Lehet virág a lépcsőházban, csak ne balettozzon a debreceni tűzoltó
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.25. 14:06 | Frissítve: 2012.11.26. 14:43
Vége a sivár folyosók korának! Újra lehet kint virág, csak be kell tartani a szabályt. Nagyjából egy év után ott vagyunk, ahonnan indultunk. Jegyzet.
Ismét lehet virágot tartani a lépcsőházakban. Jó hír ez mindazoknak, akik társasházban illetve lakótelepen élnek. S akik elég sokan lehetnek, az ország nem kis része lakik ugyanis ilyen körülmények között. Az öröm persze nem egyértelmű számunkra. Miért kellett ennyi idő ahhoz, hogy a törvényalkotók belássák, nem minden törvény jó, ami szigorú ugyan, viszont köszönő viszonyban sincsen a valósággal?
Januárban a Dehir.hu oldalon is hírt adtunk arról, hogy büntetni fognak a tűzoltók, ha virágot találnak a lépcsőházakban. Miért is? Tűzvédelmi okokból. Mert az esetleges tűzoltási, katasztrófavédelmi munkák során zavaró tényező lehet, ha növényekkel, esetleg más tárgyakkal el van rekesztve a folyosó. Nyilván érthető, ha tűzrendészeti okokból azt mondjuk, a lépcsőházi folyosót vagy a gangot nem illik telezsúfolni akkora holmikkal, hogy a szomszéd Erzsike néni is csak a lépcsőkorláton balettozva tudja hazacipelni szatyrában a csirkenyakat. A jogszabály megalkotói előtt bizonyára olyan lépcsőházak képe lebegett, ahol minden lépcső, lépcsőforduló tele volt cserepes virágok tucatjaival. Ami tényleg zavaró lehet, ha ég a hatodik emeleti lakás, a lift nem működik, az oltani rohanó tűzoltó meg nem fér el tőlük, mellettük. Csakhogy ez nem általános kép. Debrecenben sem kellett kiirtani minden lakásban tartott kutyát és macskát, csak mert a városban egy vagy két ember bezsúfolt a portájára vagy a lakótelepi otthonába tíz-húsz példányt a fent említett jószágokból. Másrészt a cserepes virág nem flanc, nem úri módi, nem unatkozó tömegek hobbija. Jelenléte az életünkről is szól, arról, hogy ki-ki próbálja a lakókörnyezetét a maga módján, a lehetőségei szerint szebbé, emberibbé varázsolni. Általában nem kell ehhez extrém módon sok minden. Egy-két cserepes virág, kaspó alkották a folyosói díszleteket. Esetleg kispad, amelyre ülve fel lehet húzni a cipőt, vagy letenni rá a szatyrot, míg előkereste Pista bácsi a kulcsát, vagy egy folyosón tárolt bicaj, amit egyébként máskülönben talán elloptak volna a közös tárolóból, s ami senkit nem zavart éveken át – kivéve a törvényalkotókat, meg persze a tűzoltóságot.
A döntés úgy szólt, hogy áprilistól jön a horror, azaz: akár 30 ezer forintos büntetést is ki lehet osztani egyetlen muskátliért. Mivel fizetni senki nem szeretett volna, a szép (meg a kevésbé szép...) magyar lépcsőházak kiürültek. Sivár lett mind, mint az angol betegről szóló film háttere. Halálos, szürke, unalmas. Az április meg eljött, és kiderült az is, hogy annyira nem töri magát a tűzoltóság hogy szórja a büntetéseket, mert a nép által nyilvánvalóan igazságtalannak érzett intézkedések roppant népszerűtlenségét nem feltétlenül jó felvállalni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tűzoltóság ne végezte volna a dolgát. Voltak ellenőrzések, de túl azon, hogy néhány figyelmeztetést kiosztottak a fegyelmezetlen lakóknak, akik nem voltak hajlandók lemondani az emberi lakóterekről, júliusig még nem bírságoltak.
November 13-án pedig hatályba lépett az a rendelet, amely szerint „újra lehet a lakóépületek menekülésre szolgáló közlekedőin növényeket elhelyezni, de az épület kiürítésére szolgáló folyosókat ezután sem lehet 110 centiméternél kisebbre szűkíteni”. Ez pedig tényleg jó hír, mert ha eddig nem dobáltunk ki minden virágot, akkor most vissza lehet hozni őket. Megint állhat páfrány az ablak előtt, muskátli a párkányon, filodendron a lépcsőfordulóban. Ha jól értjük a rendeletet, és ha nem akadályozza a közlekedést, akár a bicikli és a kispad is visszakerülhet. Van ugyanis olyan lépcsőház, ahol ezek mellett még bőven lesz 110 centi a tűzoltóknak. Akikről egyébként feltételezzük, elég kemény legények ahhoz, hogyha oltani, meg menteni akarnak, nem csak az ajtót lesznek képesek betörni lendületből, de még a nyomorult kaktuszt is félrerúgják...
A kérdés azonban az: miért kellett ennyi idő belátni azt, hogy ez a lépcsőházas-muskátlis-horror nem jó? Akik annak idején kiötölték, hogy le kellene csupaszítani a folyosókat, a társasházi belső tereket meg kiüríteni, azok nem tudtak volna egy kicsikét előre gondolkodni? S még idejében azt mondani, állj, ez nem jó, ne a virágot dobjuk ki, hanem az ötletet? Ha pedig van valami korábbi szabály, ilyesmit előírás, azt gyorsan vizsgáljuk felül, mert ha valami, az aztán aligha cél, hogy az emberek rosszul érezzék magukat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)