A szőlőnek nincs ára, a borért viszont zsebbe nyúlunk

---

Indul a szüret: takarítsuk be a palackokat a polcokról. Spanyol meg ausztrál bor van 2-3 euróért, iható hazai 900 forintért, csúcsminőség akár 28 ezerért is – miközben az elmúlt tíz évben a magyar borszőlő felvásárlási ára 45 és 79 forint körül mozgott. Jegyzet.

---

Ősz van, küszöbön a szüret. Az üzletek is szüretre biztatják a vásárlókat, takarítsák be a polcaikra kihelyezett, s nem ritkán le is árazott palackokat. Olyan szép katalógusokat lapozgathatunk, hogy már a fotelben kedvünk támad bort venni, s majd bontani is.

Bor 900 forintért

A választás, hogy mi kerüljön a kosárba, nem könnyű. A mennyiség és a minőség nem feltétlenül járnak kézen fogva. Minél magasabb szintű borokat fogunk leszedegetni a polcról, annál kevesebb jut el a kasszáig, mert nem mindegy, mi mennyi: a legtöbb vásárlónak számít az ár is. Azért ne essünk pánikba: lehet iható, jó bort kapni 900-1200 forintos áron is. Olyat, amivel nem vallunk szégyent a vendég előtt sem. Viszont a komolyabb borok 3-4-5 ezer forint körül indulnak: ezekről zengenek ódákat a kritikusok. S joggal. Egy Gere Kopár vagy egy Szepsy aszú soha nem kerül az alsó polcokra: ezek elmennek 12 vagy akár 28 ezer forintért is

Bor 2 euróért

Amikor az árcédulákat nézi az ember, eltűnődik, hogy alakul ki egy bor ára. Egyik-másik üzletláncban lehet ugyanis akár 2-3 eurónak megfelelő összegért is spanyol, francia vagy olasz bort venni. Meglepő, de ezeknek az olcsó boroknak a többsége fogyasztható – bár nem csúcsminőség. Azzal együtt, hogy tudjuk, a hazai tételek vásárlásával a magyar gazdaságot is támogatjuk, nagy kérdés számunkra, miért éri meg ennyiért piacra dobni ezeket? Például azért, mert van, ahol évről évre jó a termés, és ki kell takarítani a pincét az új bornak. Vagy mert nagy tételben másképpen alakul az árképzés. S ne legyen kétségünk affelől sem, hogy egy francia vagy olasz gazda eleve nagyobb előnnyel indul, magasabb állami támogatást kap, mint magyar kollégái, tehát könnyebb helyzetben van.

Meló 365 napon át

A szőlővel való foglalatoskodás egész embert kíván az év 365 napján. Télen-nyáron van dolog a dűlőkben. A metszés, a kapálás, a permetezés, a kacsolás, a ritkítás, a szüret, a tőkék betakarása, ápolása, felkészítése a télre, óvása a fagytól kemény, fárasztó munka. Van, amit lehet géppel is végezni, de sokszor csak a kétkezi munka jöhet szóba. Akinek van szőlője, az persze még nem fog a mennybe menni. Kell pince, hordók: szűrés, derítés, kénezés stb. Nem árt, ha vannak vevők is: lehetőleg olyanok, akik nagy tételben gondolkodnak és nem másfél-két literekben. Vagy kell palackozó, címke, dugó, kapcsolat kereskedőkkel... S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy maga a föld is pénzbe került, ha pedig valaki új telepítésben gondolkodik, a fentieken túl idő is.

Szőlő 45 forintért

Ehhez képest nézzük, mit hoz – minden borászkodás nélkül – maga a borszőlő: az elmúlt tíz évben az átlagos felvásárlási ár Magyarországon 45 és 80 forint között mozgott. Még pontosabban majdnem 80 forint körül, a legjobbnak számító 2007-es évben 79,8 forintért vették át a gazdáktól a borszőlő kilóját, míg a legrosszabb évek 2004 és 2005 voltak a maguk 45 és 47 forint 30 filléres felvásárlási átlagával.

Megalázóan alacsony volt még az ár 2009-ben is, de tavaly ismét elindult valami – ekkor már 73 forintot is zsebre vághattak a gazdák egy kiló borszőlőért... Sok ez? Ha visszaidézzük, micsoda munkával jár a szőlő művelése, akkor nyilván nem. Ehhez képest inkább egy palack bor ára tűnik soknak, de az nagyon. A számokból leginkább az jön le, hogy a munkának nem feltétlenül van becsülete. Bár ahogy a legnevesebb hazai borász, Szepsy István mondta egyszer: régen sem az itta az aszút, aki kapálta a szőlőt.