozni a kedvencekről vagy éppen a riválisokról. Akár sör, akár bodzaszörp mellett. És ami talán még fontosabb: az edzettségről, a taktikáról és a csapatjátékról is szól. Ezekből kellene a mi dolgos hétköznapjainkba is sokkal több! Ha nem jön össze, akkor marad az itthoni csirkepörkölt.

Dél-Afrika-Mexikó 1-1 (0-0)

G: Tshabalala 55., ill. Marquez 79.