Puskásék is parádéztak a Nagyerdei Stadionban, ahol még makulátlan a magyar mérleg

---

Debrecen - Eddigi két itteni meccsén tizenegyet lőtt, s csak hármat kapott válogatottunk. Csütörtök este a dánok ellen kellene folytatni a szép sorozatot.

---

A május elsejei avatóünnepség, s a néhány nappal későbbi első hivatalos bajnoki meccs után a magyar válogatott Dánia elleni mérkőzésével a labdarúgás nemzetközi vérkeringésébe is bekapcsolódik a teljesen újjáépült Nagyerdei Stadion.

Az 1934-ben elkészült „régi” Nagyerdei Stadionban a legtöbben 1952-ben, egy Magyarország B – Bulgária B válogatott meccsen voltak, akkor 32 ezer ember zsúfolódott a lelátókra. Nemzetközi összecsapásnak még hat alkalommal adott otthont a szép környezetű debreceni stadion. A Közép-Európa Kupa sorozathoz tartozó 1934-es avatómeccsen az olasz Bologna volt a Bocskai FC ellenfele, s a hajdúsági profi csapat 2-1-re nyert.

A háború után az 1949-es esztendő két fontos találkozót hozott a Nagyerdei Stadionnak: július 6-án a magyar válogatott felkészülési mérkőzésen 4-0-ra győzött a Debreceni Lokomotív ellen, négy nappal később pedig Puskásék immár az aréna első hivatalos válogatott mérkőzésén gólzáporos meccsen 8-2-re leiskolázták Lengyelország nemzeti együttesét.

Az ötvenes évek végén volt egy bemutató jellegű Vidék válogatott – Magyarország (0-3) összecsapás (1958 tavaszán), majd bő húsz esztendő elteltével következett a második hivatalos válogatott meccs, a finnek elleni Eb-selejtező (3-1). Ezt követően még két kupameccset is vívott a Loki, ugyancsak 1979 őszén: előbb a jugoszláv Zenica, majd az olasz Udinese elleni KK mérkőzés zárult gól nélküli döntetlennel. Ezt követően kiesett a nemzetközi körforgásból az aréna, a debreceni foci is ingázásba kezdett az NB I és az NB II között, s az 1993-as első ligás szereplést már az Oláh Gábor utcai stadionban kezdte meg a DVSC.

Hivatalos válogatott mérkőzést tehát kétszer játszottak a most megújult aréna elődjében. Harminc esztendő telt el a két találkozó között – s immár harmincöt évet kellett várnunk arra, hogy ismét Debrecenben vendégeskedjen a magyar nemzeti együttes.

Az első fellépés sok szempontból érdekes lehet: nem csupán az eredmény okán (8-2-re vertük a lengyeleket), de azért is, mert a formálódó Aranycsapat első sikerének lehetett tanúja a 30 ezres nagyerdei publikum: a fotó is bizonyítja, hogy 1949. július 10-én Puskás és Czibor is koptatta a stadion gyepét, mint az eredmény mutatja, a magyarok igencsak szorgoskodtak a gólvágásban. Deák „Bamba” Ferenc nyitotta meg a gólok sorát, s a legendás újpesti csatár még háromszor talált a polákok kapujába, Puskás Ferenc kétszer volt eredményes, Keszthelyi Mihály és Egresi Béla egy-egy gólt jegyzett.

A Nagyerdei Stadion első hivatalos válogatott mérkőzésén pályára lépett csapat: Henni – Balogh, Börzsei, Lantos, Bozsik, Lakat, Egresi, Keszthelyi, Deák, Puskás, Czibor. – Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

Bő harminc esztendővel később, 1979 nyarán ismét győztes válogatott mérkőzést láthatott a debreceni publikum: 18 ezer néző előtt csapatunk Európa-bajnoki selejtezőn 3-1-re nyert Finnország ellen. Más kérdés, hogy a győzelem sem segített a kontinensvetélkedő nyolcas döntőjének eléréséhez: a görögök 7 ponttal jutottak tovább, a magyar és a finn válogatott (ötven százalékos mérleggel) egyaránt 6 pontot gyűjtött, míg a szovjet csapat 4 ponttal lett a kvartett utolsó helyezettje.

Magyarország – Finnország 3-1 (2-1)

Európa-bajnoki selejtező, a magyar válogatott 542. meccse, 1979. október 17.

Debrecen, Nagyerdei Stadion, 18 ezer néző, játékvezető: Corver (holland).

Magyarország: Zsiborás (FTC) – Szántó (DVTK), Salamon (DVTK), Kutasi (DVTK) – Tatár (DVTK), Póczik (Rába ETO) – Borostyán (DVTK), Kiss L. (Vasas), Weimper (Bp.Honvéd), Kuti (Dunaújvárosi Kohász), Fekete (Újpesti Dózsa).

Csere: Borostyán helyett Bodonyi B. (Bp. Honvéd, 46.) és Kutasi helyett Kiss J. (DVSC, 71.)

Gólok: Fekete (25. és 44.) Tatár 49.), ill. Taivola (47).

A csereként beállt két focista pályára küldésével a házigazda város szurkolóit tisztelte meg Lakat Károly szövetségi kapitány, hiszen az akkor 27 esztendős Kiss János az újonc NB I-es Loki védelmének biztos tagja volt, míg a 23 éves Bodonyi Béla Debrecenben nevelkedett (1973-76 között a DVSC, aztán 1988-ban a DMVSC csatára), igaz a válogatottság idején már a Bp. Honvéd színeiben szerepelt.

A Hajdúböszörményben született Kiss János (62 esztendős) a Loki védőjeként 1979 és 1988 között összesen 140 első osztályú mérkőzésen szerepelt és két gólt szerzett. 1975-ben került Lokihoz, ahol háromévnyi sikertelen próbálkozást követően társaival 1979 tavaszán sikerült kiharcolnia az NB I-be jutást, melyet június 3-án a Nagyerdei Stadion 20 ezer tomboló nézője előtt a Nyíregyháza elleni győztes mérkőzésen vívott ki a Loki.

Nem csoda tehát, hogy abban az esztendőben Debrecennek is jutott válogatott mérkőzés. A fővárosi foci visszaesése már akkor érzékelhető volt, a vidéki helyszínek nagyobb nézősereget kínáltak, mint a Népstadion. Budapesten, a magyar-görög Eb selejtezőn (0-0) 15 ezren, az Egyesült Államok elleni tét nélküli barátságos blama (0-2) idején mindössze 5 ezren voltak, miközben az olimpiai selejtezők Diósgyőrött 30 ezer, 22 ezer és 20 ezer drukkert vonzottak a románok (3-0), a lengyelek (2-0) és a csehszlovákok (3-0) ellen.

Most ismét telt ház várja majd pályára lépő csapatokat: akárcsak az újjáépült stadion május eleji nyitómérkőzésén, az Újpest elleni sikeres bajnokin (3-1), a megszépült Aréna új életének első hivatalos válogatott mérkőzésén is dugig tömött lelátók előtt játszik majd csütörtökön 20.15 órától Magyarország és Dánia nemzeti együttese.

Az, hogy folytatódik-e a magyar válogatott debreceni eddig makulátlan sikersorozata, nem garantálható, ám az biztos, hogy nem kell újabb három évtizedet várnunk a következő nemzetközi mérkőzésre, válogatott összecsapásra. Az előbbire már „jegyet váltott” a Loki bajnoki helyezésével (remélhetőleg BL-selejtezőt vív majd nyár közepén a csapat), a nemzeti együttes pedig olyan otthonra talált a minden igényt kielégítő Nagyerdei Stadionban, ahová szívesen tér majd vissza.