Letiltáshullám érkezhet a letöltéshullám nyomában?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.02.11. 07:56 | Frissítve: 2012.02.11. 18:15
Debrecen – A pánikba esett internetfelhasználók ACTA-ellenes tüntetésre készülnek Magyarországon is. De tudjuk-e, hogy valójában miért vonulnának utcára?
Pánik és bizonytalanság uralkodik pár hete az internetfelhasználók körében. Az Európai Unió, és annak 22 tagállama ugyanis január 26-án aláírta az ACTA-t, azaz a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, ennek következtében pedig sok hazai internetező érzi magát gyászos hangulatban.
Részben azért is, mert januárban nem ez az egyetlen sokk érte a netezőket: az év elején véget ért a Megaupload oldal karrierje is. Az FBI ugyanis lecsukatta a birodalom fejét, a milliomos – vagy inkább milliárdos? – Dotkomot. A Megaupload megszűnésének következtében pedig jó néhány, Magyarországon is népszerű letöltő oldal lehúzhatta a rolót.
ACTA, SOPA, PIPA
Az ACTA mellett két másik fogalommá érett betűszót is megtanulhattunk az elmúlt hetekben: ez a SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect IP Act). Ezek olyan amerikai törvényjavaslatok, amelyek a szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmakat közvetítő weboldalak elleni fellépésekről rendelkeznek. A SOPA tevékenysége azért érdekes a hazai netezők számára, mert nevéhez fűződik annak a jogi eljárás bevezetésének az ötlete, mely lehetővé tenné, hogy az az ügyészség bírósági engedélyt kérjen, és az alapján eljárjon külföldi (tehát nem amerikai) domain nevet használó „jogsértő oldalak” ellen, s elmenjen akár addig, hogy az IP-cím alapján a felhasználót letiltsák. Ez önmagában talán nem is olyan kemény lépés, ellenben a SOPA bírálói azzal érvelnek, hogy agresszív, minden alapot nélkülöző letiltáshullám is beindulhat (mondhatni: a letöltés hullám nyomában...), a törvény ugyanis semmiféle érdemi büntetést nem helyez kilátásba a jogtulajdosokra nézve, ha kiderül, csak hiszti volt az egész, nem történt valódi jogsértés.
Mit jelent mindez? Mivel jár az ACTA? Mit hoz a SOPA? Vége az ingyenes internet aranykorának? A Nagy Testvér végleg bekeményít? Vége a letöltéseknek, a file-cseréknek? A hatalom orrba vágja a kalózkodókat? Milliókat fognak fizetni a filmeket és zenéket tudatosan másoló, meg az egyszerűen csak gyakorlatlan (tájékozatlan, béna stb.) felhasználók is, ha véletlenül rosszkor és rossz helyre kattintanak?
Bár a felhasználók felháborodása óriásivá dagadt, mégsem kellene temetni az internetet. Bármilyen hihetetlen ugyanis, ott nemcsak illegális tartalmak vannak, hanem információ is. S bár az internetes közösség néhány ezer tagja február 11-én Magyarországon is csatlakozna a globálisan szervezett nemzetközi tüntetéshullámhoz, keressünk rá, valójában mi ellen folyna a demonstráció.
Kérdések és válaszok
Álljon itt rögtön egy újabb betűszó: ez az SZTNH, azaz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal, melynek honlapján kérdések és válaszok formájában viszonylag korrekt ismeretanyag olvasható arról, ami sokakat érdekel, de aminek sokan esetleg nem akartak (tudtak, mertek) utánajárni.
Tehát: „az ACTA egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. Az ACTA-ban foglalt szabályokat azonban egyetlen bíróság vagy hatóság sem alkalmazza közvetlenül. Az ACTA részes felei ugyanis azt vállalják, hogy jogrendszerüket az abban foglalt előírásokhoz igazítják - legalább a kötelező elemek vonatkozásában. Az ACTA tehát csak a nemzeti jogba való átültetése révén érintheti az egyes embereket. Fontos azonban látni, hogy a hatályos uniós és magyar jog már most is megfelel az ACTA kötelező rendelkezéseinek, így akkor sem lesz szükség sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítására, ha az ACTA hatályba lép az EU-ban és Magyarországon is.”
Magyarul: az ACTA semmilyen változást nem hoz a szellemi tulajdonra vonatkozó hazai szabályozásban, és nem érinti sem az eljáró hatóságok gyakorlatát, sem a fellépés szigorúságát. Amit az ACTA ígér, az Magyarországon nem a holnap, hanem a ma.
Lesz-e cenzúra?
Ami a többséget talán leginkább izgatja: lehet-e ezentúl milliós nagyságrendű kártérítések fizetésére kötelezni az embereket fájlcserélés miatt. Az SZTNH szerint nem. Az ACTA választási lehetőséget biztosít tagjai számára, milyen számítási módszerrel határozzák meg bíróságaik a kártérítést. Nálunk ma a PTK előírásai az irányadók, ami jelenleg is kielégíti az ACTA elvárásait. (Mielőtt bárki frászt kapna: a PTK nem egy újabb internetes rém betűsora, hanem a Polgári Törvénykönyv rövidítése.)
Internetcenzúra sem lesz, olvashatjuk az hivatal honlapján – az EU-s jogokkal ellentétes lenne ugyanis az internetszolgáltatókat a hálózatukon mozgatott információk szűrésére kötelezni. Ami egyben azt is jelenti, hogy az online szolgáltatók sem lesznek kötelesek kiadni fájlmegosztó felhasználóik személyes adatait a szerzői jogi jogosultak részére. Mi több: nem fogják betiltani a DVD-másolókat, és attól sem kell tartani, hogy a reptereken majd összeszedik a vámosok az iPodokat, mp3-játszókat, van-e rajtuk bármi jogsértő (értsd: lopott) tartalom.
Első nekifutásra ezek tűnnek a legfontosabbak. S bár tudjuk, hogy az ördög a részletekben szokott lakozni, azt tanácsoljuk, aki többet szeretne tudni, kattintson ide. Vagy: töltse le az ACTA végleges, elfogadott és aláírt szövegét magyarul.
S végül egy apróság: bár Magyarországon (is) össznépi játéknak számít filmek, zenék és egyéb tartalmak letöltése az internetről, attól az még nem lesz jogszerű és szabályos. Attól, hogy milliók folytatnak folyamatos törvénysértést, az még nem teszi semmissé magát a tényt. Lehet verni az asztalt, hogy nálunk drága a gyári CD, vagy másutt mennyivel keresnek többet a népek, s ahhoz képest milyen olcsó ott egy DVD vagy Blue-Ray korong, ez nem számít. Miközben a társadalom többsége elítéli a megélhetési bűnözés címkéje alatt elkövetett lopást, elsiklik afelett, hogy filmet vagy zenét lehúzni is pontosan ugyanazt jelenti. Még akkor is, ha alapvetően magáncélra töltöget a honpolgár. S ehhez képest mindegy, hogy egyben, vagy apró részletekben, torrentezve.
Mert ez nem több, de nem is kevesebb, mint elvenni valamit, amiért nem fizettünk. Ha jól értjük, az internetezők most ezért fognak tüntetni?
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)