Hogyan válhat hiteltelenné egy tüntetés a szegények mellett?

---

Debrecen – Munka és megélhetés, remény vagy reménytelenség. Kit mit tett és tesz a szegénység ellen? És ki használ fel kit? Jegyzet.

---

Volt egy tüntetés Debrecenben. A megmozdulást a Közmunkás Szakszervezet szervezte a Magyar Szocialista Párt hathatós támogatásával. Meg is lett az eredménye, elmentek demonstrálni akár százan is. A megyei kormányhivatal épülete előtt többen felszólaltak, munkát és tisztességes béreket követelve, négy és félmillió éhező magyar ember sorsáért aggódva.

Láthattunk a szervezők között jó ismert arcokat. Például Juhászné Lévai Katalint is. Ezek szerint a hajdú-bihari önkormányzat egykori elnökének a lelkét is nyomja a hazai szegénység. Kár, hogy erre országgyűlési képviselőként és elnökként mintha kevesebb figyelme jutott volna. Ha emlékszünk, az ő „uralkodása” alatt épült fel az M3-as Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park – más néven  Polgári Pihenőpark – nagyjából kétmilliárd forintért. A beruházás 2004-ben indult, a második ütem munkálatait a megyei önkormányzat finanszírozta.

Amikor az MSZP átadni kényszerült Hajdú-Bihar irányítását, mindjárt kiderült az, amit már józan ésszel is sejteni lehetett: a gigaberuházás értelmetlen, használhatatlan, funkciótlan. Úgy költöttek rá – állítólag – kétmilliárdot, hogy például hiányzott az étkezési és szálláslehetőség, nem volt megoldott a szennyvízelvezetés és megfelelő vizesblokk. Ráadásul még egy megfelelően megépített park sem volt értelmes beruházás azon a helyen, a „senki földjén”, ami mellett mindenki csak elszáguld az autópályán.

A park árából a megye 82 települése kaphatott volna egyenként 25 millió forint támogatást, mutatott rá akkor Rácz Róbert, a megyei közgyűlés Juhásznét váltó elnöke. Ezeket a 25 millió forintokat a szegénység elleni küzdelemben is fel lehetett volna használni akkor, amikor a hatalom – és a cselekvés lehetősége – a kezükben volt, ám ennél egyszerűbbnek tűnik most szónokolni, mások bajából politikai tőkét igyekezvén kovácsolni.

De a pihenőparkos sztori már a múlt, gondolhatják a szocialisták, és remélhetik, már nem emlékszik rá senki. Pedig igen...

Ahogy arra is, hogy évekig tartott Tóth József egykori megyei közgyűlési alelnök pere. A vádhatóság szerint 2004-ben a polgári pihenőpark építésénél indított közmunkaprogramban több szabálytalanságot követtek el. Fiktív gépjármű-menetleveleket állítottak ki, és a bérek kifizetésénél sem jártak el törvényesen.

Pallás György is felszólalt a tüntetésen, aki az MSZP parlamenti képviselőjelöltje, egykori önkormányzati képviselő, és pedagógusként pontosan tudhatná, hogy a kormány nem tétlen kollégái ügyében. A pedagógusok bérét éppen a Fidesz-kormány rendezte: az előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetését követően egy év alatt három alkalommal növekedett generálisan a pedagógusok bére. Manapság a pályakezdők 165 ezret vihetnek haza, a legidősebb tanárok pedig akár bruttó 300 ezer forint felett kereshetnek. Az őszi emeléssel egyébként a bérkorrekció még nem ér véget. 2017 szeptemberéig minden tanévkezdéskor újabb ütem következik, amelyet a minimálbér emelése és az életpálya-fokozatok közti továbblépés menet közben is többször kiegészítenek. Persze pedagógusnak lenni ettől még továbbra sem jelenti a gyors meggazdagodás útját, de az út a tisztes megélhetés, és nem a szocialisták által mostanság sűrűn emlegetett éhezés felé vezet. Szemben azzal, ahogy azt sugallják a bal oldalon.

De ha már éhezés: bizonyára emlékeznek még az olvasók, hogy annak idején a szocialisták éhségmenetén gyalogolt például az a Simon Gábor, aki 240 millió forintot kötött le egy osztrák bankban... Vagy ott igyekezett Nyakó István szocialista képviselő is, aki aztán társaival a nagy menetelés fáradalmait a gyöngyösi önkormányzati strand szaunájában pihente ki. De említhetjük Gyurcsány Ferencet is, aki egy miskolci panellakásba költözött be pár napra...

Ők volnának a hiteles emberek, ha a szegénység elleni küzdelemről van szó? Tényleg ezt gondolnák a szakszervezeteknél? Ezek az akciók ugyanis a legkevésbé sem oldották meg a hazai szegénység kérdését. Ellenben azzal, hogy a szocialisták rátelepedtek ezekre az eseményekre, felhasználták és kihasználták az embereket, hiteltelenné tették ezeket az eseményeket.